Híres épületek: Martonvásár, Brunszvik kastély

Martonvásár város Fejér vármegyében. A vármegye északkeleti részén, a Mezőföld északi peremén helyezkedik el. A 7-es főút mellett, Budapesttől és Székesfehérvártól egyaránt 30-30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re. Martonvásár valószínűleg már időszámításunk előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, a római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is.

Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között, ez nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.

A kastély története: Gróf Brunszvik Antal 1783–85-ben építtette a kezdetben fölszintes, barokk kastélyt, amelyet 1830-ban klasszicista stílusban építtetett át Brunszvik Ferenc, majd fia, Brunszvik Géza az 1870-es évek elején angol neogótikus stílusban átalakította. 1893-ban a Brunszvik család eladta a birtokot és rövid ideig József főherceg birtokában is volt, majd 1898-tól Dreher Antal sörgyárosé lett a kastély és a birtok. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek, a Dreher család egészen 1945-ig birtokolta. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre, az 1953 óta a Tudományos Akadémia kezelésében lévő épületet.

2025.01.13.

Híres épületek: Nagykőrös

Nagykőrösre az alföldi szecessziós túrám során utaztam el.

Nagykőrös Budapesttől körülbelül 80 kilométerre-délkeletre fekszik, Cegléd és Kecskemét között félúton.
Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő, uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik.

Nagykőröst az első okleveles források 1266-ban említik. A település a török hódoltság idején szultáni birtok volt. A szabadságharc kezdetén a várost toborzóútja keretében Kossuth Lajos is fölkereste, majd a világosi fegyverletételt követően itt tanított csaknem tíz esztendeig Arany János is. A dualizmus alatt Nagykőrös több szép épülettel gazdagodott.

Elsőként említésre méltó a Postapalota: Szabadság tér 1.
A nagykőrösi főtér sarkán álló impozáns épületet 1905-ben emelték Jeney Ernő tervei alapján. Az épület egyik ékessége volt a hatalmas kupola, amely 58 éve egy tűzvész áldozata lett, de a homlokzat is igen rossz állapotban volt. A kőrösi önkormányzat tervbe vette, hogy rendbe hozzák a Postapalotát, ez csak befektető segítségével sikerült. Néhány évvel ezelőtt az épületet csodálatosan felújították, és régi fényében pompázik a város központjában.

Városháza: Szabadság tér 5.
A város központjában áll az ódon, tornyos, egyemeletes városháza, homlokzatával a főtérre fordulva, mely Nagykőrös egyik jelképe. Ezt a telket 1702-ben szerezte a város gróf Keglevich Zsigmondtól, 600 ” rhénes ” forintért, hogy városházát építsen rajta.

Református templom: Szabadság tér
Nagykőrös történelmileg kialakult központjában, a város „szívében” helyezkedik el a mezőváros jelképévé vált református templom. . A templom több évszázados története valószínűleg már a XII. században elkezdődött. Mai formája az 1907-es felújítás során alakult ki, amikor építészetileg igen színvonalasan új toronysisak készült és vele harmonikus egységben megújult a nyugati homlokzat is.

Arany János Református Gimnázium: Hősök tere 6.
Az intézetet Nagykőrös város segítségével a nagykőrösi református egyházközség alapította. Az alapítás évére pontos adatunk nem áll rendelkezésre, de a közvetett bizonyítékokra támaszkodva az alapítás kétségtelenül a XVI. század második felére esik. Gimnázium 1957-ben ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját.

Arany János és családja szobor
Arany Jánosról és családjáról 1863-ban készült egy fénykép. Ez alapján mintázta meg a költőt és családját Szabó György nagykőrösi Mukácsy-díjas szobrászművész. A bronzba öntött fényképet a nagykőrösi önkormányzat rendelte meg Arany János születésének 200. évfordulójára. A különleges „családi kört” Arany Jánoson kívül a felesége, a fia, a lánya és annak jegyese alkotja.

2024.03.25.2024.03.25.

Híres épületek Magyarországon 4. rész: Balatonalmádi- Vörösberény erődtemploma

A mai Vörösberény, középkori nevén Szárberény a Veszprém völgyi apácák birtoka volt. Szent István neve alatt fennmaradt tíz oklevélben, majd 1109-ben Kálmán király írt – görög és latin nyelven- találkozunk Vörösberény egyháza említésével. 1290-ben találkozunk először Szent Marton tiszteletére megvalósult épülettel. Régészeti feltárások után szakemberek népvándorlás kori síremlékekre bukkantak. Ami a templomot illeti, a XI-XII. században már állnia kellett.
1567-ben Vörösberény is török kézre kerül.
1618-ban Vörösberényben már református lelkész (prédikátor) lett. Ettől kezdve templom további sorsát az határozta meg, hogy melyik felekezet kezén volt.

A műemléki helyreállítást 1967-ben Schőnerné Pusztai Ilona építészmérnök tervei szerint végezték. A helyreállítás a templom XVIII. századi állapotát őrizte meg, azzal a különbséggel, hogy a reformátusok által a nyugati és keleti oldalon emelt karzatokat (a templom két rövidebb oldalán) megszüntette. A templom külsőn, renoválásra 2013-ban került sor.

Belépve a templomba a boltíves belső térbe, nagyjából a XVIII. századi állapot fogad minket, az úrasztalán, a szószéken és a mózespadon olyan díszítő terítőket láthatunk, amit a ’80-as években az Balatonalmádiban működő kézimunkakör szorgos kezei készítettek.

Istentisztelet előtt érkeztem, búcsúzásomkor jó volt látni a gyülekező közösséget, boldog vagyok, hogy megtapasztalhattam, egy csodálatos Árpád kori épület mai életét.

2024.02.26.

Híres épületek 50: Dominikánus udvar

A domonkosok Szent Miklós-temploma 1252 körül épült ezen a helyen. A kolostorépületben a 14. századtól Stúdium Generale néven működött domonkos oktatási intézmény, mely egyben Buda városának első iskolája is volt. 1478-ban Mátyás király itt helyeztette el tudományegyetemének teológiai és filozófiai karát. A török hódoltság idején mindkét épületrész szinte teljesen elpusztult, a templomot lóistállónak használták.
Történelmünk további évszázadai, de különösen a második világháború sem kímélte az épületet.

Ezért volt Budapest életében igen kiemelkedő esemény, amikor a Hilton szálloda átadásra került. A különleges építészeti kialakítású Hilton Budapest a romantikus Halászbástya és a Mátyás templom szomszédságában található, a Várnegyed szívében.
A Hilton, amely Pintér Béla (Budapest, 1925. február 23. – Budapest, 1992. június 23.) tervei alapján készült el, 1977. január 1-én nyílt meg. A szálloda egy XIII. században alapított dominikánus rendi templom és kolostor rekonstruált romjaira épült, tökéletes harmóniát teremtve a múlt és a jelen építészeti stílusai között.

2024.02.19.

Híres épületek 49: Széchenyi Gyógyfürdő

Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) bányamérnök kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Ezt a javaslatot Pest város közgyűlése 1868. március 4-én el is fogadta. A kút fúrásának helyéül a Városligetet jelölték ki (a mai Hősök terén, Árpád fejedelem lovas szobra előtti részen). A kút fúrása 1868 novemberében kezdődött el és 1878 januárjában fejeződött be.

A fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. –Budapest, Ferencváros, 1905. március 28.) tervei alapján. Czigler halála után, 1905-től irodáját Dvorák Ede (Oravica, 1861. október 19. – Budapest, Ferencváros, 1920. augusztus 23.) vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt. A végső terveket Gerster Kálmánnal (Pest, 1850. október 9. – Budapest, 1927. augusztus 25.) közösen készítette el. A kor jelentős művészei így Maróti Géza, Telcs Ede, Róna József, Róth Miksa, Vastagh György, Vajda Zsigmond közreműködött az épület külső és belső díszítésének kialakításában.

A fürdőt 1913. június 13-án nyitották meg. 1926-ban pályázatot írtak ki az épület bővítésére. 1927-ben el is készült a gyógyfürdő népfürdő szárnyának bővítése és az uszoda létesítse.
Az épület a II. világháborúban károkat szenvedett, de mivel a kút nem sérült meg a részleges üzemeltetése biztosított volt.
1963-ban a strandfürdő öltözőit téliesítettek és az óta a szabad területen lévő medencék télen is üzemelnek.

2024.02.12.

Híres épületek 48: László Fülöp villa (XIV. Kerület Zichy Géza utca)

20240125 114758 a fohomlokzat a sarokrol

Zuglóban, a Zichy Géza és az Abonyi utca sarkán áll egy romos kastély. Fénykorában látványos tornyaival egy középkori kastélyt idézhetett. Vannak, akik csak Disney kastélynak becézik. Az épület László Fülöp festőművész otthona, műterme volt.

László Fülöpről:” az aranykor végén nem volt nála népszerűbb magyar festő Európa szerte. Bejárása volt szinte minden európai uralkodó-családhoz, és nincs olyan ország, ahol legalább egy László Fülöp portré ne függne a királyi paloták belső falain.”
László Fülöp egy szegény polgár-család tagjaként született (Pest, 1869. április 30.^[1] –London, 1937. november 22.) és először fényképretusálással foglakozott, majd elhatározta, hogy festő lesz. Szerencséjére figyelt rá a Kosmos-részvénytársaság, amely Ferdinánd bolgár fejedelem képmását akarta sokszorosítani. Erre a munkára az ifjú László Fülöpöt választották ki. Aki el is ment Szófiába, és megfestette az uralkodóról a portrét, akinek igen megtetszett az elkészült mű. Ezért jó szívvel ajánlotta őt rokonainak és ismerőseinek Európában. László Fülöp Angliába került, ahol az udvar hivatalos portréfestőjévé vált. Angliában ismerkedett meg élete szerelmével, Guiness Lucyval, aki az ír sör-király leánya volt. A fiatalok összeházasodtak, és frigyükből négy fiúgyermek született.

A család és a karrier elrendezése után László Fülöp visszatért Budapestre, ahol egy méltó otthont szeretett volna megteremteni családjának, amit az ír hozományból meg is valósított. Megvásárolta a Városliget egyik telkét (a mai Zichy Géza utcában) és felkérte Gyalus Lászlót (Gyepűfüzes, 1865. április 24. – Budapest, 1941. február 23.) egy különleges palota megtervezésére. A tervező műemlékek restaurálásával (Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás – templom helyreállításán) foglalkozott, ezért nem meglepő hogy az új épület is historikusra sikeredett. Az épület a német gótikus kastélyokat idézi küllemében. Most így lepusztulva is figyelemre méltó!