Nagymaros a Dunakanyarban, a Visegrádi-szoros áttöréses völgyében, a Duna bal partján. Váctól nyugatra, Budapesttől 52 kilométerre északnyugatra, a 12-es főút mentén, Visegráddal szemben helyezkedik el.

Visegrádra mentem. A vonatról Nagymaroson szálltam le, az állomásról megláttam egy csodálatos szecessziós épületet, amit azonnal meg kellett örökítenem

Hazaérve rákerestem építésének történetére, a következőt találtam: „Nagymaros 1912-ben került bele az állami népiskola-építő programba, az épület 1914-re készült el. Három házat bontottak le 1912-ben, hogy ezek helyén felépülhessen az iskola. Az iskola tervezője Sváb Gyula (1879—1938) építész, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, tanszékvezető; és a népiskola-építési program egyik vezetője volt egyben. Az építész főként letisztult iskolai típusterveket készített. Hogyan születhetett mégis szecessziós alkotása? A népiskola-építési programban résztvevők közül többen Lechner Ödön (1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) követői voltak, és az ő szellemében terveztek. Sváb Gyula a nagymarosi épület tervezésekor az ő útjukat követhette. A kapu felett még Sződy Szilárd munkája is beazonosítható, a baglyok talpán szerepel a neve. Sződy Szilárd (Nagykáta, 1878. április 27. – Budapest, Józsefváros, 1939. február 24.) magyar szobrász- és éremművész az Országos Iparművészeti Iskolában tanult, ahol rajztanári oklevelet szerzett, majd Olaszországban és Németországban képezte magát. Az épület homlokzatán látható gyönyörű majolikadíszítés a Zsolnay manufaktúrából származik, az ország sok szecessziós épületéhez hasonlóan. Azt is tudjuk, hogy az iskola építésének Leimdörfer Nándor cége volt a kivitelezője”

Római katolikus temploma: A 14. században épült. A lent négyzet, a második emelettől fölfelé nyolcszögletű torony a 15. század végén az oromfalas hajó mellé épült. A torony nyolcszögletű felső szakasza a 15. században kétemeletesre épült.