Mi is az a zöld só?

unnamed

Pár éve lépett életbe az a rendelet, ami kimondja, hogy az utakat nem lehet sózni, vagy mégis?

A rendelet így szól: belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Mivel az autóutak nincsenek hermetikusan elzárva az egyéb belterületektől, nem sok értelme van, legfeljebb, ha a járdák jégmentesítéséről beszélünk. Ez egyébként a tulajdonosok feladata, akik a tiltás ellenére sokszor folyamodnak a sózós megoldáshoz, aminek hosszú távon a házuk előtti növényzet látja kárát. 

A sózás leginkább az út menti növényzetet károsítja. A NaCl-ból a kloridion ugyanis a gyökéren keresztül felszívódik, lelassítja a fák növekedését és a fiatalabbakat akár el is pusztíthatja. A konyhasó a gépkocsik kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokkal reagálva maró anyagokat alkot, amelyek korrodálják a hidak, felüljárók fémszerkezetét, de magukat a gépkocsikat is. Az utak, aszfaltfelületek is károsodnak, az olvadék a repedésekbe szivárog, ahol a következő fagyáskor szétrepeszti azokat, de a közművek csöveit is rongálja a sós hólé. Az sem mellékes, hogy kimarja a cipőnket, tönkreteszi a nadrágszárunkat, pusztítja az autógumikat, és a kutyánk tappancsait is felmarja. 

Mit tehetünk tehát? Szerencsére vannak más lehetőségeink is, hiszen a zöld só nem károsítja a növényeket, a cipőnket, és a kutyák is meghálálják. A legegyszerűbb megoldás mégis a fahamu, azok, akik kályhával fűtenek egyszerűen a járdára szórhatják a hamut, és meg is oldották a jégmentesítést. Megjegyzem a hamu lúgos azért nem igazán jó. Hamu híján használhatunk tiszta homokot, faforgácsot, sódert. 

Egyéb zöld megoldások:

  • Kalcium-klorid: alkalmas megelőző kezelésre, valamint utókezelésre is. Oldott állapotban kevésbé ártalmas a környezetre, és hatékonyabb, mint a só. Használata során kesztyű és védőszemüveg viselése ajánlott. 
  • Útkáli: egyfajta környezetbarát műtrágya kálium-klorid, kalcium-klorid, magnézium-klorid és csekély nátrium-klorid tartalommal. Zeolittal keverve is kapható, így csúszásgátló is. Magyar fejlesztésű. 
  • Zeo-Kal: kloridmentes, alacsony nitrogéntartalmú jégmentesítő, melynek bomlástermékei a mészkő (korróziógátló), a nitrogén (növényi tápanyag) és a zeolit (talajjavító). -15 Celsius fokig alkalmazható. Magyar fejlesztésű. 
  • Vinasz: Győrben a szeszgyár melléktermékét, a vinaszt használják jégoldásra, mely olvadás után műtrágyaként viselkedik. Hátránya, hogy a világos cipőt megfogja a barnás színe, és kellemetlen szagot áraszt (ezért inkább külterületen használják). -10 Celsius fokig megbízható. 
  • Magnézium-klorid: környezetbarátabb, mint a nátrium-klorid. 
  • Transheat: műtrágya alapú, ammónium- és nitráttartalma kockázatot jelent. Bár drágább, mint a só, hasonló hatásfok eléréséhez fajlagosan jóval kevesebb elég belőle. Magyar fejlesztésű.
  • Karbamid: nitrogénes műtrágya, amit bomlásgátló anyaggal kell összekeverni, mert a szabad levegőn ammóniagáz formájában hamar elpárolog. 
  • Kalcinol: műtrágya alapú folyékony jégmentesítő készítmény.

Ossza meg

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email