Kategória: Hírek

AIRBNB. Gyakran halljuk. Tapasztalatunk is van a témában. Lehet már használtuk is. Ha lakásunkat szeretnénk erre a célra hasznosítani akkor itt van 10 előny és 10 hátrány amit érdemes figyelembe venni.

– Extra bevétel: Az Airbnb-n keresztül történő lakáskiadás jelentős extra bevételt hozhat, különösen a turisták által kedvelt helyeken.

– Rugalmasság: Az Airbnb lehetővé teszi, hogy saját igényeidhez igazítsd a kiadást, így nem kell hosszú távra elkötelezned magad bérlők felé.

– Globalizáció előnyei: Az Airbnb használata lehetőséget ad arra, hogy különböző kultúrákból érkező vendégekkel találkozz, ami gazdagíthatja a személyes tapasztalataidat.

– Rövid távú bérlés: A rövid távú bérlés révén elkerülhetőek a hosszú távú bérlők által okozott problémák, mint például a nem fizetés vagy a lakás állapotának romlása.

– Adózási kedvezmények: Bizonyos országokban adókedvezmények vehetők igénybe az Airbnb-n keresztül történő lakáskiadás esetén, ami további pénzügyi előnyt jelenthet.

– Ingatlan értéknövelése: A folyamatos karbantartás és felújítás, amit a vendégek igényei diktálnak, hosszú távon növelheti az ingatlan értékét.

– Fesztiválok és események kihasználása: Nagyobb események vagy fesztiválok idején a szálláshelyek iránti kereslet megnő, ami lehetőséget ad magasabb árak alkalmazására.

– Szabad helyhasználat: Amikor nincs vendég, a lakást saját magad vagy családod is használhatja, így nincs teljesen lekötve.

– Marketing és láthatóság: Az Airbnb platform nagy láthatóságot biztosít a lakásodnak, így nem kell külön marketinggel foglalkoznod.

– Automatizálási lehetőségek: Sok folyamat automatizálható (pl. foglalások kezelése, árképzés, kommunikáció a vendégekkel), ami megkönnyíti a lakás kiadását.

– Szabályozási kihívások: Sok városban szigorú szabályozások vonatkoznak az Airbnb típusú rövid távú bérlésre, ami jogi problémákat okozhat.

– Szomszédok elégedetlensége: A gyakran cserélődő vendégek zavarhatják a szomszédokat, ami konfliktusokhoz vezethet.

– Karbantartási költségek: A folyamatos használat miatt nagyobb mértékű elhasználódás és gyakori karbantartási igények merülhetnek fel, ami költséges lehet.

– Idő- és energiaráfordítás: A lakás folyamatos takarítása, karbantartása, a vendégek fogadása és az adminisztráció sok időt és energiát igényel.

– Adózási bonyodalmak: Az Airbnb-s bevételek adózása bonyolultabb lehet, és külön adminisztrációs terhet jelenthet.

– Biztonsági kockázatok: Az idegen vendégek fogadása biztonsági kockázatokkal járhat, beleértve a lopás vagy rongálás veszélyét.

– Versenyhelyzet: A piac telítettsége miatt nagy a verseny, ami nyomást gyakorolhat az árakra és csökkentheti a bevételeidet.

– Vendégpanaszok kezelése: A vendégek panaszainak és problémáinak kezelése időigényes és stresszes lehet.

– Változó bevételek: A bevételek szezonálisan és az aktuális kereslet szerint változhatnak, ami bizonytalanságot jelenthet a pénzügyi tervezésben.

– Közösségi megítélés: Az Airbnb-s kiadás megítélése vegyes lehet a közösségen belül, és negatív reakciókat válthat ki.

– Biztosítási problémák: A rövid távú bérléshez külön biztosításra lehet szükség, ami extra költségekkel járhat, és nem minden biztosító nyújt megfelelő fedezetet.

„Nálatok is laknak elmebetegek a házban?” Gondolom sokan megkapták már ezt a kérdést azok akik társasházban laknak. Hiába, a problémás tulajdonostárs egy halhatatlan topic a társasház kezelésben. Miért fontos erről beszélni?

Egy társasházban egy renitens lakó jelentős anyagi károkat okozhat, és különféle módokon hátráltathatja a társasház működését. Az alábbiakban részletezem a lehetséges problémákat és következményeket:

Elsők ezek közül az anyagi károk.

– Közös költségek nem fizetése:
Ha egy lakó nem fizeti rendszeresen a közös költségeket, az pénzügyi hiányt okozhat, ami befolyásolja a társasház fenntartását és működését. Ez hosszabb távon pénzügyi instabilitáshoz vezethet, és a többiekre hárulhat a terhek kiegyenlítése.

-Szándékos rongálás:
Egy renitens lakó szándékosan rongálhatja a közös területeket, például lifteket, lépcsőházakat, bejárati ajtókat vagy a kertet. Ezek helyreállítása jelentős költségekkel járhat.

– Szemetelés és szennyezés:
Rendszeres szemetelés vagy szennyezés a közös területeken extra takarítási költségeket generálhat. Emellett ezek a cselekmények a lakók komfortérzetét is csökkenthetik, és hosszú távon az ingatlan értékét is negatívan befolyásolhatják.

– Illegális tevékenységek:
Ha a lakó illegális tevékenységeket folytat, például illegális építkezést vagy kereskedelmet, az jogi következményekkel járhat, ami szintén anyagi terhet ró a társasházra (például ügyvédi díjak, bírságok).

Második témakör a működési akadályok.
– Közös döntések hátráltatása:
Egy együtt nem működő lakó akadályozhatja a közös döntéshozatali folyamatokat. Ha nem vesz részt a közgyűléseken, vagy szándékosan hátráltatja a határozatok meghozatalát, az lelassíthatja a fontos projektek végrehajtását (például karbantartási munkák, fejlesztések).

– Szabályok be nem tartása:
A társasház szabályainak és rendjének be nem tartása (például zajszennyezés, nem megfelelő parkolás) konfliktusokat generálhat a lakók között, ami hosszú távon a közösségi élet minőségét rontja.

– Kommunikációs akadályok:
Egy problémás lakóval való kommunikáció nehézségei (például nem reagál az értesítésekre vagy szándékosan megtagadja az együttműködést) megnehezítik a társasház kezelőjének munkáját, ami további idő- és energiaigényes feladatokat eredményez. Továbbá elvonja az időt és energiát más fontos ügyekről is.

– Jogi eljárások elindítása:
Ha egy renitens lakóval szemben jogi eljárást kell indítani (például kifizetetlen közös költségek miatt), az hosszú, költséges és időigényes folyamat lehet. Ez további terheket róhat a közös képviselőre és a többi lakóra.

– Karbantartási és javítási munkák késleltetése:
Ha egy lakó megtagadja a lakásába való bejutást a szükséges karbantartási vagy javítási munkálatokhoz (például csővezetékek ellenőrzése vagy elektromos rendszerek javítása), az késleltetheti a munkálatok elvégzését és potenciálisan nagyobb károkat okozhat az egész épületben.

– Tűzbiztonsági szabályok megsértése:
Ha egy lakó nem tartja be a tűzbiztonsági előírásokat (például tiltott helyeken tárol éghető anyagokat, vagy blokkolja a menekülési útvonalakat), az növeli a balesetek és vészhelyzetek kockázatát, ami veszélyezteti az összes lakó biztonságát. Nem is szólva az esetleges pénzbüntetésekről.

Kellemetlen, abszolút nemkivánatos és némiképpen frusztráló téma következik. Ám ez a téma is része a társasházkezelésnek, része a közös képviselő életének. Mivel pedig a pozitívumok mellett a negatívumok is velünk vannak a mindennapokban, úgy korrekt ha beszélünk zavarba ejtő témáról is.
Miről is van szó konkrétan? A közös képviselő és a számvizsgáló bizottság közti „rejtélyes” és átláthatatlan ügyekről. Nevezzük nevén a gyereket: megkérdezte tőlem egy lehetséges partnerünk, hogy mik azok a jelek amikből tudható, hogy a társasházat meglopják azok akiknek vezetni kéne a házat. Rém kellemetlen téma, mindig felbosszant ha ilyenről hallok. Ám kötelességemnek éreztem válaszolni. A válaszokat pedig most közkinccsé teszem, remélve segíthet majd azoknak akik bajba kerültek.

1. Hiányos vagy hiányzó dokumentáció: Ha a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság nem tudja bemutatni a pénzügyi kimutatásokat, számlákat, szerződéseket és egyéb releváns dokumentumokat, az gyanúra adhat okot.

2. Átláthatatlan pénzügyi tranzakciók: Gyakori, nagy összegű, részletes magyarázat nélküli pénzmozgások a társasház számláján, amelyeket a számvizsgáló bizottság nem kifogásol vagy vizsgál.

3. Szokatlanul magas karbantartási és javítási költségek: Ha a társasházra fordított költségek jelentősen meghaladják a várhatót, különösen, ha nincs megfelelő indoklás és dokumentáció, az a korrupció jele lehet.

4. Elhúzódó vagy alacsony minőségű munkálatok: Ha a társasházban végzett munkálatok lassan haladnak vagy gyenge minőségűek, de a kifizetések időben és teljes összegben megtörténnek, az csalásra utalhat.

5. Kapcsolatok hiánya a társasház lakóival: Ha a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság tagjai nem kommunikálnak megfelelően a lakókkal, kerülik a kérdéseket, vagy nem tartanak rendszeres lakógyűléseket, az problémákat jelezhet.

6. Visszatérő szerződések ugyanazon szolgáltatókkal: Ha a társasház mindig ugyanazokkal a szolgáltatókkal köt szerződéseket, különösen, ha ezek a szolgáltatások drágák vagy nem kielégítőek, az összejátszásra utalhat.

7. Számvizsgáló bizottság passzivitása: Ha a számvizsgáló bizottság nem végzi el rendesen az ellenőrzési feladatait, nem hívja fel a figyelmet a problémákra, vagy nem tesz javaslatokat a pénzügyi helyzet javítására, az gyanús lehet.

8. Magas közös költségek: Ha a társasház közös költségei indokolatlanul magasak, és nincs átlátható magyarázat arra, hogy miért szükséges ilyen magas összegeket beszedni, az pénzügyi visszaélésekre utalhat.

9. Hiányzó vagy késleltetett éves beszámolók: Ha az éves pénzügyi beszámolók hiányoznak vagy jelentős késéssel készülnek el, az átláthatóság hiányára és esetleges visszaélésekre utalhat.

10. Közös képviselő és számvizsgáló bizottság tagjai közötti személyes kapcsolatok: Ha kiderül, hogy a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság tagjai közeli barátok, rokonok vagy üzleti partnerek, az összejátszás gyanúját keltheti.

11. Befektetések és tartalékok kezelése: Ha a társasház tartalékai vagy befektetései szokatlanul alacsony hozamot hoznak, vagy nem követhető, hogyan és hová lettek befektetve, az gyanús lehet.

    

Az ügyfelek és partnerek számára rendkívül fontos, hogy lássák az „arcot a cég mögött”, és tudják, ki a cég vezetője, mert ez számos előnyt hordoz magában.

Először is, a személyes kapcsolat kialakítása növeli a bizalmat, ami ugye minden kapcsolat alapja. Az emberek könnyebben kötődnek egy másik emberhez, mint egy arctalan logóhoz. Amikor tudják, ki áll a vállalat mögött, megbízhatóbbnak és korrektebbnek érzik azt.

Másodszor, az arc megmutatása emberközelibbé teszi a céget. Az ügyfelek és partnerek szívesebben lépnek kapcsolatba olyan vállalattal, amelynek vezetője nyitott, megközelíthető, és akivel azonosulni tudnak. Ez erősíti a lojalitást és elköteleződést.

Harmadszor, a vezető személyisége és értékrendje tükrözheti a cég kultúráját és céljait. Ha a cégvezető elismert szakember, és láthatóan elkötelezett a cég értékei mellett, az vonzóbbá teheti a vállalatot a potenciális ügyfelek és partnerek számára.

A fentiek fényében, kérem engedjétek meg, hogy egy kicsit mélyebben bemutatkozzam. Bakonyi Árpád vagyok,a REM189 ZRT. alapítója és vezérigazgatója, és nagyrészt életemet az üzleti világban és az ingatlanok területén töltöttem. Mielőtt az ingatlanüzemeltetés izgalmas világába merültem volna, informatikusként dolgoztam, illetve elvégeztem az ELTE programozó matematikus szakát. Az informatikavilága olyan alapvető részét képezte az életemnek, amelyek nélkül nem lennék az, aki ma vagyok.

Az informatikai területen eltöltött tíz év alatt mélyen beleástam magam az algoritmusok, a rendszerek tervezése és a problémamegoldás rejtelmeibe. Minden kódot, minden projektet úgy közelítettem meg, mintha egy matematikai feladványt oldanék meg. Ez a gondolkodásmód és a precizitás azóta is elkísér az üzleti életemben.

Azonban az életben mindig vannak fordulópontok. Az én fordulópontom akkor jött el, amikor a családi vállalkozásunkhoz csatlakoztam. Ebben a vállalkozásban olyan értékeket tanultam meg, amelyek azóta is meghatározzák az üzleti döntéseimet: az elkötelezettség, a precizitás, a kitartás és az ügyfelek iránti felelősségvállalás mind olyan erények, amelyeket mindennap magaménak érzek.

A REM189 Zrt. megalapításakor egyértelmű célom volt: ne csupán épületeket és ingatlanokat kezeljünk, hanem olyan közösségeket alakítsunk ki, ahol az ügyfelek úgy érzik „otthonra találhatnak”. Minden projekt mögött egy történet áll, melyet a családommal és kollégáimmal együtt alakítunk ki, figyelve a legapróbb részletekre és az ügyfelek igényeire.

Az igazgatói székben eltöltött idő alatt rájöttem, hogy az üzleti siker nem csupán az okos stratégiáktól függ, hanem az emberekkel való kapcsolatépítés és a személyes érintkezés révén érhető el. Valamint rájöttem, hogy az életben valóban minden mindennel összefügg. Közhelyesen hangzik de nagyon igaz. Erre két példát említenék. Egyik hobbim sakk tanított meg a stratégiai gondolkodásra. A sakkban az egyénnek előre kell terveznie és stratégiákat kell kidolgoznia a játék különböző szakaszaiban. Ez a képesség az üzleti döntéshozatalban is nélkülözhetetlen, ahol hosszú távú célokat kell kitűzni és megfelelő stratégiákat kell alkalmazni azok eléréséhez. Valamint a sakk játék közben folyamatosan szembesít az új helyzetekkel és kihívásokkal, amelyek gyors döntéshozást és hatékony problémamegoldást igényelnek. Ez hasznos készség az üzleti életben, ahol gyakran kell gyorsan és hatékonyan reagálni a változó körülményekre.

Másik szenvedélyem a horgászat. Ez a csodálatos időtöltés pedig a többek között türelemre és az alkalmazkodásra tanított. A pecázás gyakran hosszú várakozást és türelmet igényel, míg az egyén eléri a kívánt eredményt. Ez a türelem és a kitartás készség fontos az üzleti életben is, ahol a sikerek elérése gyakran hosszú távon következik be, és számos akadályt kell leküzdeni az út során. A horgászat során a horgásznak folyamatosan figyelnie kell a környezetében zajló eseményeket, és ezekre gyorsan reagálnia kell. Ez a készség hasznos az üzleti életben is, ahol fontos az információk gyors feldolgozása és azokra való rugalmas reagálás. Ezek az értékek mind részét képezik a vállalati kultúránknak, és mindannyian hozzájárulunk a közös céljaink eléréséhez.

Büszke vagyok arra, amit elértünk eddig, de tudom, hogy még nagyobb célok várnak ránk a jövőben. Ezért hálás vagyok minden kollégámnak és üzleti partneremnek, akik velem együtt dolgoznak azért, hogy a REM189 Zrt. továbbra is az ingatlanipar része maradjon.

Köszönöm, hogy rám szántátok az időt, és várom további és leendő együttműködésünket, hogy közösen hozzunk létre még nagyobb sikereket!

Az irodai munkahelyi rekreáció fontos szerepet játszik a munkavállalók egészségének és jólétének fenntartásában. A közösségi területek, például pihenőszobák, tornatermek vagy szabadidős tevékenységek lehetőséget nyújtanak a munkatársaknak arra, hogy kikapcsolódjanak és feltöltődjenek a munka során felgyülemlett stresszből. Az irodai rekreációs programok segíthetnek a csapatépítésben, a motiváció növelésében és a munkahelyi légkör javításában is. Ezáltal növelhetik a produktivitást és a munkavállalók elégedettségét is. Az alábbiakban összegyűjtöttem olyan rekreációs és közérzet javító szolgáltatásokat, módszereket, amelyek segíthetnek könnyebbé és hatékonyabbá tenni az irodai munkát:

• Masszázs: Heti vagy havi rendszerességű irodai masszázs szolgáltatás.

• Jógafoglalkozások: Rendszeres jógaórák a stressz csökkentésére és a testmozgás elősegítésére.

• Ingyenes egészségügyi szűrések: Rendszeres egészségügyi szűrések és konzultációk biztosítása az alkalmazottak számára.

• Mentálhigiénés támogatás: Pszichológus vagy coach elérhetősége alkalmanként a munkahelyen.

• Meditációs szoba: Csendes szoba meditációhoz vagy relaxációhoz.

• Ergonómiai tanácsadás: Szakértői tanácsadás és ergonómiai eszközök biztosítása a helyes testtartás érdekében.

• Zöld növények: Az irodai környezet zöld növényekkel való díszítése a levegő minőségének javítása és a stressz csökkentése érdekében.

• Játékterem: Szórakoztató játékokkal felszerelt szoba (pl. csocsó, pingpongasztal, darts, videojátékok).

• Közös reggelik: Heti vagy havi közös reggelik, hogy a csapat összekovácsolódjon.

• Rugalmas munkaidő: Rugalmas munkaidő bevezetése a munka-magánélet egyensúly javítása érdekében.

• Kültéri tevékenységek: Rendszeres szabadtéri csapatépítő programok, mint például túrázás vagy piknik.

• Kerékpár kölcsönzés: Irodai kerékpárok elérhetősége, hogy az alkalmazottak biciklivel közlekedhessenek.

• Szabadtéri munkahely: Kültéri munkaállomások biztosítása a friss levegőn történő munkavégzéshez.

• Színházi és mozi esték: Közös színházi vagy mozi esték szervezése.

• On-site kávézó: Irodai kávézó vagy teázó kialakítása minőségi italokkal és harapnivalókkal.

• Társasjáték esték: Rendszeres társasjáték estek az irodában.

• Szakmai tréningek: Fejlesztő tréningek és workshopok a munkavállalók szakmai fejlődésének elősegítésére.

• Hobbi klubok: Különböző hobbi klubok (pl. könyvklub, futóklub) szervezése az irodai közösség erősítése érdekében.

• Művészeti tevékenységek: Kreatív művészeti foglalkozások, például festés vagy kézműveskedés.

• Alvókapszulák: Alvókapszulák vagy pihenőhelyek biztosítása, ahol a dolgozók rövid szundikálásra használhatják.

• Nyitott kommunikációs platformok: Nyitott kommunikációs csatornák és platformok bevezetése, ahol a dolgozók megoszthatják ötleteiket és visszajelzéseiket.

• Születésnapi és más ünnepségek: Rendszeres ünnepségek és születésnapi megemlékezések szervezése a csapatépítés és a jó hangulat fenntartása érdekében.