Karácsonyi kellemetlenségek
A karácsony megelőző hetek az év egyik legjobban várt időszakai. Azonban az emelkedett hangulat hatására sokan követnek el kisebb-nagyobb hibákat a lakásukban vagy házukban, amelyek akár veszélyesek is lehetnek, vagy megnehezíthetik az ünnepi időszakot. Íme néhány tipikus hiba, amit a legsűrűbben el szoktak követni:
1. Túlzott áramfogyasztás és túlterhelt elektromos hálózat
Hiba: Sok fényfüzért és elektromos dekorációt használnak egyetlen konnektorról, túlterhelve a hálózatot.
Következmény: Túlmelegedés, biztosíték kiégése, vagy akár tűzveszély.
2. Nem biztonságos gyertyahasználat
Hiba: Gyertyákat hagynak őrizetlenül égve, vagy gyúlékony anyagok közelében helyezik el.
Következmény: Tűzesetek, különösen a karácsonyfa közelében
3. Nem megfelelő karácsonyfa-rögzítés
Hiba: A karácsonyfát nem stabilan állítják fel, ami könnyen felborulhat.
Következmény: Sérülések, törött díszek, vagy gyerekek és háziállatok veszélyeztetése.
4. Elhanyagolt tűzhely és sütő tisztasága
Hiba: Az év során elhanyagolt sütőben és főzőlapon felgyülemlett zsiradék meggyulladhat a nagy főzés közben.
Következmény: Konyhai tűz.
5. Szellőztetés hiánya
Hiba: Az ünnepi főzés során nem szellőztetnek megfelelően, ami gázkészülékek használatakor szén-monoxid-mérgezéshez vezethet.
Következmény: Egészségügyi kockázatok.
6. Nem megfelelő karácsonyfa-locsolás
Hiba: Az élő fenyőt nem öntözik rendszeresen, így az gyorsan kiszárad.
Következmény: A száraz fenyő rendkívül gyúlékony, és már egy szikra is tüzet okozhat.
7. Túl sok étel tárolása rossz körülmények között
Hiba: A hűtő túlterhelése miatt az ételek nem tárolódnak megfelelő hőmérsékleten.
Következmény: Ételromlás és ételmérgezés.
8. Nem megfelelő hulladékkezelés
Hiba: A csomagolóanyagokat és a kartondobozokat nem kezelik megfelelően, sokan egyszerűen elégetik azokat a kandallóban.
Következmény: Egészségkárosító gázok keletkezése és kéménytüzek.
9. Túlzsúfolt belső terek
Hiba: Túl sok dekorációval zsúfolják tele a lakást, ami nemcsak a közlekedést akadályozza, de balesetveszélyes is lehet.
Következmény: Megbotlások, esések, kényelmetlenség.
10. Házilag barkácsolt elektromos dekorációk
Hiba: Saját kezűleg készítenek vagy javítanak meg fényfüzéreket, sokszor szakszerűtlenül.
Következmény: Rövidzárlat és tűzveszély.
11. Túlzott fűtés
Hiba: Az ünnepi időszakban a vendégek miatt sokan túlfűtik a lakást. Következmény: Fáradtságérzet, rossz közérzet, illetve felesleges energiapazarlás.
Ezek elkerülésével nemcsak biztonságosabbá, hanem élvezetesebbé is tehető az ünnepi időszak! 🎄
A közgyűlés igenis létkérdés!
Pár napja belefutottam egy „érdekes” cikkbe az interneten. Röviden: egy felkapott, népszerű és elég drága társasházról kiderültek különböző anomáliák. Az egyik legmegdöbbentőbb: Évekig nem volt közgyűlés. Sem elszámoló, sem rendkívüli. Ezenfelül elég felháborító volt az is, hogy a tulajdonosok a 2019-es elszámolást 2024-ben kapták meg, az azóta eltelt évekről továbbra sem tudnak semmit. Szóval elég komoly problémákról szólt a cikk. A közgyűléses részt különösen nem tudtam hová tenni. A társasházak életében az éves közgyűlés létkérdés, mert az egyik legfontosabb fórum, ahol a tulajdonosok közösen hozzák meg a társasház működését és fenntartását érintő döntéseket. Az éves közgyűlés szerepe az alábbi okokból elengedhetetlen:
1. Törvényi kötelezettség
– Magyarországon a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi törvény) előírja, hogy évente legalább egy közgyűlést kell tartani. Ennek elmaradása jogszabálysértésnek minősül, és jogi következményekkel járhat, például a társasház működésének ellehetetlenülésével.
2. Pénzügyi beszámoló és költségvetés elfogadása
A közgyűlésen a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles beszámolni a társasház pénzügyi helyzetéről. Ekkor történik a:
– Tárgyévi elszámolás elfogadása, amely bemutatja a bevételeket és kiadásokat.
– Következő évi költségvetés megvitatása és elfogadása, amely meghatározza a közös költség mértékét, illetve a tervezett felújításokat, beruházásokat.
3. Közös képviselő vagy intézőbizottság megválasztása és ellenőrzése
– A közgyűlésen lehetőség van a közös képviselő vagy az intézőbizottság beszámoltatására, leváltására, illetve új képviselő vagy bizottsági tag megválasztására.
– Ez biztosítja, hogy a tulajdonosok ellenőrzés alatt tarthassák a társasház vezetését.
4. Döntéshozatal a fontos kérdésekben
A társasház működésével kapcsolatos fontos kérdésekben a közgyűlés hoz döntést, például:
– Felújítások, korszerűsítések megtervezése és jóváhagyása.
– Közös tulajdonban lévő ingatlanrészek használata, karbantartása.
– Pályázatok benyújtása, hitelfelvétel, biztosítás megkötése.
5. Jogviták megelőzése
– Az éves közgyűlés lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonosok megvitassák az esetleges konfliktusokat, panaszokat, és közösen találjanak megoldást a problémákra. Ez csökkenti a jogviták és a peres eljárások esélyét.
6. Közösségi élet és információáramlás
– A közgyűlés alkalmat ad arra, hogy a tulajdonosok tájékozódjanak a társasház aktuális helyzetéről, valamint egymással is kapcsolatot tartsanak. Ez erősítheti a közösségi összetartást.
Következmények az éves közgyűlés elmaradása esetén:
- Pénzügyi átláthatatlanság alakulhat ki, ami bizalmi válsághoz vezethet.
- Jogviták merülhetnek fel, például a közös képviselő jogszerű működésével kapcsolatban.
- A társasház üzemeltetése akadozhat, ha nem születnek meg a szükséges döntések.
- Hatósági beavatkozás is történhet, ha a tulajdonosok valamelyike jogi úton kezdeményezi a közgyűlés megtartását.
Feketén fűtve avagy Mit kockáztatsz egy tiltott kazánnal?
Még tavasszal született egy cikk a gázkazánokról, aminek a témája a karbantartás fontossága volt illetve, hogy ne akarjunk Mekk mesterkedni. A cikk itt található. Most azonban egy olyan „topik” következik ami még talán rosszabb mint babrálni a kazánnal. Sajnos saját magunk is találkoztunk ilyennel. Nem örültünk-örülünk neki.
A szabálytalanul (és/vagy feketén) beszerelt kazánok és az olyan típusok alkalmazása, amelyek Magyarországon nem engedélyezettek, számos veszélyt hordoznak magukban. Ezek a veszélyek érinthetik az emberi életet, az épület biztonságát, valamint a környezetet. Az alábbiakban összegzem a legfontosabb kockázatokat:
- Szén-monoxid-mérgezés: A szabálytalanul beszerelt vagy nem megfelelő szellőzéssel rendelkező kazánok elégtelen égéstermékkel működhetnek, ami halálos szén-monoxid (CO) felhalmozódásához vezethet.
- Tűzveszély: A nem megfelelően bekötött vagy elhelyezett kazánok túlmelegedhetnek, ami tüzet okozhat az épületben.
- Robbanásveszély: Nem megfelelő nyomáskezelés vagy hibás biztonsági szelepek esetén a kazán robbanhat, súlyos sérüléseket vagy haláleseteket okozva.
- Szerkezeti károsodás: A kazánból szivárgó víz vagy gáz jelentős szerkezeti károkat okozhat az épületben (pl. falak ázását, penészesedést).
- Füstgáz-problémák: Nem megfelelően csatlakoztatott égéstermék-elvezető rendszer esetén a füstgázok visszaáramolhatnak az épületbe, károsítva a belső tereket és veszélyeztetve az ott tartózkodók egészségét.
- Túlzott károsanyag-kibocsátás: A nem megfelelő kazánok szinte soha nem felelnek meg az előírt környezetvédelmi szabványoknak, és nagy mennyiségű szennyezőanyagot bocsáthatnak ki (pl. szén-dioxid, nitrogén-oxidok).
- Energiahatékonyság hiánya: Az elavult vagy szabálytalan kazánok sokkal több energiát fogyaszthatnak, ami növeli a fűtési költségeket és a környezetterhelést.
- Gyakori meghibásodás: A szabálytalan vagy nem optimálisan telepített kazánok gyakrabban meghibásodhatnak, ami folyamatos javítási költségekkel jár.
- Üzemzavarok: A kazán teljesítménye ingadozhat, vagy nem lesz képes megfelelően fűteni, ami kellemetlenséget okozhat az ingatlan használóinak.
- Helyiségek szennyezése: Rosszul szigetelt vagy elvezetett égéstermékek füstöt, kormot és más szennyező anyagokat juttathatnak a lakó- vagy üzleti helyiségekbe.
- Szomszédok veszélyeztetése: Többlakásos épületekben vagy üzletközpontokban a szabálytalan kazán másokat is veszélyeztethet (pl. gázszivárgás esetén).
- Bírságok: Magyarországon a szabálytalan kazánüzemeltetés jelentős pénzbírságokat vonhat maga után, és a hatóságok azonnal leállíthatják az üzemeltetést.
- Érvénytelen biztosítás: Ha tűzeset vagy robbanás következik be egy szabálytalan kazán miatt, az ingatlanbiztosító megtagadhatja a kár megtérítését.
- Engedélyek hiánya: Ha a kazán nem rendelkezik az előírt tanúsítványokkal (pl. CE-jelölés), az üzemeltetése tilos, és a hatóságok bírságot szabhatnak ki.
Teendőink egy lakás visszavételekor
Amikor visszavesszük a kiadott lakást a bérlőtől, érdemes alaposan átnézni a következő területeket, hogy megbizonyosodjunk róla, minden rendben van, vagy ha szükséges, a bérlővel rendezhessük a károkat. Itt van egy lista azokról a pontokról, amelyeket mindenképp ellenőrizni kell:
1. Általános tisztaság és állapot
-
Tisztaság: A lakásnak legalább olyan tiszta állapotban kell lennie, mint amilyenben átadtad. Ellenőrizzük a konyhát, fürdőszobát, WC-t, padlót, ablakokat és minden helyiséget.
-
Szagok: Érdemes figyelni, hogy van-e dohányzásból, háziállatból vagy másból származó kellemetlen szag.
2. Bútorok és berendezési tárgyak állapota
-
Kopások és sérülések: Ellenőrizzül a bútordarabokat, falakat, padlókat és minden egyéb berendezési tárgyat. Kisebb kopások normálisak lehetnek, de komolyabb sérülésekért (például mély karcolások, törések) a bérlő felelősségre vonható.
-
Hiányzó tételek: Ha a lakás bútorozottan lett kiadva, nézzük meg, hogy minden benne van-e, ami a bérleti szerződésben szerepel.
3. Működőképes készülékek és elektromos eszközök
-
Háztartási gépek: Nézzük meg, hogy a hűtőszekrény, tűzhely, sütő, mosógép, mosogatógép, légkondicionáló és egyéb gépek működnek-e.
-
Lámpák és konnektorok: Kapcsoljunk fel minden lámpát és teszteljük a konnektorokat, hogy minden rendben van-e.
4. Falak és festés
-
Foltok és színkülönbségek: Figyeljük meg alaposan a falakat, hogy vannak-e olyan foltok, amik rendellenesek vagy friss festésre utalnak. Ha a falakat átfestették anélkül, hogy előtte egyeztettek volna, ez is rendezendő kérdés lehet.
5. Padlóburkolatok és szőnyegek
-
Kopások, foltok, sérülések: Nézzük át, van-e nagyobb kopás, folt, vagy bármilyen törés, ami nem a normál használatból ered.
6. Vízvezetékek és fürdőszobai berendezések
-
Csapok és WC: Győződjünk meg róla, hogy a csapok, zuhany és WC rendesen működnek, nincsenek-e szivárgások vagy vízkárok.
-
Csempék és szaniter szerelvények: Ellenőrizzük, hogy nincsenek-e repedések vagy törések.
7. Kártevők és penész
-
Kártevők: Keressük az esetleges jeleit annak, hogy kártevők (például rovarok vagy rágcsálók) jelentek meg a lakásban.
-
Penész: Ellenőrizzük a falakat és a nedvesebb helyiségeket, például a fürdőt, hogy nincs-e penész.
8. Kulcsok és biztonság
-
Kulcsok: Győződjünk meg róla, hogy minden kulcs vissza lett-e adva, amit a bérlő átvett.
-
Biztonsági rendszerek: Ha a lakásban van riasztórendszer vagy egyéb biztonsági eszköz, teszteljük, hogy hibátlanul működnek-e.
9. Közüzemi számlák
-
Közüzemi számlák rendezése: Ellenőrizzük, hogy a bérlő rendezte-e az összes közüzemi számlát (gáz, villany, víz, internet stb.).
-
Órák leolvasása: Írjuk fel az órák állását, hogy később pontosan lehessen számolni
10. Fotódokumentáció
-
Készítsünk fotókat a lakás minden helyiségéről és esetleges károkról, hogy legyen dokumentációnk, ha vita merülne fel a bérlővel.
48319485 – partnership.
Vízvezetékek problémái
Egy lakás vagy társasház vízvezeték-rendszerében több tényező is okozhat problémákat. Íme a leggyakoribb meghibásodási okok:
- Öregedő csövek és alkatrészek: A régi vagy elavult csövek (pl. ólom, acél) elrozsdásodhatnak, kilyukadhatnak, vagy törékennyé válhatnak.
- Vízminőség és lerakódások: A kemény vízben lévő ásványi anyagok lerakódást okoznak, ami eltömítheti a csöveket, szűkítheti a keresztmetszetüket és károsíthatja a csatlakozásokat.
- Fagyási károk: Télen a nem megfelelően szigetelt csövek megfagyhatnak, ami repedéseket vagy töréseket okozhat.
- Nagy nyomás a rendszerben: A túl magas víznyomás növeli a csövekre és szelepekre nehezedő terhelést, ami idővel szivárgáshoz vagy akár csőtöréshez is vezethet.
- Korrózió: A víz és a csövek anyaga közötti kémiai reakció miatt a csövek elvékonyodhatnak, lyukak képződhetnek rajtuk.
- Szerelési hibák: Rossz minőségű vagy nem megfelelően összeszerelt vezetékek, csatlakozók, idomok könnyen szivároghatnak.
- Gyökérbenövések: A föld alatti csövek esetében a fák gyökerei benőhetnek a vezetékekbe, repedéseket okozva, különösen régebbi rendszereknél.
- Elmozdulás és épületsüllyedés: A talajmozgások, illetve a társasház természetes süllyedése vagy földrengés megrepesztheti a csöveket és a csatlakozásokat.
- Elavult vagy hibás szelep: A régi vagy hibás szelepek nem tudják megfelelően szabályozni a víz áramlását, ami szivárgást vagy nyomásproblémát okozhat.
- Vízvezetékek nem megfelelő használata: Törmelék, ételmaradékok, haj, zsír, és egyéb anyagok is bekerülhetnek a rendszerbe, elzáródásokat okozva.
- Hőingadozás: A meleg és hideg váltakozása miatt a csövek anyaga tágul és összehúzódik, ami idővel megrepesztheti őket.
- Építési vagy felújítási munkálatok miatti károk: Különösen új építkezéseknél vagy felújításoknál előfordulhat, hogy véletlenül megsértik a csöveket.
- Vízkalapács-hatás: Ez a jelenség akkor fordul elő, ha a víz áramlása hirtelen megáll a csővezetékben, ami a csövekre nehezedő nyomás ugrásszerű növekedését okozza, károsítva a csatlakozásokat.
- Hibás vagy rosszul karbantartott berendezések: Ha a vízvezeték-rendszerhez csatlakoztatott készülékek (pl. mosógép, vízmelegítő) hibásak, az egész rendszert túlterhelhetik.
- Külső hőforrások hatása: Ha például a csövek közvetlen napfénynek vagy hőforrásnak vannak kitéve, az anyagok idővel károsodhatnak.
A rendszeres karbantartás és ellenőrzés segíthet megelőzni ezeket a problémákat, illetve idejében észlelni a meghibásodásokat, mielőtt nagyobb kár keletkezne.
Kalandos nap egy irodaházból 1. rész
Egyszer volt, hol nem volt, egy modern irodaház, amelynek építészeti kiválóságát csak a benne dolgozók elmeállapota múlta felül. Az üzemeltető, Kovács úr, akit kizárólag a stabilitás és a józan ész érdekelt, kétségbeesetten próbálta koordinálni a karbantartási megbeszélést.
„Hölgyeim és uraim,” kezdte Kovács úr feszengve, miközben a portás, Gergely, az életunt, sztoikus figura valahol félálomban lebegett. „Beszélnünk kell a karbantartásokról és az irodaház felújításairól.”
A takarítónő, Etelka, paranoiásan pislogott körbe a szobában, mintha minden sarkon titkos összeesküvést szimatolt volna. „És mi lesz a takarítógéppel? Azóta is zúg a fejem, mióta azt a fura hangot hallottam a harmadik emeleten. Biztos vagyok benne, hogy lehallgatnak minket!”
„Nincs semmi lehallgatás, Etelka,” próbálta nyugtatni Kovács úr, miközben oldalra pillantott a szerelőre, Dávidra, aki egy hőségtől átfűtött, vörös ködös álomban élt. Ő épp a falra meredt, és félhangosan azt mormolta, hogy a vízvezetékek összeesküdtek ellene. „Azok a csövek mindig sziszegnek nekem.”
„Dávid, csak cseréljük ki a kazánt, rendben?” kérte az üzemeltető türelmesen, de egyre inkább érezte, hogy saját elméje szintén recseg-ropog a helyén.
Eközben a biztonsági őr, Tivadar, aki egyébként Rambónak képzelte magát, csatakosra izzadt zöld fejkendőjében, és éppen azt vizsgálta, hogyan férkőzhetne be a tárgyalóterembe egy láthatatlan ellenség. „Az épület biztonsága prioritás! Bármikor támadhatnak!” mondta, miközben egy játékpisztollyal hadonászott, amit Kovács úr óvatosan próbált ignorálni.
„Még mindig nem értem, hogy a fogorvosi szék miért rezeg,” szólt közbe Dr. Faragó, a fogorvos, aki egyébként a laposföld hívők táborát erősítette. „Biztosan a föld forgása az oka, nem gondolnak? Sőt, talán a Föld lapos széle mozog, és ezért zörög az egész épület!”
Szegény Kovács úr mély levegőt vett, mielőtt folytatta volna. „Dr. Faragó, a rezgés az épület régi alapozásából fakad. Nem a Föld széle a hibás.”
„Igen, de mi lesz az ufókkal?” kérdezte Kitti, a titkárnő, akinek fénypontja volt minden nap, hogy az idegen civilizációk nyomait kutassa. „A harmadik emeleten egyszer mintha láttam volna egy fénycsóvát, ami…”
„Az egy izzó volt kedves Kitti,” szakította félbe Kovács úr, remélve, hogy valamiképp sikerül visszaterelni a beszélgetést a karbantartásra.
Végül, Péter, az ügyvéd, akit már a reggeli órákban meglegyintett az alkohol szele hiszen jó barátságot ápoltak, egy korty whisky után szólalt meg. „Én azt mondom, újítsák fel a bárt az előcsarnokban! Fontosabb, mint a kazán. Mert mi van, ha… valaki megszomjazik?”
„Itt nincs bár, Mr. Jenkins,” sóhajtott az üzemeltető, miközben már érezte, hogy lassan ő is kezdi elveszíteni a kapcsolatot a valósággal.
„Akkor fogadjunk, hogy előbb lesz!” vágott közbe Elek aki egy multi cég igazgatója volt, és aki minden szabadidejét sportfogadásokkal töltötte. „Mondjuk, hogy két héten belül megjelenik egy minibár az előcsarnokban, és…”
Drága Kovács úr feladta. Ha már a karbantartásokat nem tudta kezelni, legalább próbált egy mosolyt kicsikarni magából. „Nos, legalább valami biztos: a káosz nálunk mindig kéznél van.”
Mit tegyünk bérbevétel előtt?
Az ingatlan bérbevételével kapcsolatban több fontos szempontot kell figyelembe venni és több dolgot is meg kell vizsgálni ha nem akarunk kellemetlenségeket és problémákat. Mindenképp érdemes időt szánni és átgondolni minden szempontot amik lényegesek lehetnek a témában. Ilyenek például:
- Bérleti szerződés tartalma: Írásbeli megállapodás: A bérleti szerződést mindenképpen írásban kell megkötni. Tartalmaznia kell a felek adatait (bérbeadó, bérlő), az ingatlan pontos címét, a bérleti díjat, és a szerződés időtartamát.
– Bérleti díj és fizetési feltételek: A bérleti díj összege, fizetési ütemezés (havonta, negyedévente stb.), esetleges késedelmi kamat is fontos, ha a fizetés elmarad.
– Kaució: Általában 1-3 havi kaució szokásos, amely biztosíték a bérbeadónak az esetleges károkra vagy nem fizetésre. A kaució visszafizetésének feltételeit is egyértelműen le kell írni.
– Karbantartási és javítási kötelezettségek: Fontos tisztázni, hogy ki felel a kisebb-nagyobb karbantartásokért, javításokért (pl. csőtörés, festés, elektromos hibák stb.).
– Felmondási feltételek: Mikor és milyen feltételekkel mondhatja fel a szerződést a bérlő vagy a bérbeadó. Általában a szerződésben rögzítik az előzetes felmondási időt (30 nap, 60 nap stb.)
– Szerződés időtartama és megújítási lehetőségek: A szerződés időtartama lehet határozott (fix időtartamra szóló) vagy határozatlan idejű. Fontos tudni, milyen feltételek mellett hosszabbítható meg a bérleti szerződés, és hogy van-e bármilyen automatikus megújítási opció. Határozott időtartamú szerződésnél érdemes tudni, milyen feltételekkel mondható fel idő előtt. - Az ingatlan állapota: Átadás-átvételi jegyzőkönyv: Készítsenek átadás-átvételi jegyzőkönyvet az ingatlanról, ahol rögzítik az ingatlan állapotát, a bútorok és berendezések listáját (ha bútorozott ingatlanról van szó), valamint a közüzemi mérőórák állását.
– Az ingatlan megtekintése: Alaposan tekintsd meg az ingatlant, nézd meg az esetleges hibákat vagy javításokat igénylő területeket, amiket még azelőtt kell rögzíteni, hogy beköltözöl. Ellenőrizd, hogy van-e biztosítás az ingatlanra. Esetenként érdemes a bérlőnek külön lakásbiztosítást kötni, amely fedezi a saját berendezéseit és személyes tárgyait. - Közüzemi költségek, rezsi: Tisztázd, hogy a bérleti díj magában foglalja-e a közüzemi díjakat (víz, gáz, villany, internet), vagy ezek külön fizetendők. Ha külön, akkor kinek a nevén van a számla, és hogyan történik a fizetés.
- Kilakoltatás és jogi védelem: Fontos tájékozódni arról, milyen körülmények között történhet kilakoltatás, és milyen jogi védelem áll rendelkezésre a bérlők számára. Például a bérbeadó nem teheti ki a bérlőt előzetes jogi eljárás nélkül, még fizetési elmaradás esetén sem. Ezt a Polgári Törvénykönyv szabályozza.
- Karbantartás és felújítások költsége: Tisztázni kell, hogy ki viseli a felújítások és karbantartások költségeit. Általában a kisebb javítások (pl. villanykörte csere) a bérlő feladata, míg a nagyobb, hosszú távú karbantartások (pl. fűtésrendszer karbantartása) a bérbeadó kötelességei közé tartoznak. Ezt egyértelműen rögzíteni kell a szerződésben.
- Társbérlet és albérlet lehetősége: Ha van szándék a lakás továbbadására (albérletbe adás), vagy közös bérlésre másokkal, erről egyezséget kell kötni a bérbeadóval. A legtöbb szerződés kifejezetten tiltja, hogy a bérlő további albérlőket fogadjon be engedély nélkül.
- Háziállatok tartása: Sokan szeretnének háziállatot vinni az albérletbe, de ezt nem minden bérbeadó engedi. Ha van háziállatod, fontos előzetesen tisztázni, hogy megengedett-e az állattartás, illetve, hogy vannak-e ezzel kapcsolatos külön kötelezettségek (pl. plusz kaució).
- Szomszédok és környék: A lakókörnyezet és a szomszédok viselkedése meghatározó lehet az életminőség szempontjából. Fontos, hogy tájékozódj a környékről: mennyire biztonságos, csendes-e a lakókörnyezet, és milyen szolgáltatások (üzletek, közlekedési lehetőségek) találhatók a közelben.
Házvásárlás utáni fontos teendők
Miután házat vásároltunk, számos fontos lépésre van szükség ahhoz, hogy zökkenőmentesen birtokba lehessen venni az ingatlant, és biztosítsuk, hogy minden jogi és pénzügyi feltétel rendben legyen. Nem úgy van az, hogy kifizettük a vételárat oszt’ jó napot. Bizony, bizony szükség lesz némi idő ráfordítására ahhoz, hogy minden részlet a helyére kerüljön. Íme a legfontosabb teendők:
– Az adásvételi szerződés aláírása után a tulajdonjogot be kell jegyeztetni a földhivatalnál. Ehhez a szerződést ügyvéd segítségével kell benyújtani.
– A vásárlást követően illetéket kell fizetni az ingatlan vételárára vonatkozóan. Az illetékkiszabásról a NAV értesítést küld.
– Célszerű azonnal megkötni az ingatlanbiztosítást, hogy az új otthon védve legyen káresemények ellen (pl. tűz, árvíz, betörés).
– Értesíteni kell a közüzemi szolgáltatókat (víz, áram, gáz, internet stb.), és az új tulajdonos nevére kell íratni a szerződéseket.
– Az új lakcímet be kell jelenteni az illetékes kormányablaknál, hogy frissítsék az adatokat a lakcímkártyán.
– Ha hitellel vásárolt az ingatlan, meg kell győződni arról, hogy a jelzálog megfelelően be van jegyezve, és a bank felé a törlesztés rendben történik.
– Minden hivatalos adatot frissíteni kell, például az ingatlan-nyilvántartásban, hogy az új tulandonos bejegyzett lehessen.
– Az ingatlannal kapcsolatos esetleges jövedelmeket és kiadásokat (pl. kiadás esetén) be kell jelenteni az éves adóbevallásban.
– Az energetikai tanúsítvány kötelező része az ingatlanvásárlásnak. Meg kell róla győződni, hogy rendelkezésre áll-e a tanúsítványt az előző tulajdonostól.
– Az ingatlan átvétele után érdemes végiggondolni, hogy milyen felújításokra, karbantartási munkákra lesz szükség.
– Célszerű ellenőrizni az ingatlan biztonsági rendszereit (zárak, riasztó, tűzjelző stb.), és kicserélni a zárakat, ha szükséges.
– Ha az ingatlan kerttel rendelkezik, a kertet és az udvart is rendbe kell tenni. Hasznos átnézni a növényzet állapotát, locsolórendszereket, kerítést stb.
Miért ne szemeteljük tele a légudvart
Nem is olyan régen értekeztem a társasházak egyik fontos részéről a légudvarokról. Az említett cikk itt elérhető. Most pedig egy elég komoly probléma forrást igyekszem „feltárni” és remélhetőleg megelőzni is.
A társasházi légudvarok teleszemetelése és hulladékkal való megtöltése számos problémát okoz, amelyek nemcsak a lakók életminőségére, hanem a környezetre és a közösség egészére is negatív hatással lehetnek. Íme néhány ok, amiért ez komoly probléma:
-
Higiéniai veszélyek: A hulladék felhalmozódása a légudvarban vonzza a rágcsálókat, rovarokat és egyéb kártevőket, amelyek betegségeket terjeszthetnek. A bomló szerves anyagok bűzt árasztanak, ami tovább rontja a lakók életminőségét.
- Tűzveszély: A felhalmozott lomok, különösen gyúlékony anyagok, fokozzák a tűzveszélyt. Egy véletlen szikra vagy nyílt láng könnyen komoly tűzesetet okozhat, amely az épület egészére kihatással lehet.
- Levegőminőség romlása: A felhalmozott hulladék és lom a légudvarban akadályozhatja a megfelelő szellőzést, ami rontja a levegő minőségét. Ez különösen problémás lehet nyáron, amikor a légmozgás és a friss levegő elengedhetetlen a kellemes lakókörnyezet fenntartásához.
- Esztétikai és közösségi problémák: A szemetelés és lomtárolás rontja az épület általános kinézetét, ami a közösségre is negatív hatással van. A lakók közötti konfliktusokhoz vezethet, mivel a tisztaság és a rend fenntartása közös felelősség.
- Egészségügyi és építészeti károk: A nedvesség és penészedés is gyakori probléma lehet, különösen, ha a szemét vízvisszatartó anyagokat tartalmaz. Ez károsíthatja a falakat, alapzatot, valamint negatív hatással lehet a lakók egészségére, akik allergiás vagy légúti problémákat tapasztalhatnak.
- Környezetszennyezés: A nem megfelelő hulladékkezelés, különösen veszélyes hulladék esetén, környezetszennyezéshez vezethet. A vegyi anyagok vagy mérgező anyagok szivárgása komoly környezeti és egészségügyi veszélyeket jelenthet.
- Elzáródó vízelvezetés: A légudvarokban felhalmozott szemét eltömítheti a vízelvezető rendszereket, ami esőzések idején elárasztást okozhat. A víz pangása komoly károkat okozhat az épület szerkezetében, beleértve a falak beázását és a penészesedést.
- Ingatlan értékcsökkenése: Az elhanyagolt légudvarok és a felhalmozott szemét negatív hatással van az ingatlan értékére. Az ingatlanvásárlók és bérlők elriasztásához vezethet, ha a környezet rendezetlen és piszkos, ami csökkentheti az ingatlan piaci értékét és vonzerejét.
-
Zaj- és zajszennyezés fokozódása: A hulladék felhalmozása és lomok tárolása visszaverheti vagy felerősítheti a zajokat, különösen, ha fém- vagy műanyag tárgyakról van szó. Ez növelheti a zajszennyezést, ami kellemetlenséget okozhat a lakók számára, tovább rontva az életminőséget.
Összességében a légudvarok teleszemetelése nem csak a lakók komfortját rontja, de hosszú távon súlyos következményekkel járhat az épület állagára, biztonságára és egészségügyi állapotára nézve is. A fenti problémák mind hozzájárulnak a légudvarok elhanyagolásának negatív következményeihez, így fokozottan érdemes odafigyelni a tisztaságukra és karbantartásukra.