Híres épületek 48: László Fülöp villa (XIV. Kerület Zichy Géza utca)

20240125 114758 a fohomlokzat a sarokrol

Zuglóban, a Zichy Géza és az Abonyi utca sarkán áll egy romos kastély. Fénykorában látványos tornyaival egy középkori kastélyt idézhetett. Vannak, akik csak Disney kastélynak becézik. Az épület László Fülöp festőművész otthona, műterme volt.

László Fülöpről:” az aranykor végén nem volt nála népszerűbb magyar festő Európa szerte. Bejárása volt szinte minden európai uralkodó-családhoz, és nincs olyan ország, ahol legalább egy László Fülöp portré ne függne a királyi paloták belső falain.”
László Fülöp egy szegény polgár-család tagjaként született (Pest1869április 30.[1] –London1937november 22.)  és először fényképretusálással foglakozott, majd elhatározta, hogy festő lesz. Szerencséjére figyelt rá a Kosmos-részvénytársaság, amely Ferdinánd bolgár fejedelem képmását akarta sokszorosítani. Erre a munkára az ifjú László Fülöpöt választották ki. Aki el is ment Szófiába, és megfestette az uralkodóról a portrét, akinek igen megtetszett az elkészült mű. Ezért jó szívvel ajánlotta őt rokonainak és ismerőseinek Európában. László Fülöp Angliába került, ahol az udvar hivatalos portréfestőjévé vált. Angliában ismerkedett meg élete szerelmével, Guiness Lucyval, aki az ír sör-király leánya volt. A fiatalok összeházasodtak, és frigyükből négy fiúgyermek született.

A család és a karrier elrendezése után László Fülöp visszatért Budapestre, ahol egy méltó otthont szeretett volna megteremteni családjának, amit az ír hozományból meg is valósított. Megvásárolta a Városliget egyik telkét (a mai Zichy Géza utcában) és felkérte Gyalus Lászlót (Gyepűfüzes1865április 24. – Budapest1941február 23.) egy különleges palota megtervezésére. A tervező műemlékek restaurálásával (Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás – templom helyreállításán) foglalkozott, ezért nem meglepő hogy az új épület is historikusra sikeredett. Az épület a német gótikus kastélyokat idézi küllemében. Most így lepusztulva is figyelemre méltó!

20240125 115153 a Abonyi utcai homlokzat kozelebbrol scaled 20240125 115107 a Abonyi utcai homlokzat 20240125 114905 a bejarati bastya a Zichy Geza u. fele 20240125 114835 a fohomlokzat kibujva a fa takarasabol 20240125 114814 a az epulet orangyala

Híres épületek 47: Zala villa (Budapest, XIV. ker. Ajtósi Dürer sor 25.)

20240125 114008 a fohomlokzat az Antosi Dures sor fele

Ez a különleges szecessziós épület a Stefánia út és Ajtósi Dürer sor sarkán áll.
Az épület megrendelője Zala György (AlsólendvaZala vármegye1858április 16. – BudapestJózsefváros1937július 31.) volt, aki a szobrokban gazdag XIX. század végének az egyik legjelentősebb művésze volt. Néhány alkotása például Andrássy Gyula és Tisza István Kossuth téri szobra. Aradon a Szabadság-szobrot, a Millenniumi emlékmű több alakját (a hét vezért és Gábriel arkangyalt) vagy Erzsébet királyné szobra az Erzsébet híd budai hírfőnél.
A Bálint Zoltán  (Nagyvárad1871március 6. – Budapest1939január 17.) – Jámbor Lajos (Pest1869október 31. – Budapest1955november 6.) építészpáros Lechner Ödön 1898-as terveiből kiindulva, kevés változtatással készítette el a kiviteli terveket a villához és a hozzá közvetlenül csatlakozó műteremhez.

Az épület eredetileg kettő, egy kisebb és egy nagyobb műtermet is magában foglalt: sajnos a nagyobbikat, a közel 200 négyzetméteres, óriási üvegablakon át természetes fényben úszó műtermet még a II. világháború előtt lebontották.
Figyelemreméltó az épületet díszítő vasmunkák, így a kerítés, és az ablakok díszítő védőrácsozat, valamint pilléreken megjelenő színes pirogránit díszítés Az épület felé járva mindig megállok az ebédlőablak feletti mozgalmas fríznél, ami a Vénusz ünnepének antik témáját jeleníti meg. Amelyet a Lechner Ödönnel annyi közös értéket együtt megalkotó Zsolnay-gyárban készítették.
A belső terek kialakítása ma már nem őrzi az eredeti állapotokat. Az épületben a magyarországi Líbiai Nagykövetség működött. Ma eladó!

20240125 114026 a Venusz Unnepe friz 20240125 113927 a pirogranit piller 20240125 113756 a fohomlokzat es kerites a Stefania ut fele 20240125 114120 a friz kozelebbrol

Híres épületek 46: Városligeti körhinta

DSCF2307 a beleptem az epuletebe

Körhinta a Városligetben

Sok generáció kedvencét a Schäftner Károly (1863-ban mutatványos családban született-1936-ban hunyt el. Temetésekor zárva volt a Vursli. A Kerepesi temetőben van eltemetve) által épített városligeti Körhintát szeretném bemutatni.

Pontos építési ideje nem ismert, 1906-1908 közé tehető. Eredetileg a Vurstli játéküzemeinek egyike volt. 1950-ben a Vurstli és a vele szomszédos Angolpark területén létrehozták a Vidámparkot, a Körhinta is annak részévé vált. Az én generációm itt találkozott vele. A Vidámpark 2013-as megszűnése után az  Állatkert része lett, a Holnemvolt Vár részeként működik tovább.

A közel száz év alatt lepusztult építményt 1997-ben a Ráday Mihály által kezdeményezett akció során mentették meg és restaurálták. Ez a munka érintette a fa bejárati ajtókat, a kupolát, felújították a díszes mennyezeti festményeket. Érdekesség: hogy az egyes figurák; lovak, angyalkák összesen 17 festékréteget kaptak az idők folyamán, ezeket a restaurálás során mind eltávolították. A felújítás magas színvonala miatt érdemelte ki a Körhinta az Európa Nostra-díjat. 1997-ben került sor a patinás játéküzem védetté és műemléké nyilvánításáról. Az utolsó felújítás: 2016-2016 között volt.

DSCF2312 a Korhinta Hinto az Angyakokkal DSCF2318 a Korhinta epulete DSCF2309 a Korhinta kupolaja DSCF2308 a Korhinta lovai

Híres épületek 45: Fiumei sírkert árkádsora 2. rész

20240110 123257 a Dudits Andor Krisztus siratasa

Fiumei sírkert árkádsora 3.

Az Fiumei sírkert Árkádsor jobb oldalát az előzőekben bemutattam, most a másik bal felőli részt szeretném ismertetni.
Visszamentem fotózni, de most is csalódás ért! Érthetetlenül állok a rekonstrukció ekképp alakulásáról. Ugyanis a bal oldali második kupola (A Szentlélek eljövetele) fehér anyaggal van lefestve. Nem tudtam senkit megkérdezni az okáról. Az oldalsó falakon található képek a négy evangélistát jelképezik, ezek eredeti szépségükbe pompáznak. Ahogy írtam e kupola alkotója bizonytalan. A legtöbben Kölber Dezsőre  (Budapest, 1874-Budapest, 1945) vagy Vajda Zsigmondra  (Bukarest1859március9.– BudapestErzsébetváros1931május 22.) gyanakodnak.
A bal oldali elő kupola Dudits Andor (1866.Június 24. – 1944. November 7.) munkája (Krisztus siratása).
A két kupola közötti részben található a híres vendéglős dinasztia a Gundelek síremléke, ill. A szentlélek eljövetele kupola alatt pihen Zilahy Lajos író.

20240110 123328 a Dudits Andor Krisztus siratasa rlszlet 20240110 123612 a Gundel sirelmek 20240110 123741 a Mark evangelista 20240110 123755 a Lukacs evangelista

20240110 123715 a A szentlelek eljovetele

Híres épületek 44: Fiumei sírkert árkádsora


Nekem a Fiumei úti sírkert olyan, mint a párizsiaknak 
Père-Lachaise temető. Temetésen jártam ott, és észleltem, hogy az árkádsor állványait lebontották. Ezért elindultam, hogy megfotózzam az árkádsor felújított kupoláinak mozaikjait. Sajnos óriási csalódásban volt részem, ott jártamkor csupán kettő lett kész, a másik kettőn még dolgoztak.

Temetői árkádsorokat először Olaszországban kezdtek építeni, de nem sokkal később egész Európában népszerűvé váltak.
A Fiumei úti sírkertet már 1885-ben dísztemetővé nyilvánította a főváros, szóval egyértelmű volt, hogy ide csak valami impozáns megoldás kerülhet. A temető főútjának két oldalán szimmetrikusan, egy-egy 85 méter hosszú, 14 méter széles, 4 méter magas építményt emeltek. Ez lett az Árkádsor, ami Gerle Lajos tervei alapján 1904 és 1908 között épült meg.

A különös építmények út felőli oldalán díszes oszlopsor van – olyan, mint egy elegáns tornác –, ám igazi ékességük a két-két kupola. Ezekbe ugyanis egy-egy, ötven négyzetméteresnél is nagyobb mozaik került. Mindegyik Róth Miksa (Pest, 1865. december 26. – Budapest, 1944. június 14.) műhelyében készült, így harmonizálnak egymással, bár valójában stílusuk igen eltérő, mivel mindegyiknek más volt a tervezője. Körösfői-Kriesch Aladár (Buda1863október 29.– Budakeszi1920június 16.)  mozaikja (Krisztus feltámadása) például igazi szecessziós remekmű, amelyen népi motívumok, de egy kalotaszegi stílusú, stilizált város képe is megjelenik. Stein János Gábor (Kolozsvár 1874 – 1944) mestere Lotz Károly modorában dolgozott, műve, (Az utolsó ítélet ) bármelyik korabeli, historizáló templomunkat díszíthetné. A harmadik kupolamozaik Dudits Andor (Pest1866június 24. – Budapest1944november 7.) munkája (Krisztus siratása), a negyedik (A Szentlélek eljövetele) alkotója ismeretlen. A legtöbben Kölber Dezsőre vagy Vajda Zsigmondra gyanakodnak.

DSCF5251a arkadsor bal oldalanak elso kupolaja DSCF5255a Jobb oldali elso kupola Korosfoi Kriesch Aladar Krisztus feltamadasa mozaikja DSCF5265a jobb oldali hatso kupola Stein Janos Gabor Az utolso itelet mozaikja DSCF5271a Stein Janos Gabor Az utolso itelet mozaikja reszlet

Híres épületek 43: Szecessziós iskola a 13. kerületben

20231214 153132 a az epulet

Ez a- nekem igen kedves, csodálatos épület – Angyalföld egyik legforgalmasabb helyén, a Dózsa György út és Lehel út sarkán áll. Az épületen körbe található mozaikok vidám korabeli gyermekjátékokat tárnak a szemlélő elé.

Az intézmény Dr. Bárczy István polgármester iskolaépítő programjának első ciklusában épült. Tervezésére Balázs Ernő  (Zombor, 1856. dec. 8. – Bp., 1930. okt. 17.) építész kapott megbízást. Az épület homlokzatát díszítő mozaikokat Kernstoch Károly  (Budapest1873december 23. – Budapest, 1940június 10.) építőművész tervezte és készítette. (van, aki ezt megkérdőjelezi)

Az építkezés 1909 októberében kezdődött és 1910 májusában került tető alá az épület. Átadását szeptember 7-re tervezték, de ezt hátráltatta a nyári lakatos és asztalos sztrájk. Így csupán 1911. február 15-én vehették birtokukba a gyerekek az iskolát. Az iskola épületét két külön bejárattal két részre osztották: az Aréna úti Leány Népiskolára és a Lehel úti Fiú Népiskolára.”

Az épületet az I. világháború idejére hadikórházzá alakították át. A II. világháborúban több helyen lövés érte, a kilátótornyot egy lövedék le is söpörte, majd csak 2001.-ben állították helyre.
A 60-as években megkezdődött az iskolákban a koedukáció, és itt is vegyes osztályok jöttek létre.

20231214 154009a Dozsa Gyorgy uti kapu 20231214 153745 a mozaik a Dozsa Gyorgy uti falon scaled 20231214 153503 a sarok torony a Lehel utrol fotozva 20231214 153238 a Lehel uti homlokzat

Híres épületek 42: Szent László Gimnázium

DSCF4939 Aagimnazium epulete

A tömeges gyáralapítás következtében a XIX. század közepétől viharos növekedésnek indult Kőbánya lakossága. A századforduló idején az iskolai helyzet viszont az egész fővárosban itt volt a legrosszabb. 1873-ban Kőbánya, mint a főváros X. kerülete Budapest szerves része lett, természetesen hangot kapott a kívánság: legyen a városrészben fiúgimnázium.

1904-ben gimnáziumot kapott Kőbánya, ezt azonban a kerület többi részétől földrajzilag távol eső, elkülönülő Tisztviselőtelepen nyitották meg (az Elnök utca és a Rezső utca sarkán. A gimnázium 1907 őszén két első és egy második osztállyal indult, 119 tanuló fejezte be a tanévet. 1914-ben tartották az első érettségi vizsgákat. Ez az iskola kinőtte a szükségépületeket.

Az új gimnázium épülete 1914–15-ben épült, Lechner Ödön (Pest1845augusztus 27. – BudapestTerézváros1914június 10.) és Vágó József   (Nagyvárad1877december 23. – Salies-de-Béarn1947) tervei alapján, szecessziós stílusban.

A Kőrösi Csoma Sándor út és az Ónodi utca mellett húzódó két háromemeletes szárnyat egy íves sarokszárny kapcsolja össze. Földszintjén egy nyitott előcsarnok található, fölötte kétemeletnyi magasan a Díszterem található. Érdekessége, hogy a gimnázium egyetlen tantermének sincs utcára nyíló ablaka, ezzel biztosítva az utcai zajok beáramlásának csökkentését.

DSCF4941 szecesszios parkany DSCF4953 viragtarto scaled DSCF4951 a fobejarat DSCF4948 egy relief

Híres épületek 41: Takarékpénztár

DSCF1971 Postatakatek fohomlokzat reszlet

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár 1886. február elsején egy Apáczai Csere János (régi nevén Mária Valéria) utcai bérház udvari helyiségeiben kezdte meg működését, de egyre nagyobb forgalmat generált, ami szükségessé tette egy nagyobb épület megszerzését. Először egy Széchenyi rakparton lévő házat kaptak meg, ami szűknek bizonyult, így az egyetlen megoldást egy új székház építése jelentette. A megoldást a Hold utcai telek jelentették, ami az Újépület – híres-hírhedt katonai erőd és kivégzőhely – területéhez tartozott. Ennek 1898-as lebontása után a területet felosztották és kiárusították.

A székház tervezésére 1899. december végén írtak ki tervpályázatot, amin csak hazai építészek indulhattak, ráadásul szigorúan be kellett tartani az 1 millió koronás költségvetést. A pályázatok elkészítésére csak 2 hónap állt rendelkezésre, Ennek ellenére ezt hatalmas érdeklődés övezte, és 61 pályaművet nyújtottak be. 

A pályázatot – első körben – nem Lechner, hanem Berczik Gyula nyerte meg, de pályázatot ismét kiírták, ez kifejezetten Berczik és Lechner számára volt kiírva. Végül is  Lechner Ödön (Pest1845augusztus 27. – BudapestTerézváros1914június 10.) és Baumgarten Sándor  (Dunaföldvár1864január 21. – Budapest1928május 31.) kapta a megbízást.

A  szorgos méhekkel és kaptárakkal díszített épület  a takarékosság szimbóluma lett. A Lechner által kifejlesztett magyar népművészeti formanyelv tökéletes példája az épület. Ami ma egészen elképzelhetetlen: ez az épület bizony egy év alatt elkészült.

Szólni kell ég Budapest legendás mozaik- és üvegfestőművészének, Róth Miksának a munkáiról, illetve Zsolnay Vilmos  színes majolikáiról, akinek a sárkányos tetődíszeket és a mázas cserepeket köszönhetjük.

Az épület fotózása szinte lehetetlen a szűk utca és a sok fa miatt!

DSCF1956 a kapu a masik oldalrol DSCF1966 az epuletben scaled DSCF1981 Postatakatek mazas keramiai scaled DSCF1975 Postatakatek mazas keramiai scaled

Híres épületek 40: Mozgásjavító

fobejarati kapu 2

A „város peremén”, közvetlenül József Attila valamikori lakhelye közelében Zuglóban, a Városliget szomszédságában, a Mexikói út 60.számon most a Mozgásjavító Általános Iskola és Gyermekotthon működik.

Eredetileg ez a sötétvörös téglás épület a gyengénlátó gyermekek tanintézete volt. Az épület tervezője Lajta Béla (1873-1920) – a huszadik századi magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alkotója. Az intézmény megépítését lovag Wechselmann Ignác és neje, Neuschloss Zsófia 1903-ban kelt végrendelete tette lehetővé. A gyermektelen házaspár jelentős vagyonával egy olyan alapítványt hozott létre, melynek célja gyengén látó gyermekek tanítása és gondozása volt. Azt is meghagyták, hogy a létrejövő intézetnek fele-fele arányban kell felvennie zsidó és nem-zsidó származású rászorultakat.

A Zsidó Vakok Intézete Lajta Béla első nagyobb tömegű tervezése volt, 1908-ban készült el. Díszítésében tanúsítja az építész eredeti iskolázottságát, a magyar szecesszió hatását, megformálásában az Art Deco jegyeit viseli az épület.

A főbejáratnál található két kovácsoltvas oszlopfő eredetileg örökmécsesként szolgált, Galambos Jenő munkája, (1897-munkaszolgálatosként megölték Kőszegen 194t 03. 24-én) aki az épületen lévő többi kovácsoltvas munkát is készítette. Így kerítésen látható állatmotívumokat, és Braille-írásos bibliai és klasszikus magyar idézet-táblákat.

Az épület további története is érdekes: a húszas évek közepétől megszűnt eredeti funkciója. 1944-ben gettó volt. A háború után egy általános iskolát telepítettek a falai közé, az ötvenes években néhány évig itt működött az Idegen Nyelvek Főiskolája, 1956 után pedig fokozatosan a Mozgásjavító Iskola kapott benne helyet, és végzi áldásos tevékenységét.

fobejarati kovacsoltvas disz meg egy kerites allatmotivumos kerites 4 Braille irasos kerites tabla 2

Híres épületek 39: Bedő ház- Magyar Szecesszió Háza

image000001

Bedő ház- Magyar Szecesszió Háza

A magyarországi szecesszió sokszínűségének csodálatos példája az 1903-ban épült Bedő-ház.
1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg az építési területet. Bedő rézbányák és gyárak tulajdonosa volt, a hét budapesti háza közül a Honvéd utcai volt a legkisebb. A budapesti Honvéd utcában álló, Vidor Emil (Pest1867március 27. – Budapest1952június 8.) által tervezett épület a századforduló jellegzetes stílusának több ágával is összefüggésbe hozható. A müncheni műveltségű Vidor Emil nemzetközi stílusban alkotott: a Bedő-ház leginkább a belga Art Nouveau hatását mutatja, de a német Jugendstil jegyei is megtalálhatók rajta.

Az épület homlokzatán valamint belső terekben alkalmazott, Zsolnay kerámiából készült dekorációban észrevehető hazánk népművészetének elemei is, ezért az épület sajátosan magyar.
A ház 2007-től állandó kiállítással várja a látogatókat a gyönyörűen felújított és berendezett Magyar Szecesszió Házában. Az épületben három szinten szecesszió stílusban készült festményeket, bútorokat, dísztárgyak mutatnak be. Emléket állítva a magyar szecessziónak, amely leglátványosabban az építészetben valamint iparművészetben mutatott fel kimagasló értékeket.

DSCF1988 az egyik erkely scaled DSCF1987 a masik erkely scaled DSCF1985 az epulet reszlet scaled DSCF2013 a haz egyik ablaka scaled