Menjünk közgyűlésre!

06108f348ce74278b539e359fc423086

A társasházi közgyűlés sokak számára kötelező, unalmas programnak tűnik. Pedig valójában itt dőlnek el azok a kérdések, amelyek közvetlenül befolyásolják például a lakás értékét, a havi költségeket és a ház jövőjét.

A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról alapján a közgyűlés a társasház legfontosabb döntéshozó szerve. Itt határoznak például a közös költség mértékéről, a felújításokról, a nagyobb beruházásokról vagy akár a közös képviselő személyéről. Ha egy tulajdonos nincs jelen, mások döntenek a pénzéről és a tulajdonáról.

A részvétel azért is fontos, mert a közgyűlésen lehet kérdezni, véleményt mondani és befolyásolni a döntéseket. Egy jól feltett kérdés vagy egy szakmai észrevétel akár több millió forintos beruházások irányát is megváltoztathatja.

Ráadásul a közgyűlés jó alkalom arra is, hogy a tulajdonosok képet kapjanak a ház pénzügyi helyzetéről, a tervezett munkákról és arról, milyen állapotban van az épület. Ez különösen fontos, hiszen egy jól működő társasház megőrzi – sőt növeli – az ingatlanok értékét.

Röviden: a közgyűlés nem formalitás. Ez az a hely, ahol a tulajdonosok valóban beleszólhatnak abba, mi történik a saját házukkal és a saját pénzükkel.

A vigorous t e39d914d 852a 4996 b4b0 a10c44871154

Híres épületek: Visegrád

DSCF6052 megerkeztem2

Visegrád kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban A Duna jobb partján, a Visegrádi-hegység lábánál fekvő Visegrád Magyarország egyik legrégibb városa a festői Dunakanyar gyöngyszeme.

DSCF6056 i az epuletben

visegrádi Királyi palota egy a 14. És 15. század között emelt épületkomplexum, amely a középkori Magyar Királyság kortárs uralkodóinak szolgált kezdetben állandó székhelyéül, majd vidéki rezidenciájául, egészen a török hódoltság pusztításáig.

DSCF6065 oroszlanos kut2 scaled DSCF6091 keleti szarny 1. lakosztaly2 DSCF6109 Matyas korabeli konyha2

Története:
1323-ban I. Károly magyar király Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett. A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt.
1405 és 1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált.

DSCF6112 a lakosztalyokbol kileptem a csodalatos reneszansz loggiara2