Híres épület 24: Zeneakadémia

DSCF2769 az epulet

Zeneakadémia a hazai zenei élet egyik legfontosabb központja.

Az alapítás: Liszt Ferenc 1871-től egyre több időt töltött Pesten. Ezzel szoros összefüggésben egyre többen szorgalmazták a Zeneakadémia megalapítását, amire végül 1875-ben került sor.

Az oktatás kezdetben a mester lakásában folyt, majd 1879-re Láng Adolf tervei alapján megépült a ma 
Régi Zeneakadémiának nevezett épület a Vörösmarty és a Sugár (Andrássy) út sarkán.

A megnövekedett igények miatt azonban hamarosan szükségessé vált egy új épület felépítése, melyre végül 1904 és 1907 között került sor Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A Zeneakadémia igazi Gesamtkunstwerk, vagyis összművészeti alkotás, amelyen a legkiválóbb építészek, statikusok, képző- és iparművészek dolgoztak.

Az épület kő és bronz szobrait Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Senyei Károly készítették.

Az épület
 vasbeton födém- erkély- és tetőszerkezeteit a Franciaországban is megfordult neves építőmérnök, Zielinski Szilárd tervezte.

Az földszinti előcsarnok zöld félhomályában egy 
mocsárvilág jelenik meg: itt láthatjuk Róth Miksa mozaikjait, ólomkeretes ablaküvegek motívumai, valamint a stilizált vízinövényeket, nádat és bogarakat ábrázoló mintáit, amit a Zsolnay gyár készített.

A festő, Körösfői-Kriesch Aladár a gödöllői művészkolónia egyik vezetője volt és társaival  a középkori festési technikákat próbálták feleleveníteni. földszinti csarnok két falfestménye, amely az egyházi és a világi zenét jelképezi.

Penészedes a lakásban

p2

Az egyik gyakori és visszatérő probléma az ingatlanokban a penészesedés kérdése. Mi is találkoztunk vele legutóbbi ingatlan „vizitünk” során és ahogy korábban is most is azonnal felhívtuk a tulajdonos figyelmét a problémára. Illetve a tervezett intézkedésekről is informáltuk. Hogy miért fontos ez: az összes allergiás megbetegedésből 31 % a penész­gombára allergiás esetekre jut . Az eddig ismert 120 000 gombafajból a házi penészesedést né­hány gombanem több faja okozza. Ebből is látszik, hogy nem egy „Pató Pál Úr” módjára intézhető problémáról van szó, ezért is léptünk rögtön miután a kezelt lakásban megláttuk a penészt.

A penészesedés rendszerint két tényező találkozásából alakul ki:
Alacsony a fal felületi hőmérséklete illetve magas a páratartalom. Ezek fizikai gondok, amik adott esetben az épület jellemzőire visszavezethetőek. Valamint a lakók szokásai is befolyásolják ezeket a tényezőket.

Az alacsony fal felületi hőmérsékletre példák:
– rosszul vagy egyáltalán nem fűtött helységek
– hőhidas a fal (hőhíd olyan felület aminek jobb a hővezetési képessége mint a környezetének)
– vizes falszerkezet (vízszigetelési problémák vagy csőtörés, vízvezetékek egyéb hibái)

Magas páratartalom okai:
– főzés
– fürdés
– ruhaszárítás
– légzés
– izzadás
– takarítás
Egy átlagos négy tagú család 10-15 liter párát juttat a lakás levegőjébe.

Megoldások penész ellen:
A legjobb és legegyszerűbb megoldás minden esetben a megelőzés. Száraz, kiválóan szellőzött, megfelelő hőmérsékletű felületen, a napféyy csírátlanító hatásától a penészedés nem következik be.

A lakáson belüli nagyobb mennyiségű ruhanemű szárítását mindenképpen el kell kerülni, mert a nyirkos, meleg levegő kedvez a penészgomba szaporodásának.

Jó megoldás lehet a szükség szerinti túlfűtés és hőn tartás, hogy ne alakulhasson ki sehol harmatponti hőmérséklet. Olyan meleg legyen minden felület, ahol az adott hőmérséklethez tartozó természetes páratartalom nem csapódjon ki.

Szintén jó megoldás lehet ha alacsonyabb páratartalmat hozunk lére gyakoribb szellőztetéssel. A téli hideg levegőnek nagyságrenddel alacsonyabb a nedvességtartalma, mint a belső 18-22°C-os térnek. Ezért a veszélyeztetett helyiségeket (például a fürdőszobát fürdés, zuhanyozás után) alaposan ki kell szellőztetni! A konyhában (de fürdőszobában is) nagyon fontos lenne az ablaknyitás, no meg a páraelszívó beszerelése és rendszeres üzemeltetése.

A penész legfőbb ellensége a száraz környezet, ezért a penészes részek hősugárzóval történő kiszárítással csírátlaníthatóak. Megoldás lehet az is – ha még nem késő –  ha olyan ablakokat építünk be, amelyeknél résnyitási lehetőség is van, vagy egy külön beépíthető ablakszellőző alkalmazása.

A külső hőszigetelés is segíthet a kialakult helyzeten, illetve megelőzheti a bajt. Ilyenkor homlokzati hőszigetelő lemezzel kell az épületet burkolni.