Rémálomház az Elm utcában

A lakóhely, amelynek az otthonunknak kellene lennie, gyakran válik a stressz és frusztráció forrásává, ha a társasház üzemeltetése borzalmasan vagy pedig egyáltalán nem működik. Egy ilyen helyzetben a lakók mindennapjaikat a bizonytalanság és a kényelmetlenség határozza meg. Íme, egy mélyreható betekintés egy olyan társasház életébe, ahol a problémák csak halmozódnak, és a megoldások nem érkeznek meg, sőt néha még a szándék a megoldásra is hiányzik. A leírtakkal személyesen találkoztam, ugyanis az ominózus társasház kezelésére tőlem is kértek egy ajánlatot. Kimentem a házhoz, bejártam, felmértem, beszélgettem pár lakóval. A tapasztalatok pedig lentebb olvashatók. Elöljáróban annyit, hogy nem ez lesz életem legpozitívabb és legvidámabb beszámolója egy társasházzal kapcsolatban.

Mikkel is találkoztam? Mit mesélt az a pár tulajdonos aki szóba állt velem? Nem sok jót. Kezdjük talán a legijesztőbb esettel: Az elmúlt négy évben a társasház lakói már a legfontosabb döntéseket sem tudták meghozni, mivel nem volt közgyűlés, ami érthetetlen és teljesen szabálytalan a közös képviselő részéről, illetve egy hiba a lakóközösség részéről is, hiszen nem tettek semmit az ügyben. (https://rem189.eu/tenyek-es-tevhitek-a-kozos-kepviselorol-5-resz ezen a linken találhatóak megoldások rossz közös képviselők leváltására). Ennek eredményeként a szükséges felújítások, karbantartások és fejlesztések elmaradtak, ami komoly veszélyt jelent az épület lakhatóságára és a lakók biztonságára nézve.

Egy másik jelentősebb hiányosság a felújítási alap hiánya, ami azt jelenti, hogy nincs megfelelő anyagi fedezet az épület karbantartására és fejlesztésére. Ez pedig konkrétan oda vezet, hogy a nem túl jó állapotú tető problémái csak súlyosbodnak, és a beázások egyre gyakoribbak lesznek, fenyegetve az épület struktúráját és a lakók vagyonát. Arról már nem is beszélve, hogy bármi más felújításra sem lesz pénz.

A rendszeres elszámolások hiánya csak tovább súlyosbítja a helyzetet. A lakók nem kapnak megfelelő tájékoztatást a befizetésekről, és a közösség bizalmatlansága egyre csak növekszik. Nevezzük nevén: fogalma nincs az ott élőknek, hogy a befizetett közös költséggel mi történik. Nem tudják, hogy mire megy el a pénzük, hiszen a házban nem történik nagyjából semmi. Erre egy újabb kiváló példa: a társasház takarítása eléggé ad hoc jellegű. Egy héten egyszer-kétszer felbukkan pár takarítónak kinéző egyén és sepregetnek kicsit. De a ház tisztasága nagyjából a nem létező kategória felé tendál.
Erről a témáról már értekeztem korábban: https://rem189.eu/a-tarsashazi-takaritas-legnagyobb-hibai/

A társasház biztosítása lejárt, ami további bizonytalanságot és kockázatot hordoz a lakók számára. Amikor egy társasház nincs biztosítva, az azt jelenti, hogy nincs fedezet a különféle károkra, például tűz, árvíz, földrengés, vagy akár lopás esetén. Ez óriási kockázatot jelent a lakók vagyona szempontjából, hiszen egy esetleges káresemény során a lakók önerejükből vagy közösségi alapokból kellene helyreállítsák az okozott károkat. Azt hinné az ember, hogy ezt mindenki igyekszik elkerülni. Hát nem…

A villamos hálózat pedig elavult és veszélyes állapotban van, ami komoly biztonsági kockázatot jelent mind a lakók, mind az ingatlan tulajdonosai számára. Az elavult villamos hálózatok gyakran okoznak rövidzárlatokat vagy túlterheléseket, amelyek tűzveszélyt jelentenek. A rosszul karbantartott vezetékek, elavult csatlakozók vagy túlmelegedett alkatrészek könnyen kiválthatnak tüzet, ami komoly veszélyt jelent mind a lakókra, mind az ingatlanra nézve. Az elavult villamos hálózatok gyakran okoznak áramszüneteket és feszültségingadozásokat, amelyek kényelmetlenséget okozhatnak a lakók számára. Az áramszünetek különösen problémásak lehetnek olyan kritikus helyzetekben, mint például az éjszaka vagy a hideg téli hónapokban.

Akadt még pár apróság. Volt aki azt se tudta ki a közös képviselő, más valaki megkérdezte: „Van egyáltalán közös képviselőnk?”. A hírek szerint sem SZMSZ, sem pedig házirend nincs, a házon található reklámok és hirdetések után senki sem fizet a társasháznak bérleti díjat, a kaputelefont egy ott lakó idősebb úr tartja karban, a kukákat mindig valaki más húzza ki.

Természetesen elkezdtem gondolkodni, hogy miként lehet rendezni a kaotikus helyzetet, de hamar rájöttem, hogy a társasházban mélyen gyökerező problémák és a lakók közötti bizalmatlanság és konfliktusok nehezítik a helyzet kezelését. Végül úgy döntöttem, hogy nem vállalom a feladatot még ajánlat adás szintjén sem, felismertem ugyanis, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehetséges hatékonyan megoldani az előállt problémákat. Néha sajnos találkozom olyan esetekkel amikkel nem tudok mit tenni.

 

Mit tehet egy lakóközösség a környezetért?

Legfrissebb fogalomtárunkban már érintettünk egy fontos kérdést, mégpedig a környezetvédelem kérdését. Eleget beszélni erről a témáról nem lehet. Ott van például az éghajlat változás, az erőforrások kimerülése, az egészségügyi kockázatok, a biodiverzitás csökkenése, a levegő szennyezése és a víz szennyezése. Mind-mind fontos téma. Persze a beszéd mellett fontos tenni is valamit. Akár társasházban, akár családi házban lakunk tudunk mit csinálni azért, hogy védjük a környezetünket. Nézzük meg mikkel tudunk társasházi lakóként segíteni környezetünkön.

Szelektív hulladékgyűjtés: Szerezzenek be szelektív hulladékgyűjtési rendszert, hogy a lakók könnyen el tudják választani az újrahasznosítható anyagokat.

Komposztálás: Kezdeményezzenek közös komposztálási programot az élelmiszerhulladék csökkentése és a termőföld minőségének javítására.

Energiatakarékosság: Cseréljék ki a régi izzókat energiatakarékos izzókra, korszerűsítsék a régi elektromos rendszereket és eszközöket, ösztönözzék az energiatakarékos háztartási gépek használatát.

Napelemek telepítése:
Vizsgálják meg a társasház tetőszerkezetét napelemek telepítése céljából, ami hosszú távon csökkentheti az energiaköltségeket.

Víztakarékosság: Szereljenek víztakarékos csapokat és tartályokat, és ösztönözzék a lakókat a víztakarékosságra.

Környezettudatos közlekedés: Kialakíthatnak kerékpártárolókat vagy elektromos töltőpontokat a közösség számára, így motiválhatjuk az autóhasználat csökkentését.

Zöld területek kialakítása: Tervezzenek zöld területeket vagy kerteket a társasház körül, ami javítja a levegő minőségét és esztétikailag is kellemesebbé teszi a környezetet.

Fenntartható anyagok használata: Felújítások és karbantartási projektek során válasszanak fenntartható anyagokat, például újrahasznosított vagy környezetbarát építőanyagokat.

Közös kertművelés: Hozzanak létre közösségi kertet, ahol a lakók saját zöldségeket és gyümölcsöket termeszthetnek.

Fogyasztói tudatosság: Rendezzenek környezettudatossági oktatásokat vagy workshopokat a lakók számára a fenntartható életmódra való inspirálás céljából.

Hulladékcsökkentési kampányok: Szervezzenek rendszeresen hulladékcsökkentési kampányokat, amelyek ösztönzik a tudatosabb vásárlást és a felesleges csomagolás elkerülését.

Zöld építészeti megoldások: Tájékozódjanak és alkalmazzanak zöld építészeti megoldásokat, amelyek javítják az épületek energiahatékonyságát és környezetbarátabbá teszik azokat.

Digitális dokumentáció: Térjenek át a digitális dokumentációra, csökkentve ezzel a papírhulladék mennyiségét.

Rendszeres környezetvédelmi értékelések: Végezzenek rendszeres környezetvédelmi értékeléseket, hogy nyomon kövessék a közösség fejlődését és új lehetőségeket azonosítsanak.

Vegyszermentes kertészkedés: Ösztönözzék a vegyszermentes kertészkedést a közösségi területeken, és nyújtsanak támogatást a természetes módszerek alkalmazásához.

Öko-baráti közösségi események: Rendezzenek fenntartható eseményeket és összejöveteleket, ahol minimalizálják a műanyag használatát, és ösztönzik a fenntartható választásokat.

Elektronikai hulladék kezelése: Hozzanak létre elektronikai hulladékgyűjtő eseményeket, hogy a lakók könnyen és biztonságosan megváljanak régi vagy tönkrement elektronikai eszközeiktől.

Környezetvédelmi kisokos

Biológiai sokféleség: A különböző élőlények, növények és állatok sokfélesége és változatossága egy adott területen vagy az egész bolygón.

Erőforrások:Azok a természeti elemek és anyagok, amelyekből az emberi társadalom javakat és energiát nyer, például fa, víz, ásványi nyersanyagok stb.

Éghajlatváltozás:
A hosszú távú időjárási mintázatok és hőmérsékleti változások folyamatos módosulása a bolygón, amit az emberi tevékenységek (pl. üvegházhatás) is befolyásolnak.

Fenntarthatóság:
Az olyan fejlődési mód, melynek során az erőforrásokat és környezeti tényezőket olyan módon használják, hogy azok ne merüljenek ki, és az ökológiai rendszer ne sérüljön.

Hulladékkezelés:
Az elhasznált anyagok, termékek és szemét megfelelő kezelése és újrahasznosítása a környezeti hatások minimalizálása érdekében.

Környezetvédelem:
Azon tevékenységek, előírások és intézkedések összessége, melyek célja a természeti környezet védelme és megőrzése az emberi tevékenységek által okozott károktól.

Környezeti etika: Az értékek és morális elvek rendszere, melyek az emberi tevékenységek környezeti hatásainak tudatosítását és a környezet védelmét ösztönzik.

Környezeti hatásvizsgálat: A tervezett projektek vagy fejlesztések potenciális környezeti hatásainak értékelése és dokumentálása a környezetvédelem érdekében.

Környezeti szabályozás: Jogszabályok és előírások, amelyek a környezetvédelmi szabványokat és normákat meghatározzák, és azok betartását szabályozzák.

Környezetvédelmi megelőző intézkedések: olyan intézkedések, amelyeket az emberi tevékenység okozta környezeti problémák megelőzése érdekében hoznak létre. Ezek az intézkedések azért szükségesek, mert gyakran sokkal hatékonyabbak és kevésbé költségesek, mint a környezeti problémák kezelése utólag.

Megújuló energia: Az olyan energiaforrások, mint a napenergia, szélenergia és geotermikus energia, melyek újra megújulnak és kevésbé szennyezőek, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Nem megújuló erőforrások: Nem megújuló energiaforrások olyan energiaforrások, amelyek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre a Földön, és nem újulnak meg az emberi élettartam során. Ezek a források általában hosszú idő alatt képződnek  geológiai vagy biológiai folyamatok során, és nem tudnak lépést tartani az emberi fogyasztás tempójával.

Ökológiai lábnyom: Az egyén vagy közösség összes ökológiai erőforrás-felhasználásának mértéke, figyelembe véve az élelmiszerfogyasztást, közlekedést és lakhatást.

Szennyezés: Különféle káros anyagok kibocsátása illetve bejutása a környezetbe, ami károsíthatja a természetes rendszereket és az emberi egészséget

Szénlábnyom: Az egyén vagy szervezet által termelt szén-dioxid kibocsátás mennyisége, amely közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a tevékenységeikhez.

Természeti védett területek: Olyan területek, amelyeket speciális jogszabályok védnek a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Vízgazdálkodás: A vízforrások fenntartható kezelése és védelme, beleértve a víztakarékosságot, vízminőség fenntartását és a vízszennyezés elleni védekezést.

Zöld technológia: Olyan környezetbarát technológia, amely hatékonyabb és kevésbé környezetszennyező, például napenergia panelek vagy elektromos autók.