Kategória: Hires épületek

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely:  Mátraverebély település határában található, katolikus búcsújáróhely. Mária-kegyhely a Váci egyházmegyéhez tartozik.

Nógrád vármegyében, a Cserhát keleti részén, a Hatvan és Salgótarján között húzódó 21-es főút közelében található, mintegy száz kilométerre Budapesttől.

Szentkút alapító eseménye, az első csoda, amikor a néma pásztorfiúnak megjelenik a Szűzanya egy tölgyfa koronájában. Arra szólítja fel, hogy ásson a fa gyökerénél, és igyon abból a vízből, amit ott talál, hogy beszélni tudjon. A fiú szót fogad, ás, vizet talál, iszik és megszólal. Ez a víz, a szent kút vize, amelyhez azóta rengetegen zarándokoltak el, hogy Mária segítségével az Istennél gyógyulást találjanak testi – lelki bajaikra.

1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak.

A XVIII. századtól állnak ferences szerzetesek Szentkút, illetve az ide érkezők szolgálatában.

Rekonstrukciós munkák után 2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet a szabadtéri miséző hellyel, zarándokházzal.

A másik templom: Mátraverebély északnyugati peremén, a temető melletti dombon emelkedik a monumentális – középkori alapokon nyugvó – torony nélküli római katolikus templom, melynek nyugati oldalán egy huszártorony található. A mai templom helyén a 13. században már állt egy kis, román stílusú templomocska (először 1329-ben és 1331-ben említették), amelynek az alapfalai a mai templom hajójának északkeleti részén kerültek elő.

Magyarország északi részén, a Börzsöny hegység ölelésében egy több milliárd éve kialakult vulkán kellős közepén, történelmileg gazdag múlttal büszkélkedhető, kis község található, – Budapesttől 70 km-re – Márianosztra.

A Magyarok Nagyasszonya bazilika: Nagy Lajos király építtette a kolostort és templomot a fehér habitust viselő remeték számára, amit a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltetett föl. Márianosztra így kapta a Maria Nostra, vagyis a Mi Máriánk nevet. Az intézet legrégebbi részének helyt adó pálos rendi kolostorépületet. Miután II. József király a rendet feloszlatta, az épület állami tulajdonba került. Az osztrák kormányzat a régi kolostorépület átalakításával alakíttatott ki országos börtönt, női fogvatartottak számára. Az átépítésre 1857-ben került sor. 1991-ben a pálos rend visszakapta az objektum nem büntetés-végrehajtásra szolgáló részét.

Márianosztra büszkélkedhet a Dunakanyar leglátványosabb Kálváriájával. A falu keleti szélén magasodó Kálvária-hegyet a XVIII. század óta koronázza a barokk szoborcsoport és a kis kápolna. A kálváriaút a stációkkal hársfamatuzsálemek közt kanyarog a pompás kilátást nyújtó hegyre.

Kálvária története: 1756-ban jelölte ki a helyi egyházi elöljáró a három kereszt és a kápolna helyét a dombtetőn. 1759-re állították fel, az akkor még fából ácsolt kereszteket és a háromszög alapú, képekkel ellátott stációházacskákat, a keresztút mellé pedig hársfasort telepítettek. A kálvária zarándokhellyé vált, ezért 1771-ben mészkőből faragott keresztekre cserélték le a fakereszteket. Felépítették a Szent Sír sziklakápolnát, majd a ma is látható nagyszerű barokk szoborcsoportot állították fel 1773-ban. A hegytetőn álló kápolna 1777-ben készült el.

Makó:  város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján. Első írásos említése 1247-ből maradt fenn. Makó főként a makói hagyma révén ismert, ami hungarikum. Meg kell említeni, hogy Virágos Magyarország fődíjazottja volt 2022-ben. Legfőbb vendégcsalogató eleme azonban a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre.

Baráti látogatás, de, Makovecz Imre  épületei is igen vonzottak az utazásra. 1998-ban átadott Hagymaház nyitotta meg a 2000-es években épült új közintézmények sorát. (Erdei János Sportcsarnok, autóbusz-pályaudvar, Közhivatalok Háza, az újvárosi bölcsőde Búza utcai épülete, az új gyógyfürdő és wellnessközpont, Pulitzer József Kollégium) a világhírű organikus építész, Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27) tervei alapján készült.

A Makói Hagymatikum Fürdő Magyarország egyik legkülönlegesebb fürdőkomplexuma. A 2012-ben megnyílt fürdő egyedülálló építészeti megoldásaival .

A Hagymaház, Makó kulturális életének a központja. 390 ülőhellyel, színpaddal, a hozzá csatlakozó aulával, pódium- teremmel, kávéházzal rendelkezik. A nyári időszakban egy kültéri színpaddal gazdagodik.

Szólni szeretnék még: Ortodox zsinagóga a város egyik páratlan értékű és szépségű épülete. Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban az 1872-ben önállósult ortodox közösség által. Harmonikusan illeszkedik a mellette lévő lakóházhoz. Az épület az 1990-es évekre igen rossz, közel életveszélyes állapotba került. 1999-ben döntés született helyreállításáról. . A zsinagóga felújított épületét 2002. március 10-én adták át.

A zsinagógával átellenben található a makói buszpályaudvar egy organikus stílusban épült. Hajlított, íves formáival, fa szerkezetével szerves egységet alkot környezetével. Érdekessége, hogy a tetőszerkezetet tartó monolit tömböket nem szállították, hanem a helyszínen öntötték ki és állították fel. A pályaudvart elhagyva jobb oldalon láthatjuk az ugyancsak Makovecz Imre által tervezett Erdei János Sportcsarnokot, amely a szomszédos gimnázium átépítésével egy időben épült 2000-ben.

A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal. A templomot a konventépülethez vezető főtengely mentén helyezték el, ma már csakcsonka tornya és egy támpillére áll.

A kamalduli rend Szent Romuald (952 k.–1027) követőinek remeteközösségeiből formálódott a középkori Itáliában. A 16. században alakult a rend új ága. Gróf Esterházy József (1682–1748) 1733-ban adományozta a montecoronai kamalduliaknak a gesztesi uradalmán fekvő Majkpusztát szántóföldjeivel, erdőivel, legelőivel, halastavaival és malmaival együtt. Franz Anton Pilgram osztrák építész tervei alapján több szakaszban épült ki a remeteség 1736 és 1770 között. 1782-ben II. József uralkodó feloszlatta a szemlélődő szerzetesrendeket, köztük a kamalduli rendet is. A 19. század első felében az épületeket posztógyár bérelte, az 1860-as évektől az Esterházyak vadászkastélyként használták.   Majkon született Esterházy Móric (1881–1960) gróf, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Később Csákvár és Majk lett a család lakóhelye. A remetelakokba a belső cselédség költözött, a majorsági épületekben kovácsok, lovászok, iparosok rendezkedtek be. A csáládot igen megtiporta a történelem. 1945 után az Esterházy család egy cellalakásban talált menedéket. Egyik fiuk a háború, másik a háború utáni paralízisjárvány áldozata lett, a családfő, Esterházy Móric gróf, és egyetlen lánya, Mónika Bécsbe távozott. 1956-ban. A grófné és testvére azonban maradt: Esterházy Móricné, született gróf Károlyi Margit és Emma testvére egészen 1973-ig lakták a cellaépületet, kétkezi munkájukkal keresték meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt.

Felhívnám a figyelmet a kastély belső udvarán egy reneszánsz stílusú, négyszögletes kávájú kutat helyeztek el, amely még ma is látható, Ezt a kút gróf Károlyi Margit kapta nászajándékként.

2012 és 2015 között került sor a vendégház, felújítására, 2018-tól a műemlék további részei: a cellaházak, a templom, a mértani kert és kerti építménye, a grottakápolna újultak meg.

Nagymaros a Dunakanyarban, a Visegrádi-szoros áttöréses völgyében, a Duna bal partján. Váctól nyugatra, Budapesttől 52 kilométerre északnyugatra, a 12-es főút mentén, Visegráddal  szemben helyezkedik el.

Visegrádra mentem. A vonatról Nagymaroson szálltam le, az állomásról megláttam egy csodálatos szecessziós épületet, amit azonnal meg kellett örökítenem

Hazaérve rákerestem építésének történetére, a következőt találtam: „Nagymaros 1912-ben került bele az állami népiskola-építő programba, az épület 1914-re készült el. Három házat bontottak le 1912-ben, hogy ezek helyén felépülhessen az iskola. Az iskola tervezője Sváb Gyula (1879—1938) építész, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, tanszékvezető; és a népiskola-építési program egyik vezetője volt egyben. Az építész főként letisztult iskolai típusterveket készített. Hogyan születhetett mégis szecessziós alkotása? A népiskola-építési programban résztvevők közül többen Lechner Ödön (1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) követői voltak, és az ő szellemében terveztek. Sváb Gyula a nagymarosi épület tervezésekor az ő útjukat követhette. A kapu felett még Sződy Szilárd munkája is beazonosítható, a baglyok talpán szerepel a neve. Sződy Szilárd (Nagykáta, 1878. április 27. – Budapest, Józsefváros, 1939. február 24.) magyar szobrász- és éremművész az Országos Iparművészeti Iskolában tanult, ahol rajztanári oklevelet szerzett, majd Olaszországban és Németországban képezte magát. Az épület homlokzatán látható gyönyörű majolikadíszítés a Zsolnay manufaktúrából származik, az ország sok szecessziós épületéhez hasonlóan. Azt is tudjuk, hogy az iskola építésének Leimdörfer Nándor cége volt a kivitelezője”

Római katolikus temploma: A 14. században épült. A lent négyzet, a második emelettől fölfelé nyolcszögletű torony a 15. század végén az oromfalas hajó mellé épült. A torony nyolcszögletű felső szakasza a 15. században kétemeletesre épült.

Nagybörzsöny község Pest vármegyében, a Szobi járásban. a  Börzsöny nyugati peremén, a Börzsöny-patak partján található. A falu neve az Árpád-korban Bersen, Belsun  volt. 1700 után német telepesek érkezésekor – több helyen – Deutsch-Pilsen néven szerepel. Mai nevét a 20. század eleji közigazgatási átrendezéskor kapta, 1908 óta használja, korábban Börzsönynek nevezték.

A község 14. századtól bányatelepülés volt, gazdag arany-, ezüst-, vasérc-, ólom- és kénkészlettel rendelkezett. A település ezüstbányájáról 1312-ből van írásos feljegyzés. A falu a török hódoltság idején sem néptelenedett el. A bányászat azonban megszűnt, csak a 17. század végén indult újra, és a 18. századig megmaradt, de a készletek kimerülése miatt átmenetileg ismét megszűnt. 1846-ban, majd 1913-ban és 1933-ban ismét kísérletet tettek a nemesfém ércek termelésére.  1949-ben újranyitották, hogy mélyebben létesített táróval alávájták az ércesedést. A sikertelen kutatások az 1990-es években zárultak.

Templomáról: A 15. században bányavárosnak számító Nagybörzsöny település központjától távol, dombtetőn emelkedik a tökéletes arányú román stílusú falusi templom, amelyet 17. századi kőfal övez. A templom hajója és szentélye a 13. század elején épült, majd a tatárjárás után egészült ki a díszes főpárkánnyal és toronnyal.  Szent István tiszteletére szentelték fel. A templom körüli falat valószínűleg a 15. században építették. A keleti kapu fölött olvasható felirat (ANNO 1632 ZACHARIAS POP FIERI FECIT) arra utal, hogy Pop (vagy Pap) Zakariás 1632-ben felújította.

A templom falai barnásvörös trachit kőből épültek, és eredetileg is vakolatlanok voltak. Szentélye középkori szokás szerint keletre néz. Karcsú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik. A hajónál jóval alacsonyabb szentély félköríves A bejárat a déli oldalon nyílik, fölötte három jellegzetes félköríves román tölcsérablak. A szentélyen is van a déli oldalon egy egyszerű ablak.

A főpárkány különlegessége: a 19 bajuszos tatár feje. A fejeknek története van, ugyanis jól látható, hogy 20 fejnek van kialakítva ív, viszont csak 19 fejet faragtak az ívsorba. A fejek a faluba betörő és legyőzött tatárokat szimbolizálják, elrettentésül is a tatároknak, hogy hasonló eset ne következzék be újra. A támadásban megmenekült egyetlen bajuszos barbárnak meghagyták a helyet az ívsor végén, ha esetleg visszatérne.

Több éve vágytam Lórévbe, de mivel nincs autóm, tömegközlekedéssel kissé bonyolult az oda és visszajutás. Sajnos szomorúan kellett megállapítanom, hogy nem bánunk „kincseinkkel” megfelelő módon. Sem a kápolna állapota, sem az oda bejutás nincs megoldva.

Az interneten azt olvastam, hogy a kápolna kulcsát a lórévi RÉV büfében lehet elkérni. Az ott levő hölgy igen ingerülten állt tisztelettudó kérésemhez a kulcsot illetően. Azért háborodott fel, mert nem mi voltunk az elsők, akik ott kerestük a kulcshoz jutást. Ebből a tényből adódik, hogy bejutni nem tudtunk, csupán a rozoga ajtón tudtam befotózni.

A Zichy-emlékkápolna

A lórévi Zichy kápolna gyönyörű természeti környezetben áll a Duna árterében, a Csepel szigeten. A kápolna ugyanolyan magas kis dombra épült, mint a tőle alig néhány méternyire található töltés, így amikor a Duna kilép medréből, a kápolna egy apró szigetté változik. Nemcsak a hely nagyon szép, hanem az épület is igen impozánsra sikerült. Építtetője nem más, mint Ferenc József császár volt, aki így akart emléket állítani a kivégeztetett Zichy Ödön emlékére. A kápolna falai szomorú emléket őriznek. 1848-at írunk, amikor Zichy Ödön és testvére Pál, Jellasics horvát bántól tartottak otthoni birtokuk felé.  Szerencsétlenségükre Soponya közelében Görgey Artúr magyar főparancsnok katonái megállították őket, átkutatták csomagjaikat, és hazaáruló iratokat találtak náluk. Mindkettejüket letartóztatták, majd Lórévre szállították és rögtön ítélő hadbíróság elé állították. A hadbíróság vezetője Görgey Artúr volt, aki Zichy Ödönt kötél általi halálra ítélte, testvérét Zichy Pált pedig felmentette. Zichy Ödön vagy, ahogy született Zichy Eugenio (Jenő) volt az első és utolsó arisztokrata, akit a szabadságharc ideje alatt felakasztottak.
A neogótikus stílusú épületet 1853-ban adták át hatalmas ünnepség közepette, amelyen magas rangú egyházi és világi vezetők vehettek részt.

Lébény nagyközség Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben.

Lébény területe az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Az újabb kőkortól a bronz- és vaskoron keresztül követhetjük itt az ember nyomait. A középkorban már 1208-ban említették a települést, nevét akkor már Libin-nek írták.

Legfőbb nevezetessége, Benedek-rendi apátsági templom. A falu története elválaszthatatlanul összefonódik az itteni műemléktemplom történetével. A templom első okleveles említése 1199-ből való, amikor a birtokot Imre király visszaadta Saul kalocsai érsek Poth és Chepán nevű testvéreinek. A már meglévő monostor birtokjogát az 1208-as keltezésű oklevél erősíti. A Hédervári család adományaként – 1202-1208 közt épült apátsági temploma talán elsőnek fogta össze a magyarországi román stílusalakulást a bencések jellegzetes módján. Alaprajza keletelt, háromhajós, keresztház nélküli, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. Felépítése bazilikális, átmenő boltozatú, két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval.

Az apátsági rendház a török hódoltság alatt elpusztult.