Zöld oázisok városi környezetben: Társasházak zöld területeinek előnyei

A társasházak zöld területeinek létesítése napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő, kiemelkedően fontos téma. Az ilyen területek létrehozása nem csupán esztétikai, hanem számos praktikus és környezeti előnnyel is jár. A zöld övezetek segítségével a városi környezetben élő lakók olyan közösségi tereket hozhatnak létre, amelyek nem csupán esztétikailag vonzóak, hanem egészségesebb, fenntarthatóbb és élhetőbb környezetet is biztosítanak számukra.
Fontos megérteni, hogy a társasházak zöldterületeinek létesítése nem csupán az adott társasház lakóit szolgálja, hanem a környező közösséget és az egész várost is. Ezek a zöld oázisok nem csupán esztétikailag javítják a városképet, hanem hozzájárulnak a városi környezet élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételéhez. Ezért fontos, hogy a társasházak tervezése és fejlesztése során prioritást kapjon a zöld területek kialakítása és gondozása, hogy mindenki számára jobb és egészségesebb környezetet teremtsünk.

– Zöld övezet létrehozásával a társasház csökkentheti a városi hőszigetelődést, amely a beton- és aszfaltfelületek miatt jelentkezik. A növényzet segít az üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid) elnyelésében és az oxigén termelésében, így javítva a levegő minőségét és csökkentve a környezetszennyezést.

– A zöld területek mentális és érzelmi jólétet nyújtanak a lakóknak. A kertek, fák és virágok nyugtató hatással vannak az emberekre, segítenek csökkenteni a stresszt és javítani az általános hangulatot.

– A növényzet árnyékot nyújt a forró nyári napokon, ezáltal csökkentve az épületek hűtésére irányuló energiaigényt. Ennek eredményeként csökkenthetők az energiafelhasználásból adódó költségek és a környezeti terhelés.

– A zöld területek hozzájárulnak az épület körüli zajszint csökkentéséhez, így kellemesebb környezetet biztosítva a lakók számára. Ezen túlmenően a zöld területek közösségi térként is szolgálhatnak, ösztönözve az emberek közötti interakciót és kapcsolatokat.

– A zöld övezetekkel rendelkező társasházak ingatlanértéke általában magasabb, mivel vonzóbbak és kellemesebb környezetet biztosítanak a lakók számára. Ez elősegítheti az ingatlanok gyorsabb értékesítését és magasabb áron történő értékesítését.

– A zöld terek létrehozása lehetőséget teremt a lakóközösség számára arra, hogy összegyűljenek, közösen dolgozzanak és gondozzák a kertet. Ez erősítheti a közösségi szellemet és segíthet a konfliktusok feloldásában.

– A zöld övezetek lehetőséget kínálnak a helyi növény- és állatfajok számára, hogy éljenek és szaporodjanak. Ez elősegíti a biológiai sokféleség fenntartását, ami fontos a természetes ökoszisztémák egyensúlyának megőrzéséhez.

– A társasházi „zöld régió” komposztálási lehetőséget biztosítanak a szerves hulladék kezelésére, ezáltal csökkentve a társasház által termelt szemét mennyiségét és hozzájárulva a fenntartható hulladékgazdálkodáshoz.

– A kertészkedés és a növénygondozás lehetőséget nyújt a lakóknak a fizikai aktivitásra, ezáltal elősegítve az egészséges életmódot és a mozgás örömét.

– A zöld környezet vizuális vonzerejével emeli a társasház megjelenését és vonzóbbá teszi azt mind a lakók, mind a külső látogatók számára. Ez javíthatja az épület arculatát és az egész környék urbanisztikai értékét.

– A zöld övezetek segíthetnek a csapadékvíz kezelésében és a vízelvezetésben, különösen azáltal, hogy felszívják és lassítják a csapadékvíz lefolyását. Ez megakadályozhatja az árvizeket és a talajeróziót, valamint segíthet a helyi vízminőség javításában.

A zöld térség létrehozása és fenntartása hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz és a városi zöldterületek növekedéséhez. Ez a fenntartható városfejlesztés egyik fontos eleme, amely elősegíti a városi területek élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételét hosszú távon.

A zöld területek lehetőséget nyújtanak a megújuló energiaforrások, például a napelemek és a szélturbinák telepítésére. A zöld területek tisztább energiatermelést tesznek lehetővé, ami hozzájárul a társasház energiafüggetlenségéhez és fenntarthatóságához.

A gondozott és felügyelt zöld térség csökkenthetik a bűnözés kockázatát egy társasház környékén. Az ilyen területek vonzóbbak és jóval forgalmasabbak, ami megnehezíti a bűnözők számára a rejtőzködést és a bűncselekmények elkövetését.

Mit tehet egy lakóközösség a környezetért?

Legfrissebb fogalomtárunkban már érintettünk egy fontos kérdést, mégpedig a környezetvédelem kérdését. Eleget beszélni erről a témáról nem lehet. Ott van például az éghajlat változás, az erőforrások kimerülése, az egészségügyi kockázatok, a biodiverzitás csökkenése, a levegő szennyezése és a víz szennyezése. Mind-mind fontos téma. Persze a beszéd mellett fontos tenni is valamit. Akár társasházban, akár családi házban lakunk tudunk mit csinálni azért, hogy védjük a környezetünket. Nézzük meg mikkel tudunk társasházi lakóként segíteni környezetünkön.

Szelektív hulladékgyűjtés: Szerezzenek be szelektív hulladékgyűjtési rendszert, hogy a lakók könnyen el tudják választani az újrahasznosítható anyagokat.

Komposztálás: Kezdeményezzenek közös komposztálási programot az élelmiszerhulladék csökkentése és a termőföld minőségének javítására.

Energiatakarékosság: Cseréljék ki a régi izzókat energiatakarékos izzókra, korszerűsítsék a régi elektromos rendszereket és eszközöket, ösztönözzék az energiatakarékos háztartási gépek használatát.

Napelemek telepítése:
Vizsgálják meg a társasház tetőszerkezetét napelemek telepítése céljából, ami hosszú távon csökkentheti az energiaköltségeket.

Víztakarékosság: Szereljenek víztakarékos csapokat és tartályokat, és ösztönözzék a lakókat a víztakarékosságra.

Környezettudatos közlekedés: Kialakíthatnak kerékpártárolókat vagy elektromos töltőpontokat a közösség számára, így motiválhatjuk az autóhasználat csökkentését.

Zöld területek kialakítása: Tervezzenek zöld területeket vagy kerteket a társasház körül, ami javítja a levegő minőségét és esztétikailag is kellemesebbé teszi a környezetet.

Fenntartható anyagok használata: Felújítások és karbantartási projektek során válasszanak fenntartható anyagokat, például újrahasznosított vagy környezetbarát építőanyagokat.

Közös kertművelés: Hozzanak létre közösségi kertet, ahol a lakók saját zöldségeket és gyümölcsöket termeszthetnek.

Fogyasztói tudatosság: Rendezzenek környezettudatossági oktatásokat vagy workshopokat a lakók számára a fenntartható életmódra való inspirálás céljából.

Hulladékcsökkentési kampányok: Szervezzenek rendszeresen hulladékcsökkentési kampányokat, amelyek ösztönzik a tudatosabb vásárlást és a felesleges csomagolás elkerülését.

Zöld építészeti megoldások: Tájékozódjanak és alkalmazzanak zöld építészeti megoldásokat, amelyek javítják az épületek energiahatékonyságát és környezetbarátabbá teszik azokat.

Digitális dokumentáció: Térjenek át a digitális dokumentációra, csökkentve ezzel a papírhulladék mennyiségét.

Rendszeres környezetvédelmi értékelések: Végezzenek rendszeres környezetvédelmi értékeléseket, hogy nyomon kövessék a közösség fejlődését és új lehetőségeket azonosítsanak.

Vegyszermentes kertészkedés: Ösztönözzék a vegyszermentes kertészkedést a közösségi területeken, és nyújtsanak támogatást a természetes módszerek alkalmazásához.

Öko-baráti közösségi események: Rendezzenek fenntartható eseményeket és összejöveteleket, ahol minimalizálják a műanyag használatát, és ösztönzik a fenntartható választásokat.

Elektronikai hulladék kezelése: Hozzanak létre elektronikai hulladékgyűjtő eseményeket, hogy a lakók könnyen és biztonságosan megváljanak régi vagy tönkrement elektronikai eszközeiktől.

Környezetvédelmi kisokos

Biológiai sokféleség: A különböző élőlények, növények és állatok sokfélesége és változatossága egy adott területen vagy az egész bolygón.

Erőforrások:Azok a természeti elemek és anyagok, amelyekből az emberi társadalom javakat és energiát nyer, például fa, víz, ásványi nyersanyagok stb.

Éghajlatváltozás:
A hosszú távú időjárási mintázatok és hőmérsékleti változások folyamatos módosulása a bolygón, amit az emberi tevékenységek (pl. üvegházhatás) is befolyásolnak.

Fenntarthatóság:
Az olyan fejlődési mód, melynek során az erőforrásokat és környezeti tényezőket olyan módon használják, hogy azok ne merüljenek ki, és az ökológiai rendszer ne sérüljön.

Hulladékkezelés:
Az elhasznált anyagok, termékek és szemét megfelelő kezelése és újrahasznosítása a környezeti hatások minimalizálása érdekében.

Környezetvédelem:
Azon tevékenységek, előírások és intézkedések összessége, melyek célja a természeti környezet védelme és megőrzése az emberi tevékenységek által okozott károktól.

Környezeti etika: Az értékek és morális elvek rendszere, melyek az emberi tevékenységek környezeti hatásainak tudatosítását és a környezet védelmét ösztönzik.

Környezeti hatásvizsgálat: A tervezett projektek vagy fejlesztések potenciális környezeti hatásainak értékelése és dokumentálása a környezetvédelem érdekében.

Környezeti szabályozás: Jogszabályok és előírások, amelyek a környezetvédelmi szabványokat és normákat meghatározzák, és azok betartását szabályozzák.

Környezetvédelmi megelőző intézkedések: olyan intézkedések, amelyeket az emberi tevékenység okozta környezeti problémák megelőzése érdekében hoznak létre. Ezek az intézkedések azért szükségesek, mert gyakran sokkal hatékonyabbak és kevésbé költségesek, mint a környezeti problémák kezelése utólag.

Megújuló energia: Az olyan energiaforrások, mint a napenergia, szélenergia és geotermikus energia, melyek újra megújulnak és kevésbé szennyezőek, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Nem megújuló erőforrások: Nem megújuló energiaforrások olyan energiaforrások, amelyek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre a Földön, és nem újulnak meg az emberi élettartam során. Ezek a források általában hosszú idő alatt képződnek  geológiai vagy biológiai folyamatok során, és nem tudnak lépést tartani az emberi fogyasztás tempójával.

Ökológiai lábnyom: Az egyén vagy közösség összes ökológiai erőforrás-felhasználásának mértéke, figyelembe véve az élelmiszerfogyasztást, közlekedést és lakhatást.

Szennyezés: Különféle káros anyagok kibocsátása illetve bejutása a környezetbe, ami károsíthatja a természetes rendszereket és az emberi egészséget

Szénlábnyom: Az egyén vagy szervezet által termelt szén-dioxid kibocsátás mennyisége, amely közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a tevékenységeikhez.

Természeti védett területek: Olyan területek, amelyeket speciális jogszabályok védnek a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Vízgazdálkodás: A vízforrások fenntartható kezelése és védelme, beleértve a víztakarékosságot, vízminőség fenntartását és a vízszennyezés elleni védekezést.

Zöld technológia: Olyan környezetbarát technológia, amely hatékonyabb és kevésbé környezetszennyező, például napenergia panelek vagy elektromos autók.

A víz világnapja

A VÍZ VILÁGNAPJA – március 22.

„Kezdetben volt a víz; a vízből lett minden, és minden a vízbe tér vissza.” (Thalész, ie. VII.sz)

Ennek a napnak a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető tiszta víz fontosságára, és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. A világnapot 1992-ben kezdeményezte az ENSZ, és először egy évvel később, 1993-ban tartották meg. Csak egyetlen nap, amikor felhívják a figyelmünket erre a nélkülözhetetlen természeti kincsünkre. Számunkra hihetetlen, de élnek a földön olyan emberek, akik nem tudnak egészséges, tiszta vizet inni. Víz nélkül nincs élet, ezért nagyon fontos, hogy az év minden napján takarékoskodjunk vele.

E napon világszerte megemlékeznek a vízről, a vízkészletek megóvásáról, és a vízminőség megőrzésének fontosságáról. Mindez hosszú távon tudatos gondolkodást, széles, nemzetközi együttműködést igényel.

A Földön egyre kevesebb a tiszta édesvíz – miközben egyre több vízre van szükségünk, mert a Föld népességének száma meredeken emelkedik. A felhasznált édesvíz háromnegyedét a mezőgazdaság és állattenyésztés, egyhetedét pedig az ipar fogyasztja el. Emberi használatra mindössze az édesvízkészlet tizede marad, s még azzal is igen pazarlóan bánunk.

Minden életműködéshez vízre is szükség van. Nélküle a növények kiszáradnak, a magok nem hajtanak, nem lenne állati, emberi élet sem. Az emberi test kb. hetven százaléka is víz.

Ma még természetes, hogy ha megnyitjuk a csapot, akkor folyik belőle a víz, azonban mindannyiunk feladata a hosszú távú és tudatos gondolkodás, cselekvés, hogy ez az utódaink számára is természetes maradhasson.

Az ENSZ 2015-ben elfogadta, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. A víz témája a nyomor elleni küzdelem kulcsfontosságú kérdése.

Az ENSz célkitűzései:

– a szennyvíz mennyiségének csökkentése, újrafelhasználási arányának növelése.

– 2030-ig a jelenleginek felére csökkenjen a világon a kezeletlen szennyvíz,

– növekedjen a szennyvíz biztonságos újrafelhasználásának aránya,

– minél több erdőt telepítsünk, hagyjuk a folyókat, patakokat saját medrükben,

– állítsuk helyre a vizes élőhelyeket (ne pedig lakóövezeteket alakítsunk ki ezeken a területeken), mert ezek tartják egyensúlyban a vizek körforgását. Segítséget nyújtanak az emberek életminőségének, és egészségének javításában.

A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog. Ez a világnak nem minden részén valósul meg, a mi felelősségünk is, hogy a vízhez való hozzájutásban korlátozott embertársaink helyzete javuljon.

Cégünk továbbra is nagy figyelmet fordít a kezelésében lévő ingatlanok vizesblokkjainak és szerelvényeinek karbantartására. Az irodaházban mosogatógépet használunk, nagy kiszerelésben vesszük az ásványvizet. Célkitűzésünk, hogy pályázunk esővízgyűjtő konténerek beszerzésére, hogy ne az ivóvizet használjuk a zöldterületek locsolására.

Amikor csöpög a csap, és nem gondolsz rá, hogy azonnal meg kell javíttatni, jusson eszedbe:

a Föld vízkészletének megóvása és körültekintő felhasználása életeket menthet. A víz hatékony felhasználása csökkenti az üvegházhatást is, így az egész bolygó életére kihat!

… és nem utolsósorban a tűzoltóknak is a víz a legfontosabb eszközük …

#REM189 #ingatlan #uzemeltetes #berbeadas #letesitmenyuzemeltetes #facilitymanagement #facilityservices #facilitymaintenance