Híres épületek: Tokaj

Szt. Mikos gorog katolikus templomban freskok 2a

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál. A Kopasz-hegy lábánál. A járás központja. A  borvidék névadó települése.

Árpád fejedelemnek Tarcal nevű vezére kapta adományba azt a földet, Ezen helyen épített a vezér honfoglaláskor egy földvárat, melyet Anonymus „Hymesudvar”-nak nevezett. Földvára a tatárjárás során elpusztult.

Ma a város három templomát mutatnám be:

Jézus szíve templom: Tokaj belvárosában álló 20. századi neoromán stílusú római katolikus templom. Tokajban az első templomát Szent István és Szent László királyok idejében alapították a 11. század végén. Ez a tatárjárás idején elpusztult, de újjáépítették. A török hódoltság után, a reformáció alatt többször gazdát cserélt, néhányszor leégett és újjáépült. 1909-ben teljesen leromlott állapota miatt a Királyi Kincstár, mint kegyúr lebontatta és a helyére a jelenlegi templomot építtette. Átadás 1912. Tervezője: Zobel Lajos

Jezus szive templom 2 scaled Jezus szive templomban karzat es orgona Jezus szive templom fooltara2 scaled

Szent Miklós püspök görög katolikus templom: Tokaj város legrégibb temploma a görög katolikus templom, amely egy deszkából, fából emelt „cerkó”-t (ortodox templom) váltott fel. Fából készült ikonosztáza becses emléke a tokaji művészi életnek. A kész templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték fel a 18. század második felében.

Szt. Mikos gorog katolikus templom 2 scaled Szt. Mikos gorog katolikus templomban az ikonosztaz kozelebbrol Szt. Mikos gorog katolikus templomban freskok 2a

Zsinagóga: a patinás kisváros szívében található több mint ezer négyzetméteres létesítmény jellegzetes mór stílusú homlokzataival, öntöttvas oszlopos, karzatos belső terével, színes üvegablakaival a város és az egész borvidék egyik legmeghatározóbb jelentőségű épülete. Tokaj központi részét 1890. augusztus 25-én tűzvész pusztította el, így a zsinagógát és a körülötte álló rituális épületeket a közösség összefogásával újjá kellett építeni. 1896-ra felépült az ezer fő befogadására alkalmas, női karzatos zsinagóga. Tervezője Baumhorn Lipót. Mivel a II. világháború után a zsidó lakosság jelentős része nem tért vissza a megsemmisítő táborokból, az épület enyészetnek indult. Az 1980-as évek végén kezdődött el a rekonstrukció. Jelenleg az épület Kulturális és Konferenciaközpontként használják. Sajnos zárva volt.

Zsinagoga 2 Zsinagoga reszlet 2 scaled

Híres épületek: Tata

DSCF6880 tatai var2

A Dunántúl igen ismert és szeretett városába Tatára utazunk.

Tata  városa, Komárom-Esztergomvármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében található.  Tatabánya és Esztergom után a vármegye harmadik legnépesebb városa.

Ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják.  Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a tatai vár az un. Öregvár.

Romantikus vízi vár Tata jelképe és legjelentősebb műemléke.  XIV.-XV. század fordulóján Zsigmond király építtette a várkastélyt, az Által-ér vizének felduzzasztásával pedig kialakította az Öreg-tavat. Később Mátyás király reneszánsz szellemben átalakíttatta és bővíttette, csinosította tovább. A vár ekkor élte fénykorát, európai eseményeknek adott otthont, a kor humanistáinak gyülekezőhelye volt. Mátyás király kedvenc pihenőhelye lett Tata, a gerecsei vadászatok alkalmával szívesen időzött falai között.

1510-ben országgyűlést is tartottak itt, a török 1543-ban vette be a várat és felégette. A török hódoltság alatt többször is gazdát cserélt. A császáriak egy korszerű olaszbástyás erőddé építették át. A stratégiai helyen lévő végvárat nem kímélték a harcok, ostrom ostromot követve, végül a török végleges kiűzése után elveszítette hadászati jelentőségét, bár a kuruc időkben Vak Bottyán dunántúli támaszpontja lett és 1707-ben a Habsburgok elfoglalták, majd le is rombolták.

1727-ben az Esterházyakhoz került a vár és egészen 1945-ig maradt a család tulajdonában. A család másik kastélyáról, azaz az Esterházy palotáról két hét múlva adok ismertetést.

DSCF3997 a varat korulvevo vizrendszer DSCF3998 Nepomuki Sz. Janos szobra DSCF4010 var reszlet 2 scaled DSCF4011 var reszlet scaled DSCF4014 oreg var reszlet scaled DSCF4016 masik oldalrol fotozva scaled DSCF4024 tobb mint 230 eves oreg platan scaled DSCF4029 az eroditett falak a to fele DSCF4032 a varat korulvevo vizrendszer

Híres épületek: Szolnok

DSCF1133 fohomlokzat 2

– Belvárosi templom avagy Nagytemplom (hivatalosan Szentháromság római katolikus templom)  a Templom utca 8. alatt. Bezdiczky Ignác só tiszt 1718-ban költözött a városba, és a mai helyen egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére, úgy, hogy az később, bővíthető legyen. A barokk stílusú templomot és a rendházat, ami tulajdonképpen bővítés volt 17241757 között építették Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint. A templom mai formáját a 19. században nyerte el.
DSCF1119 a karzat rozsa ablakabol a volt ferences templom tornya lathato scaled DSCF1139 volt ferences templomban2 DSCF1140 volt ferences templom2

– A református templom Szolnokon a Tisza-parti sétány 1. alatt található. Szolnok városának a 19. században még nem volt református temploma, csak kis imaháza a vallás gyakorlóinak. Az első lépéseket egy állandó épület létrehozására az 1880-as években tették.  Az alapkövet 1893-ban tették le, és már 1894 karácsonyára el is készült az épület. A templom tervezője Sztehlo Ottó volt  Neogótikus stílusú épület, különleges hatású, fala vöröstégla, valamint 3 tornya van, a legmagasabb 28, a másik kettő 19 méter magasak.
DSCF1047 reformatus templom2 scaled

– Tisza- parti sétányon található a nagyméretű, valamikor zsinagóga. A zsinagógát 1898– ban építették Baumhorn Lipót tervei alapján, mór stílusban. Maga az épület téglalap alakú, kupolája hasonlít az Iparművészetei Múzeum kupolájához. A felújításnál ügyeltek a korabeli állapot visszaállítására, ami 1972-ben volt. Belseje egyterű. Ideális hely kiállítások megrendezésére. Ma a Damjanich János Múzeum, képzőművészeti gyűjteményének, valamint időszaki kiállításainak ad otthont. Ahogy a bevetőmben írtam Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából kiállítást rendeznek itt a festő alkotásaiból.
DSCF1049 kozalitunk a Zsinagoga2 DSCF1052 beleptunk 2 DSCF1058 a kupola 2

Híres Épületek: Szeged (második rész).

DSCF6283 Anna furdo 2 1

 

Ma Szeged város néhány nekem kedves épületét mutatom be.

Anna fürdő  szeged belvárosban álló műemlék fürdőépület. A neoreneszánsz és török jegyeket felvonultató, eklektikus stílusban épült műemlék épületet 1896-ban építették Láng Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján. Ugyanis az 1879-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A fürdőt 1896szeptember 6-án nyitották meg. 1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű Anna-kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a pajzsmirigy megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel, amelyről a kút később a nevét kapta. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek.

DSCF6283 Anna furdo 2

Gróf-palota a szegedi belváros legnagyobb önálló szecessziós stílusú épülete, amely szinte változtatás nélkül maradt meg napjainkig. A palota építését Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze kezdeményezte, hogy magas fizetésű városi tisztviselők otthonául szolgáljon. A Raichle J. Ferenc által tervezett épület utcai szintjén ügyvédi irodák, emeletén lakások kaptak helyet. A palota igen rövid idő alatt, az építkezés kezdete után mindössze 13 hónappal, elkészült. Homlokzatának felületformálása igen változatos, oromfalak, erkélyek, beugrók tagolják, két saroktoronnyal. Az oromzatok díszítése kifejezetten különlegessé teszi az épületet kora nyári reggeleken, amikor a homlokzatra eső napfény visszaverődik az aranyszínű mintázatról. A keleties hangulatot hordozó kék, sárga és aranyszínű díszítések mellett számos helyen találhatók a magyar népművészetből átemelt motívumok, kerámiából készült fali díszek.

DSCF6294 Grof palota Tisza Lajos krt .20.b 2 DSCF6297 Grof palota2 scaled

Móricz-ház egy 1912-ben szecessziós stílusban épült műemlék épület, amely a szegedi Szent István tér déli szegletében emelkedik. Az épületet Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle J. Ferenc építette 1910 és 1912 között. A Móricz-házat a korabeli nagypolgárság igényeit szem előtt tartva építették. A homlokzatot a juhászok subáját idéző díszítéssel látták el.

DSCF6336 Moricz haz 2 DSCF6337 Moricz haz2

Reök-palota Szeged belvárosában található szecessziós épület, amely 1907-ben épült Magyar Ede tervei alapján.

Magyar Ede, az épület tervezője tragikusan rövid életében mindössze nyolc alkotó év jutott osztályrészül. Az európai utazásai során megismert és magával hozott élményanyagot és formavilágot felhasználva tervezte meg számomra a legszebb alkotását, ezt a palotát. A megrendelő Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, kultúrmérnök, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő volt. A palota 1907 novemberében készült el luxus kivitellel, többnyire helyi művészek és mesteremberek közreműködésével.  A kétemeletes saroképület minden részletén a szecesszió jellemző formakincsei fedezhetők fel a stilizált virágmotívumok, az éles vonalak elkerülése, a gyűrött falfelületek, az alapvető falsíkok hullámos kialakításának alkalmazása révén. Magyar Ede a homlokzati felületeket vízszintes és függőleges irányban, plasztikus szobrászati eszközökkel alakította ki. A kivitelezés során Winkler és Társai pesti épületszobrászok valódi méretű szénvázlatok alapján rabic-hálóra vagy a nyers felületre hordták fel a gipszes mészhabarcs pépet.  A kovácsoltvas munkákat a Kiss János szegedi lakatosmester műhelyében dolgozó Fekete Pál díszkovács készítette Magyar Ede rajzai alapján.

DSCF6165 Reok palota 2 DSCF6167 Reok palota reszlet 2 scaled DSCF6172 Reok palota2

Ungár–Mayer-palota Szeged belvárosában álló szecessziós bérpalota, amely a város egyik jelképének számít. 1910 és 1911 között épült, szintén  Magyar Ede tervei alapján, nevét a két megrendelő vállalkozóról, Ungár Benőről és Mayer Áronról kapta.

Az 1900-as évek elején Magyar Ede az egyik legkeresettebb szegedi építésznek számított. Ungár Benő és Mayer Áron őt bízták meg 1908-ban egy nagyméretű, látványos bérpalota megtervezésével. Az épület szerkezete vasbetonból készült, amely a 20. század elején még teljesen új építőanyagnak számított. Ennek terveit és a statikai számításokat Zielinszky Szilárd, a magyarországi vasbetonépítés úttörője készítette, aki nem sokkal korábban a szintén úttörőnek számító vasbeton szegedi víztornyot is tervezte.

Az épületen felfelé haladva a homlokzat egyre kidolgozottabb, döntően geometrikus formákat használó díszítésekkel borított. A legfeltűnőbb díszítőelem a sarkon magasodó torony, amelyet bádogból készült táncoló félmeztelen kisasszonyok díszítenek. A díszes kupolát támasztó, körben összekapaszkodó lányokat Halm Mihály bádogosmester készítette, a kupolát emellett további bádog virágfüzérek dekorálják. A további lakatosmunkákat Szeged egyik legnevesebb díszkovácsa, Kecskeméti Antal végezte, míg a szobrászati munkákat Varga Sándor és Tóásó László készítették.

DSCF6152 Ungar Mayer palota 2 2 DSCF6160 Ungar Mayer palota reszelet2 1 scaled

Víztorony a Szent István téren áll és 1904-ben épült. Tervezője Zielinski Szilárd. A magyarországi vasbetonépítés úttörő egyéniségének víztornya másodikként épült az országban, a torony épület kivitelezője Freund Henrik és Fiai munkáját dicséri. 2003 márciusában egyedi ipartörténeti műemléki védettséget kapott.
DSCF6339 Viztorony Lechner ter2 scaled DSCF6341 Viztorony reszlet 2 scaled

Híres épületek: Szeged

DSCF6134 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz kozismert neven fogadalmi templom fohomlokzat 2

Ma Szegedre látogatunk. Két részben szeretném megmutatni különleges szépségét. Most az első részben két vallási intézményt mutatnék be. A második részben a város házaiból mutatnék be néhányat.

Szeged megyei jogú városMagyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros öleli.

– A Fogadalmi templom (hivatalosan Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, másik közismert nevén szegedi dómneoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma. 20. századi magyar egyházi építészet egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma. Eredetileg Schulek Frigyes (Pest, 1841. november 19. – Balatonlelle, 1919. szeptember 5.) által készített terveket Foerk Ernő  (Temesvár, 1868. február 3. – Budapest, 1934. január 26. ) jelentősen módosította, az építkezés pedig 1913-ban indulhatott meg. Az I. világháború  az antant-megszállás miatt 1914 és 1923 között leálltak a munkálatok. 1923 áprilisában végül újraindultak a munkálatok Foerk Ernő, Petrovácz Gyula és Ottovay István vezetésével, bár a korábbinál lassabb tempóban. A templomot és az időközben felépülő Dóm teret 1930. október 23-25. között megrendezett ünnepségsorozat keretében adták át.

DSCF6063 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz freakoi 2 DSCF6074 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz oltar2 DSCF6088 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz szentely freakoi2 DSCF6109 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz karzat orgona2 DSCF6134 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz kozismert neven fogadalmi templom fohomlokzat 2 1

– A szegedi Új Zsinagóga Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb és egyik legszebb zsinagógája. 1900 és 1903 között épült Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. – Budapest, 1932. július 8.) tervei alapján, aki a századforduló legjelentősebb zsinagógaépítésze volt. Az épület a szecesszió, a historizmus és a gótikus formák egyedülálló ötvözete.  Az épület nemcsak vallási központ, hanem Szeged kulturális örökségének kiemelkedő része is. A zsinagóga felavatására napra pontosan 60 évvel a régi zsinagóga felavatását követően, 1903. május 19-én került sor. A kupola 48,5 méter magas. A belső teret gazdag szimbolika díszíti, amelyek bibliai motívumokat és zsidó szimbólumokat ábrázolnak. Különösen szépek az ablakokon és a kupolán megjelenő üvegfestmények, melyeket Róth Manó (Róth Miksa testvére) készített.

DSCF6182 Uj zsinagoga Guttenberg u. oldal2 DSCF6203 Uj zsinagoga Josika utcai fohomlokzat2 DSCF6212 Uj zsinagoga eloter2 DSCF6218 Uj zsinagoga beleptem2 DSCF6232 Regi Uj zsinagoga tora szekreny2 DSCF6240 Uj zsinagoga ablakai2