Az énekes madarak a legszorgosabbak a rovarkártevők biológiai szabályozásában. Énekesmadaraink közismert fajait, a nagy hollóktól kezdve a kisebb cinegéken át egészen a kicsi ökörszemig a legtöbb ember jól ismeri. Már a kisiskolás tankönyveinkből megtanultuk, hogy az énekesmadarak az ember hasznos és kedves segítőtársai. Később is sokat olvastunk és hallottunk arról, hogy védeni, gondozni kell az énekesmadarakat, amelyek roppant sok hernyót, kukacot, bogarat pusztítanak el, és ezzel a legtermészetesebb módon védik meg a kertek gyümölcsfáit, szőlőlugasait, veteményeseit a kártevők pusztításaitól.

Az énekesmadarak téli etetésének célja nem az életben tartásuk, hanem a közelünkbe csalogatásuk. Ennek két alapvető oka van:

1. a madarak látványa, közeli megfigyelhetősége rendkívüli élményt jelent gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, ami egyben a természeti környezet megóvására ösztönöz bennünket;
2. a madarak jelenléte biológiai védekezést jelent az általuk az etetőhely közelében összeszedett gyommagvaknak, rovar- és kisrágcsáló-kártevőknek köszönhetően.

Az énekesmadár-etetésen tehát mindenkét fél, ember és madár egyaránt nyer, de csak akkor, ha ezt jókor és jól tesszük!

Az énekes madarak számos csoportja jellegzetes rovarevő. Pl. a billegetők, a légykapók, a füzikék, a fecskék, és a molnárfecskék is.Más fajok azonban a rovarok és egyéb apró gerinctelenek mellett növényi táplálékot is fogyasztanak, esetleg növényevők, magvakat gyűjtenek, lecsipkedik a rügyeket, vagy a különböző terméseket bogyókat.

A madarak, még a növényevő fajok is főleg a fészkelés és a fiókák táplálása idején fogdossák intenzíven a rovarokat. Pl a kistermetű füzike, amely 6 fiókát nevel a fészkében 15 nap alatt 1-1,5 kg különböző rovart fog meg.Bizonyos énekes madarak egy adott rovarfajra szakosodnak, pl. a szürke légykapó repülés közben szinte kizárólag apró legyeket kap el. A kormos légykapó vagy széncinege fiókái etetéséhez főleg kisebb hernyókat gyűjt.

Téli madáretetés: mivel, hogyan és mikor etessük a kertünkbe térő madarakat?

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Ezek a madarak az evolúciós alkalmazkodásnak köszönhetően (melynek egyik fontos elemét éppen a madárvonulás jelenti) természetesen emberi segítség, etetés nélkül képesek túlélni a telet. Sok madárfaj tölti nálunk a telet, ilyenkor még jobban rászorulnak az emberi segítségre. Ennek a potenciálisan kb. 50 madárfajt érintő, hónapokon át tartó madárvédelmi feladatnak évszázados hagyománya van Magyarországon.

Vegyük sorra mik a legfontosabb, téli madáretetéssel kapcsolatos tudnivalók.

Mikor etessünk?

Az etetési időszak Magyarországon az első fagyoktól ezek tartós megszűnéséig (akár április közepéig) tart. Ha viszont új helyen szeretnénk elindítani a madáretetést, akkor már az ősz beköszöntével elkezdhetjük.

Ne hagyjuk abba!Fontos, hogy ha elkezdjük az etetést, akkor nem szabad abbahagyni, mert a könnyű táplálék forrás megvonása hidegebb éjszakákon a madarak pusztulásához vezet! A kistestű, gyakran alig 10 gramm súlyú madarak számára -10°C alatt a túlélést jelentheti egy kis étel, ugyanis tartalékaik csak az éjszaka átvészelésére elegendőek. Ha másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán. Ha valamiért nem tudjuk őket folyamatosan etetni, naponta csökkentsük a kihelyezett eleség mennyiségét! A madarak ezt érzékelve, egyre nagyobb körben keresgélnek, majd továbbállnak.

Hová tegyük a madáretetőt?

Az etető helyének kiválasztásakor a legfontosabb, hogy nyugodt helyen legyen, életterünktől, háziállatainktól távolabb, és legyen a közelben búvóhely. A madarak többnyire félénkek és csak pár pillanatra használják az etetőt. Az etető környékén levő bokor, vagy cserje biztonságos búvóhelyként szolgál arra, ha mégis megijednének. Ha van kutyánk vagy macskánk, akkor érdemes magasabbra tenni az etetőt.

Milyen egy jó etető?

Télen jobb ha zártabb és fedett. Sose szórjuk a magvakat, gyümölcsöt a hóba!

Mivel etessünk?

A téli etetőkön a madáreleségek három típusát érdemes elérhetővé tenni: olajos magvakat, állati zsiradékot és vizet.

Olajos magvak

A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított , magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó. Ebbe apró szemű magvakat érdemes bekeverni: kölest, muhart stb. A legegyszerűbb, ha pinty és hullámos papagáj magkeveréket vásárolunk. Kifejezetten jó az, ha a napraforgó törött, „szemetes”! Sok madár csőre ugyanis nem elég erős az egész napraforgó szemek feltörésére (pl. vörösbegy, ökörszem), e fajok csak a törött szemekből kihulló magtörmeléket, a napraforgóba keveredő gyom és egyéb apró magvakat tudják csak hasznosítani. A napraforgó és a köles mellett természetesen a natúr (nem sózott, nem pörkölt) dió, fekete dió, mogyoró, földimogyoró, kesudió, pisztácia stb. is potenciális téli madáreleség.

Állati zsiradék

A másik fontos téli etetőanyag az állati zsiradék: a kacsa-, liba- és sertésháj; a sertés zsírszalonna; a faggyú; a főzéssel sótlanított étkezési szalonna; a ma már széles körben árusított cinkegolyó; lágysajt- vagy vajtégla.

Alma

Az olajos magvak és az állati zsiradék mellett gyümölccsel, leginkább almával is etessünk! Ezeket szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat (is) fogyasztó madár kedveli. Emellett adható olyan szedhető bogyók, mint a vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa);

Az etetési időszak az első tartós fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, december elejétől március második feléig tart;

Az etető madarai nem élelmiszerhulladék-megsemmisítők, ne adjunk nekik ételmaradékot, ne kísérletezünk velük;

Az etető mellett itassunk is (pontosabban érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben az etetést), több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt.

A költési időszakban, a fiókák kikelését követően ne etessük a madarakat, mert ez a mag eleséget megemészteni nem képes fiókák tömeges kínhalálát, funkcionális éhen pusztulását okozza.

MIVEL NE ETESSÜNK?

SOHA NE ADJUNK SE AZ ÉNEKESMADARAKNAK AZ ETETŐBEN, SE A VÍZIMADARAKNAK KENYERET, KENYÉRMORZSÁT, PÉKSÜTEMÉNYT (POPCORNT, CHIPSET, ÉS HASONLÓ EMBERI FOGYASZTÁSRA IS CSAK MINIMÁLISAN JAVALLOTT TÁPLÁLÉKOT), MERT EZ GYAKORI ÉS NAGY MENNYISÉGŰ FOGYASZTÁS ESETÉN KÁROS, SŐT, KIMONDOTTAN VESZÉLYES SZÁMUKRA!

Az etetőben napokig, hetekig is elfogyasztatlanul maradó kenyérfélék erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatja. Elvileg a csak alkalmilag és kis mennyiségben (a rendszeres kenyérrel etetés már pont nem ez a kategória!), és azonnal elfogyasztott (tehát még nem erjedt, nem penészes) kenyérfélék fogyasztása, például amit a buszmegálló verebei felcsipegetnek, nem ártalmas a madarakra.

Vigyázzunk környezetünkre!

Ugyan az őszi természet gyakran csábít arra, hogy csak gyönyörködjünk benne, de ez az évszak bizony bőven ad munkát is!

Íme 6 teendő, amit jobb, ha minél előbb elvégzel!

1. Csatorna, lefolyó karbantartása

A törött, eltömődött vagy sérült ereszcsatornák veszélyes csapdák, hiszen a víz beszivárgásának fő forrásának számítanak. Különösen igaz ez ősszel, amikor a levelek és a fadarabok a legnagyobb eséllyel okozhatnak galibát ezekben a rendszerekben. Ha nem biztosított a csapadék elvezetése, a víz a ház falára folyhat, ami a vakolat sérüléséhez, akár beázáshoz is vezethet. A felgyülemlett falevél, levágott fű és egyéb növényi hulladék könnyen elzárhatja a víz útját, ezért mindenképp jó ötlet, ha elébe megyünk a problémának és már előre alaposan kitisztítjuk az ereszcsatornákat, lefolyókat – szerencsére ez viszonylag egyszerűen elvégezhető.

2. Levélgyűjtés

Természetesen a levelek nem csak az ereszcsatornákban gyűlhetnek össze. A levélgyűjtés az ősz folyamán gyakorlatilag folyamatos elfoglaltságot jelent; ha hagyjuk felgyülemleni őket és nem foglalkozunk velük, a gyepen, a kertben és a virágágyásokban is problémákat okozhatnak. A nedves levélrétegek ugyanis remek táptalaja a penésznek, aminek semmi keresnivalója sem a házunk, sem az udvarunk, kertünk táján. Ezért is fontos, hogy gyorsan és praktikusan kezeljük a levél-kérdést.

A lehullott levelekre máig szemétként tekint a kerttulajdonosok jó része, holott számos módon lehet hasznosítani őket, többek között mulcsként, komposztként vagy gyeptrágyaként. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttünk néhány módszert, amit érdemes és hasznos is kipróbálni, hiszen csak profitálhatunk belőlük.

3. Ellenőrizzük a nyílászárókat

A héten már hivatalosan is elkezdődött a fűtési szezon Magyarországon, habár egyelőre a szinte nyári meleg nem igazán indokolja, hogy izzítsuk a konvektorokat, radiátorokat. A nyílászárók megfelelő minősége, jó állapota rengeteget számít a (majdani) fűtésszámla alakulásában, ezért abszolút megéri erre is gondot fordítanunk. Ha hibát találunk az ablakok körül, használhatunk öntapadós habszalagot, ami egyszerűen illeszkedik az ablakok köré. A külső falon áthaladó csővezetékek körüli réseket meg lehet tölteni szilikon tömítőanyaggal, hogy ott se szökjön ki a meleg.

• Ha fa nyílászáróink vannak, vegyük figyelembe, hogy a természetes anyag rendszeres karbantartást igényel: évente legalább egyszer speciális anyaggal kell őket kezelni, hogy a víz és a fagy ne okozzon károsodást, és a festék se pattogjon le róluk.
• A műanyag nyílászárók rendkívüli szigetelőképességgel rendelkeznek, rengeteg energiát takarítanak meg számunkra, ami a rezsiköltségeinken is érzékelhető lehet. Karbantartásuk egyszerű, szinte nem is igényelnek különösebb törődést, mégis hosszantartó szolgálatot tesznek: élettartamuk akár 60 év is lehet.

4. A vízrendszerek téliesítése

Lassan itt az indiánnyár vége, ne feledkezzünk meg arról, hogy a házunk táját idejében fel kell készítenünk a hideg időre. Ebbe beletartozik nemcsak a növények, hanem a vízrendszerek védelme is. A házon kívül futó vezetékekben, kerti csapokban, medencerendszerekben egykettőre megfagyhat a víz, ha váratlanul betoppannak a hajnali mínuszok, és ez nagyon kellemetlen következményekkel, többek között pluszkiadásokkal is jár.

A fagyott vízcsövek komoly problémát jelentenek, ha igazán hidegre fordul az idő. Ha a víz megfagy bennük, könnyen szét is feszítheti őket. A nyomás, ami ilyenkor keletkezik, elég ahhoz, hogy széttörje, hiszen a csőben egy idő után nem lesz több hely a megnövekedett térfogatnak.

Egy ilyen törött, megrepedt cső időzített bombaként ketyeg a házban és környékén: amíg a víz fagyott állapotban van, nem tud szivárogni, viszont ha jön egy kis enyhülés, minden eláraszt a megolvadt folyadék.

A fagy miatt szétrepedt csővel nem jó viccelni: anyagilag is hatalmas károkat tud okozni, ha tönkre teszi a falakat, a mennyezetet és a padlót, ráadásul akár több száz liter víz is elfolyhat így óránként.

5. Tartsuk karban a fákat

Ha vannak fák a kertünkben vagy a ház előtt, különösen olyanok, amik ágaikkal a házunk fölé terjeszkednek, nagyon fontos, hogy átvizsgáljuk őket még a tél beállta előtt. Miért? Azért, mert az elhalófélben lévő vagy már teljesen élettelen ágak könnyen áldozatául eshetnek a hónak, fagynak, szélnek, és akár tetemes károkat is okozhatnak az otthonunkban vagy a parkoló gépjárművekben.. Egyébként azért is érdemes őszre időzíteni az ilyesmit, mert a levelek lehullása, a lombkorona ritkulása révén könnyebben átláthatjuk a faágak állapotát.

6. Küszöböljük ki a kártevők, rágcsálók felbukkanását

Az ősz az az évszak, amikor felkészülhetünk a ház körüli kártevők aktivitására. A rágcsálók például előszeretettel keresnének kényelmes, biztonságos menedéket télire az otthonunkban…

A hideg elől menekülő rágcsálófélék súlyos károkat okozhatnak a lakásban, ház szigetelésben, autónkban, a vezetékek megrágása pedig legrosszabb esetben akár lakástűz kialakulásához is vezethet.

A materiális károkon felül több betegséget, baktériumot is hordozhatnak, amivel házi kedvenceink számára nagy veszélyt jelenthetnek, valamint kellemetlen pillanatokat okozhatnak nekünk is például az erősödő allergiás, asztmás tünetek. Ha tehát igazán előrelátóak vagyunk, most kell cselekednünk és kiküszöbölni minden olyan lehetőséget, ami alkalmat adhat a kellemetlen látogatók megjelenésének, a kamrának pedig szenteljünk kiemelt figyelmet.

Köszönjük  a MY Forest alapítványnak, hogy tehettünk  élhetőbb és Zöldebb környezetünkért!

Életmódváltó Program Margitics Mónika személyi edzővel.

A rendszeres testmozgás segít a fogyás beindításában, energiával tölt fel és számtalan pozitív egészségügyi hatása van. Egy személyi edzővel gyorsabban lehet eredményeket elérni, hiszen megtanít új mozgásformákra, a helyes kivitelezésekre, segít a megfelelő táplálkozás kialakításában és motivál, hogy kihozd magadból a maximumot. Ha változtatni szeretnél az életformádon, adj egy esélyt magadnak, hiszen ha elégedett vagy a külsőddel, sokkal boldogabb életed lehet! A mögöttem álló sportmúltnak, magas fokú végzettségemnek és tudásomnak köszönhetően hatékonyan segíthetek Neked:

Pár éve lépett életbe az a rendelet, ami kimondja, hogy az utakat nem lehet sózni, vagy mégis?

A rendelet így szól: belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Mivel az autóutak nincsenek hermetikusan elzárva az egyéb belterületektől, nem sok értelme van, legfeljebb, ha a járdák jégmentesítéséről beszélünk. Ez egyébként a tulajdonosok feladata, akik a tiltás ellenére sokszor folyamodnak a sózós megoldáshoz, aminek hosszú távon a házuk előtti növényzet látja kárát. 

A sózás leginkább az út menti növényzetet károsítja. A NaCl-ból a kloridion ugyanis a gyökéren keresztül felszívódik, lelassítja a fák növekedését és a fiatalabbakat akár el is pusztíthatja. A konyhasó a gépkocsik kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokkal reagálva maró anyagokat alkot, amelyek korrodálják a hidak, felüljárók fémszerkezetét, de magukat a gépkocsikat is. Az utak, aszfaltfelületek is károsodnak, az olvadék a repedésekbe szivárog, ahol a következő fagyáskor szétrepeszti azokat, de a közművek csöveit is rongálja a sós hólé. Az sem mellékes, hogy kimarja a cipőnket, tönkreteszi a nadrágszárunkat, pusztítja az autógumikat, és a kutyánk tappancsait is felmarja. 

Mit tehetünk tehát? Szerencsére vannak más lehetőségeink is, hiszen a zöld só nem károsítja a növényeket, a cipőnket, és a kutyák is meghálálják. A legegyszerűbb megoldás mégis a fahamu, azok, akik kályhával fűtenek egyszerűen a járdára szórhatják a hamut, és meg is oldották a jégmentesítést. Megjegyzem a hamu lúgos azért nem igazán jó. Hamu híján használhatunk tiszta homokot, faforgácsot, sódert. 

Egyéb zöld megoldások:

• Kalcium-klorid: alkalmas megelőző kezelésre, valamint utókezelésre is. Oldott állapotban kevésbé ártalmas a környezetre, és hatékonyabb, mint a só. Használata során kesztyű és védőszemüveg viselése ajánlott. 
• Útkáli: egyfajta környezetbarát műtrágya kálium-klorid, kalcium-klorid, magnézium-klorid és csekély nátrium-klorid tartalommal. Zeolittal keverve is kapható, így csúszásgátló is. Magyar fejlesztésű. 
• Zeo-Kal: kloridmentes, alacsony nitrogéntartalmú jégmentesítő, melynek bomlástermékei a mészkő (korróziógátló), a nitrogén (növényi tápanyag) és a zeolit (talajjavító). -15 Celsius fokig alkalmazható. Magyar fejlesztésű. 
• Vinasz: Győrben a szeszgyár melléktermékét, a vinaszt használják jégoldásra, mely olvadás után műtrágyaként viselkedik. Hátránya, hogy a világos cipőt megfogja a barnás színe, és kellemetlen szagot áraszt (ezért inkább külterületen használják). -10 Celsius fokig megbízható. 
• Magnézium-klorid: környezetbarátabb, mint a nátrium-klorid. 
• Transheat: műtrágya alapú, ammónium- és nitráttartalma kockázatot jelent. Bár drágább, mint a só, hasonló hatásfok eléréséhez fajlagosan jóval kevesebb elég belőle. Magyar fejlesztésű.
• Karbamid: nitrogénes műtrágya, amit bomlásgátló anyaggal kell összekeverni, mert a szabad levegőn ammóniagáz formájában hamar elpárolog. 
• Kalcinol: műtrágya alapú folyékony jégmentesítő készítmény.