Mai kirándulásunkon Szécsénybe indulunk: város Nógrád vármegyében a szlovák határhoz közel, a Cserhát lábánál.
Természeti szépségeivel, történelmi látnivalóival és kulturális hagyományaival a régió fontos szereplője volt. Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a kőkor emberei telepedtek volt meg.
1333-ban Szécsényi Tamás vajda és testvére Péter, voltak Szécsény birtokosai. 1334-ben. Károly Róbert király a várost ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda város polgárai bírtak. Engedélyt kaptak arra, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, és védövekkel is megerősítsék. A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg.
A város legfontosabb történelmi eseménye az 1705-ös szécsényi országgyűlés, amelyet II. Rákóczi Ferenc hívott össze, ahol Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották.
– Legfontosabb középkori emléke a Ferences kolostor és templom. A kolostor és templom építésére XXII. János pápa 1332. május 9-én kelt engedélye alapján, Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaként került sor. A ferences kolostor a koldulórendi szokásoknak megfelelően a település délnyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé települt. A középkorban ez volt a város legmagasabban fekvő része. A templomot az Árpád-kori plébániatemplom helyére építették. A templomot 1334-ben, a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. A kolostor a XV. században a szinte folyamatos építkezések során bővült. Ekkor készült el a torony, a sekrestye és a szentély összeépítése, a keleti és az északi szárny emeleti része. A XIV. és XV. század a ferences szellem és a rend virágzásának kora. Az 50-es években a rendet feloszlatták. A kolostort 1989-ben kapta vissza a ferences rend.
– A Forgách-kastély a település központi részén, a Vár téren található. A kastély a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már állt. A mai barokk kastélyt a Forgách család 1753–1763 táján építtette. A második világháború idején egy időben szovjet hadikórház is működött az emeleten: ekkor a visszaemlékezések szerint a dísztermet használták műtőként. Utolsó tulajdonosa, báró Kisfaludi Lipthay Béla jelképes összegért adta el a magyar államnak. 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A kastély 2005-ös teljes felújítása óta a 19. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád vármegye régészeti, történeti emlékeit gyűjti.
