Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Nyíregyházi járásnak székhelye. az ország hetedik legnagyobb városa.

A települést legelőszőr, 1209-ben említik meg, viszont több száz év múlva vált igen jelentős településsé, amikor is gróf Károlyi Ferenc földbirtokos 1753-ban igen kedvező kiváltságokat ígért az ide települőknek.

Ma a város új zsinagógáját mutatnám be: a zsinagóga 1924 és 1932 között épült a neves magyarországi zsinagógaépítész, Baumhorn Lipót tervei szerint. A tervek szerint 410 férfi és 286 női ülőhellyel rendelkezik. A női ülőhelyek számára a belső tér három oldala körül karzat épült ki. A belső tér közepén a bima foglal helyet. A belső tér oszlopokkal körülfogott pártázatos építmény fülkéjén az alábbi felirat áll: „Atyánk, Királyunk, nyisd meg az ég kapuit imáinknak.” (Zsoltárok 113:3). A tórafülkét nagyméretű díszes árkádív keretezi. A falsíkon egy-egy oroszlán által tartott szallagmintán olvasható felirat: „Napkelettől napnyugtáig dicsérve legyen az Örökkévaló neve.” (Zsoltárok 113:3).

Az izraelita hívek száma a holokauszt miatt nagymértékben lecsökkent: 1944 nyarán a magyar hatóságok – pontos feljegyzések alapján – 4753 zsidót deportáltak Nyíregyházáról (csecsemőket, gyerekeket, nőket, férfiakat, időseket), akiknek többségét a nácik Auschwitzban gyilkolták meg.

Nyíregyházának volt egy másik un. régi zsinagógája, ami 1880-ban épült. A templom az akkori Szarvas utcában állt. A második világháború idején kiégett, a romos épületet lebontották.

A nógrádi vár  Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely
a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették
a védelem erejét.

Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a Váci egyházmegyének. A fennsík egyik sarkában létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakított ki Jacobus Tragurinus dalmáciai építőmester.
Az építkezések végét az 1483-as évszámmal jegyzett, sárkányos, farkasfog díszítésű Báthory–címer jelzi, amit a feltárás alkalmával találtak a belsővár feltöltődött árkában. 1544-ben a közeledő törökök elől megfutamodott
a helyőrsége, visszafoglalására csak kerek ötven esztendő múltán került sor. Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette, falait a könyörtelen időjárás és a környékbeli lakosság bontó kezei fogyasztották meg.
1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belsővár árkában,
de a helyreállításra 1997-ig várni kellett.

Történések a látogatásom óta: a vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének egyik helyszíne volt, de végül kikerült a programból.
2023 áprilisában a várat életveszélyessé nyilvánították, majd annak tulajdonosa, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azt 2023.04.28. napján lezárta, látogatása tilos.

Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése, Az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. Már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. Most a város két műemlékét mutatnám be.

Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Eredetileg katolikus templom volt, melyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Az eredetileg római katolikus templomot a 13. században kezdték el építeni román stílusban. Kicsi, egyhajós templom volt, amely alig volt elegendő a lakosság vallási életét kielégíteni. Nagy Lajos idején bővült a templom nyugati irányban. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult, háromhajós késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon 1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1489-ben.  1544-ben a törökök felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat, a tetőt és ledöntve a tornyot. A templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, ezért nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban.  A templomot 1563-tól 1569-ig a református szertartásoknak megfelelően építették át. A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980). A templom körül található a város legrégebbi temetője.

A Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum a Belvárosban áll (Deák Ferenc tér 7). A templomot 1785-ben kezdték el építeni a Magyarországon, igen ritka copf stílusban. Az építkezést 1806-ban fejezték be. A templom építését az tette szükségessé, hogy a török uralom után görög telepesek, kereskedők telepedtek meg Miskolcon, és szerették volna, ha rendelkeznek egy saját templommal. A templomban található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, amely 16 méter magas, és 87 jelenetet mutat be Jézus életéből. A késő barokk ikonosztáz Jankovits Miklós egri fafaragó műhelyében készült. A templomot ma is használja az ortodox közösség.

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely:  Mátraverebély település határában található, katolikus búcsújáróhely. Mária-kegyhely a Váci egyházmegyéhez tartozik.

Nógrád vármegyében, a Cserhát keleti részén, a Hatvan és Salgótarján között húzódó 21-es főút közelében található, mintegy száz kilométerre Budapesttől.

Szentkút alapító eseménye, az első csoda, amikor a néma pásztorfiúnak megjelenik a Szűzanya egy tölgyfa koronájában. Arra szólítja fel, hogy ásson a fa gyökerénél, és igyon abból a vízből, amit ott talál, hogy beszélni tudjon. A fiú szót fogad, ás, vizet talál, iszik és megszólal. Ez a víz, a szent kút vize, amelyhez azóta rengetegen zarándokoltak el, hogy Mária segítségével az Istennél gyógyulást találjanak testi – lelki bajaikra.

1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak.

A XVIII. századtól állnak ferences szerzetesek Szentkút, illetve az ide érkezők szolgálatában.

Rekonstrukciós munkák után 2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet a szabadtéri miséző hellyel, zarándokházzal.

A másik templom: Mátraverebély északnyugati peremén, a temető melletti dombon emelkedik a monumentális – középkori alapokon nyugvó – torony nélküli római katolikus templom, melynek nyugati oldalán egy huszártorony található. A mai templom helyén a 13. században már állt egy kis, román stílusú templomocska (először 1329-ben és 1331-ben említették), amelynek az alapfalai a mai templom hajójának északkeleti részén kerültek elő.

Magyarország északi részén, a Börzsöny hegység ölelésében egy több milliárd éve kialakult vulkán kellős közepén, történelmileg gazdag múlttal büszkélkedhető, kis község található, – Budapesttől 70 km-re – Márianosztra.

A Magyarok Nagyasszonya bazilika: Nagy Lajos király építtette a kolostort és templomot a fehér habitust viselő remeték számára, amit a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltetett föl. Márianosztra így kapta a Maria Nostra, vagyis a Mi Máriánk nevet. Az intézet legrégebbi részének helyt adó pálos rendi kolostorépületet. Miután II. József király a rendet feloszlatta, az épület állami tulajdonba került. Az osztrák kormányzat a régi kolostorépület átalakításával alakíttatott ki országos börtönt, női fogvatartottak számára. Az átépítésre 1857-ben került sor. 1991-ben a pálos rend visszakapta az objektum nem büntetés-végrehajtásra szolgáló részét.

Márianosztra büszkélkedhet a Dunakanyar leglátványosabb Kálváriájával. A falu keleti szélén magasodó Kálvária-hegyet a XVIII. század óta koronázza a barokk szoborcsoport és a kis kápolna. A kálváriaút a stációkkal hársfamatuzsálemek közt kanyarog a pompás kilátást nyújtó hegyre.

Kálvária története: 1756-ban jelölte ki a helyi egyházi elöljáró a három kereszt és a kápolna helyét a dombtetőn. 1759-re állították fel, az akkor még fából ácsolt kereszteket és a háromszög alapú, képekkel ellátott stációházacskákat, a keresztút mellé pedig hársfasort telepítettek. A kálvária zarándokhellyé vált, ezért 1771-ben mészkőből faragott keresztekre cserélték le a fakereszteket. Felépítették a Szent Sír sziklakápolnát, majd a ma is látható nagyszerű barokk szoborcsoportot állították fel 1773-ban. A hegytetőn álló kápolna 1777-ben készült el.

Makó:  város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján. Első írásos említése 1247-ből maradt fenn. Makó főként a makói hagyma révén ismert, ami hungarikum. Meg kell említeni, hogy Virágos Magyarország fődíjazottja volt 2022-ben. Legfőbb vendégcsalogató eleme azonban a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre.

Baráti látogatás, de, Makovecz Imre  épületei is igen vonzottak az utazásra. 1998-ban átadott Hagymaház nyitotta meg a 2000-es években épült új közintézmények sorát. (Erdei János Sportcsarnok, autóbusz-pályaudvar, Közhivatalok Háza, az újvárosi bölcsőde Búza utcai épülete, az új gyógyfürdő és wellnessközpont, Pulitzer József Kollégium) a világhírű organikus építész, Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27) tervei alapján készült.

A Makói Hagymatikum Fürdő Magyarország egyik legkülönlegesebb fürdőkomplexuma. A 2012-ben megnyílt fürdő egyedülálló építészeti megoldásaival .

A Hagymaház, Makó kulturális életének a központja. 390 ülőhellyel, színpaddal, a hozzá csatlakozó aulával, pódium- teremmel, kávéházzal rendelkezik. A nyári időszakban egy kültéri színpaddal gazdagodik.

Szólni szeretnék még: Ortodox zsinagóga a város egyik páratlan értékű és szépségű épülete. Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban az 1872-ben önállósult ortodox közösség által. Harmonikusan illeszkedik a mellette lévő lakóházhoz. Az épület az 1990-es évekre igen rossz, közel életveszélyes állapotba került. 1999-ben döntés született helyreállításáról. . A zsinagóga felújított épületét 2002. március 10-én adták át.

A zsinagógával átellenben található a makói buszpályaudvar egy organikus stílusban épült. Hajlított, íves formáival, fa szerkezetével szerves egységet alkot környezetével. Érdekessége, hogy a tetőszerkezetet tartó monolit tömböket nem szállították, hanem a helyszínen öntötték ki és állították fel. A pályaudvart elhagyva jobb oldalon láthatjuk az ugyancsak Makovecz Imre által tervezett Erdei János Sportcsarnokot, amely a szomszédos gimnázium átépítésével egy időben épült 2000-ben.

A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal. A templomot a konventépülethez vezető főtengely mentén helyezték el, ma már csakcsonka tornya és egy támpillére áll.

A kamalduli rend Szent Romuald (952 k.–1027) követőinek remeteközösségeiből formálódott a középkori Itáliában. A 16. században alakult a rend új ága. Gróf Esterházy József (1682–1748) 1733-ban adományozta a montecoronai kamalduliaknak a gesztesi uradalmán fekvő Majkpusztát szántóföldjeivel, erdőivel, legelőivel, halastavaival és malmaival együtt. Franz Anton Pilgram osztrák építész tervei alapján több szakaszban épült ki a remeteség 1736 és 1770 között. 1782-ben II. József uralkodó feloszlatta a szemlélődő szerzetesrendeket, köztük a kamalduli rendet is. A 19. század első felében az épületeket posztógyár bérelte, az 1860-as évektől az Esterházyak vadászkastélyként használták.   Majkon született Esterházy Móric (1881–1960) gróf, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Később Csákvár és Majk lett a család lakóhelye. A remetelakokba a belső cselédség költözött, a majorsági épületekben kovácsok, lovászok, iparosok rendezkedtek be. A csáládot igen megtiporta a történelem. 1945 után az Esterházy család egy cellalakásban talált menedéket. Egyik fiuk a háború, másik a háború utáni paralízisjárvány áldozata lett, a családfő, Esterházy Móric gróf, és egyetlen lánya, Mónika Bécsbe távozott. 1956-ban. A grófné és testvére azonban maradt: Esterházy Móricné, született gróf Károlyi Margit és Emma testvére egészen 1973-ig lakták a cellaépületet, kétkezi munkájukkal keresték meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt.

Felhívnám a figyelmet a kastély belső udvarán egy reneszánsz stílusú, négyszögletes kávájú kutat helyeztek el, amely még ma is látható, Ezt a kút gróf Károlyi Margit kapta nászajándékként.

2012 és 2015 között került sor a vendégház, felújítására, 2018-tól a műemlék további részei: a cellaházak, a templom, a mértani kert és kerti építménye, a grottakápolna újultak meg.