A múltkoriban megírtam, hogy ideális esetben mi történik egy társasház átvételekor. De az ideális esetek időnként úgy érzem az utópia és a nirvana kategóriába esnek. Időről-időre szembesülünk azzal, hogy nem is olyan egyszerű átvenni egy társasházat, illetve az átvétel utáni probléma-cunamival. Ezért úgy döntöttem elmesélem az általam és kollégáim átélt anomáliákat és agyrémeket a témában.
Kellemetlen dolog ha a leváltandó közös képviselő megpróbálja elszabotálni a dolgokat. Nem írja ki a közgyűlést, szándékosan rosszul írja ki a közgyűlést (akár többször is), a közgyűlésen szabálytalanságokat követ el (eltér a napirendi pontoktól, nem vesz figyelembe szavazatot stb.), vagy szándékosan olyan hangulatot generál a közgyűlésen ami lehetetlenné teszi a közgyűlés folytatását. Valamint előfordult már olyan is, hogy a jegyzőhöz ment a leváltott közös képviselő, vagy pedig egyből a bíróságra ment mindenféle mondvacsinált indokkal. Ezeknél még az is jobb ha el sem megy a közgyűlésre vagy ha a számvizsgáló bizottság írja ki a közgyűlést.
Ha lezajlott a megválasztás és a szerződés aláírása akkor kerülne sor az átadás-átvételre. Na itt aztán előfordul, hogy elszabadul a pokol. A dokumentumok átadása ugye az időpont egyeztetéssel indul. Vagyis indulna. Mert ilyenkor elődünk elérhetetlenné válik, nem reagál a megkeresésekre, letagadtatja magát és hasonlók. Vagy ha reagál akkor különféle mesékkel traktál minket miszerint ilyen-olyan gondjai vannak amiért sok időbe telik az anyagokat átadni. Ilyenkor várunk mintha Godotra várnánk. Nem egyszer a bíróságnak kell felszólítani a képviselőt az anyagok átadására.
Miután hozzájutottunk az anyagokhoz még véletlenül se gondoljunk arra, hogy célegyenesben vagyunk. Felsorolom azokat az eseteket amikkel találkoztam:
– Az anyagban nem volt alapító okirat (olyan is volt, hogy egy háznak nem volt alapító okirata, sőt használatba vételi engedélye sem)
– Nem kaptunk SZMSZ-t és házirendet, illetve megtörtént, hogy ezek nélkül működött a társasház.
– KHT és a közgyűlési jegyzőkönyvek hiánya illetve teljesen rossz vezetése. KHT esetében megtörtént, hogy nem kerültek bele határozatok, vagy éppen két közgyűlés konkrétan kimaradt belőle. Jegyzőkönyvek „bogarászása” közben pedig belefutottam rossz tulajdoni hányad számításba, illetve olyan közgyűlésbe ahol olyanok is részt vettek akik már korábban eladták a lakásukat. Napirendi pontoktól való eltérés, kihagyott napirendi pontok, előre be nem jelentett munkákról szavazás már meg sem leptek. Azon viszont némileg „kiakadtam”, hogy volt egy társasház ahol arra a kérdésre, hogy mikor volt utoljára közgyűlés azt a választ kaptam, hogy „5-6 éve talán. De lehet régebben”.
– Nem kaptunk vagy csak hiányos vagy több éve nem frissített lakólistát kaptunk. Kedvenc esetem: 23 lakásos társasház esetén 16 lakáshoz a régi, több éve elköltözött tulajdonos elérhetőségeit tárolta a közös képviselő. Máskor pedig sem telefonszám, sem email cím nem volt rögzítve a lakókhoz. Konkrétan csak a postaládán keresztül kommunikált a képviselő a lakókkal. Azt már gondolom mondanom sem kell, hogy ilyenkor adatvédelmi szabályzat sem létezett a házban.
– Könyvelési anomáliák. Össze-vissza rögzített befizetések, nem létező naplófőkönyv, „egyedi” közös költség számítási módszerek amikről semmiféle dokumentáció nem volt. Így történt meg, hogy egy társasházban mindenki egyforma közös költséget fizetett. Igen, a 110 négyzetméteres lakás tulajdonosa annyit fizetett mint egy 45 négyzetméteresé. A hiányzó vagy rendezetlen bankkivonatok már át sem lépték az ingerküszöböm mint ahogy az sem, hogy semmiféle nyomát nem találtam arról, hogy a lakók értesítve lettek volna a közös költség változásról. Kicsit jobban felvitte a vérnyomásom amikor szembesültem azzal, hogy megtörtént, hogy a lakók nem fizettek felújítás alapot, nem működtetett a ház megtakarítási számlát, nem volt semmi nyoma a felvett kölcsönöknek.
– Hiányzó számlák vagy számlarészletezők. Ehhez nincs mit hozzátenni, a számlák nélküli kifizetés az a legalja mindennek. (Hogy ezek az SZVB-nek nem szúrtak szemet azóta is rejtély számomra).
– Szerződések nyilvántartása vagyis nyilván nem tartása. Itt aztán előkerül maga az Ős-Káosz. A teljesség igénye nélkül: a szerződésem nem szerepelt a vállalkozó adószáma, nem létező céggel kötöttek szerződést, a cég ügyvezetője nem létező személy, a társasház adatai hibásak a szerződésben, nem voltak határidők és egyes munkafolyamatokra illetve magára a komplett munkára sem, a szerződést egyik fél nem írta alá és úgy zajlott a munka, eredeti példányt nem tartottak meg, a takarítók és gondnokok szerződés nélkül dolgoztak, a szerződésben üresen maradt a vállalási díj. És még sok-sok hasonló eset.
-Biztosítás. Két példát hoznék amik igen szemléletesek. Az első: megkérdezem a közös képviselőt, hogy ugye van a társasháznak biztosítása? A válasz: „Azt hiszem van. De nem biztos”. Mázli, hogy volt biztosításuk, igaz díjhátralékos…
A másik eset: felteszem ugyanazt a kérdést. A válasz: „Igen van. A Generalinál”. Mondanom sem kell, hogy egy másik biztosítónál volt a ház.
– Műszaki dokumentációk. Minden is megtörtént ebben a témakörben már velünk. Nem volt soha alaprajza a háznak, ahogy szerelési rajza sem. Máskor meg ceruzával rajzolt „vázlatok” szolgáltak alap és szerelési rajzként. Nem készült tűzvédelmi szabályzat, nem készült villámvédelmi felülvizsgálat, nem készült soha egy statikai szakvélemény sem. De ezek bármelyik másik műszaki dokumentációkra igazak.
Az anyag átvétel egy sarkalatos pontja a költségvetés. Ehhez ugye illik tartania magát az új közös képviselőnek, vagy ha változtatni akar rajta akkor is ismerni kell a régi költségvetést. Persze itt is láttunk már felfoghatatlan dolgokat. Az egyik kedvencem: az adott társasház 5 azaz öt éve ugyanazzal költségvetéssel dolgozik. Semmit sem változtattak rajta, minden ugyanannyiba kerül, mindenki ugyanannyit fizet. Tiszta agyrém.
Egy másik bravúros eset: a házban nem készült éves költségvetés a közös képviselő regnálása alatt. Negyedévente(!!!) egy A5-ös papíron értesítette a lakókat arról, hogy mit kell fizetni.
Előfordult, hogy a költségvetésből hiányzott vagy a közös képviseleti díj, vagy a gondnoki bér, a szemétszállítás díja, vagy éppen a biztosítási díj. És ezek végtelen számú permutációja.
– Karbantartási és felújítási dokumentumok. Normális esetben a liftnek van egy liftkönyve, a takarítók vezetnek egy naplót az elvégzett munkáról, a közös képviselő vezet egy listát az elvégzett felújítási munkákról (jól dokumentálva), sőt az elvégzett sürgős javításokról is. Hát normális esettel nem mindig találkoztunk. Megtörtént, hogy sem karbantartási tervek, sem pedig felújítási tervek nem készültek. Ha pedig mégis történtek ilyenek, előfordult, hogy senki nem ellenőrizte az elvégzett munkát. Előfordult, hogy papíron át sem vették a munkát.
Úgy érzem ennyi kiboruló csontváz bőven elég. Így is sikerült érzékeltetnem, hogy mikkel kell időnként megküzdenünk. De innen szép nyerni.
