Híres épületek: Szabadkígyós

20230913 110252 megerkeztem2

Szabadkígyós: a település a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, a megyeszékhely déli szomszédságában található. 

Itt található a Dél-Alföld legimpozánsabb, legromantikusabb és legépebben megmaradt kastélya a Wenckheim-kastély. A páratlanul szép kastélypark övezte épületnek annyi ablaka van, ahány nap egy évben, annyi szobája ahány hét, és annyi bejárata ahány évszak.

A kastélyt 1875-1879 között építették Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban, ekkor alakították ki a parkot is. A kastélyt 1882. július 19-én szentelték fel. Az építtetők a kor egyik leggazdagabb földesurai: gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina voltak. Átadásakor korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya volt, káprázatos belső berendezéssel.  Érdekesség, hogy a dúsgazdag Wenckheim család 1889-ben Budapesten is építtetett egy palotát a Kálvin tér közelében, ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár működik a pompás épületben. A család egészen 1944-ig élt a kastélyban, 1945-től egészen 2011-ig egy mezőgazdasági iskola működött falai között.  A teljes felújítás a Nemzeti Kastélyprogram keretében készült el, a kastély 2022 márciusában nyílt meg a látogatók előtt.

A kastély eklektikusneoreneszánsz stílusú. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület keleti szárnyán találjuk a kápolnát. A kastélypark szabadon látogatható védett terület. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély előtt franciakertet alakítottak ki bukszusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől balra pedig a megye legtestesebb platánfáját.

20230913 110547 elertem az epulet moge itt van a bejarat 2 20230913 113356 beleptem az epuletbe2 20230913 114113 a bejarat elol fotozva a viztorony es a kapolna 2 20230913 114202 a kapolna2 20230913 114240 az oltar2 20230913 115716 oreg platan2 20230913 115750 ha ez a platan beszelni tudna.2 20230913 115819 bucsufoto 20230913 115840 az epulet elotti szokokut 20230913 122029 a kripta

Híres épületek: Sopron

20230507 101615 O zsinagoga2

Folytatnám soproni emlékeimet szemezgetve a HÁZAK fotóiból.

A Rejpál-ház Sopronban, a Várkerület 7 szám alatt áll. A Festő-köz sarkán látható egyemeletes lakóház középkori elődjét római épületmaradványokon emelték. A 16. század második felének reneszánsz stílusában formálódott ki mai alakja, noha jelentős középkori részleteket – például a gótikus lépcsőház – is megőrzött. Udvari szárnyait a 16.-17. században bővítették. Egykor iparosok (kovácsok, hentesek, cukrászok) tulajdona volt.

A Kolostor és Templom utca kereszteződésében (Kolostor u.13) található a középkori eredetű barokk lakóház egyszerű homlokzata az utca tört vonalát követi. Kapuja alacsony, mert egykor az utcaszint mélyebben volt. Zárókövén az 1628-as évszám olvasható.

A Templom utcaFő teret köti össze a Széchenyi térrel.Belváros egyik legtöbb látnivalót tartogató utcája. Látogatásomkor ide igyekeztem az Evangélikus templom koncertjére.  Ez a harmadik legnagyobb magyarországi evangélikus templom, a dunántúli evangélikusság egyik nagy központja. A mai templom előtt már három előd állt ezen a helyen. Ebből kettő fatemplom volt és a nagy tűzvészben pusztult el. Végül 1781-ben II. József császár türelmi rendeletének értelmében 1782-től 1783 végéig császári jóváhagyással megtörtént a negyedik, mai templom építése. Kritérium volt, hogy protestáns templomnak nem lehetett tornya – a mai gyönyörű, tompa kupolás torony mintegy száz évvel később, 18621863-ban épült meg.

Hajnóczy-ház – Templom utca 19. Az egyemeletes barokk lakóház Hajnóczy Dániel neves tanár és szónok tulajdonában volt az 1734-es telekkönyv szerint. Fia, Hajnóczy József jogtudós, aki részt vett a Martinovics-féle összeesküvésben, 1792-ben eladta az épületet. A Hajnóczy-ház szinte valamennyi építészeti stílusból őriz emléket. 

Városfal: Sopron belvárosának erődítményei három korszakhoz köthetők. A római kori Scarbantiát monumentális kőfalak vették körbe, erre épültek az Árpád-korban Supron fa-föld szerkezetű ispáni várának falai és a középkorban ezek felett alakították ki Sopron/Ödenburg hármas falgyűrűjét. Végül a 17. században a külvárost is fallal vették körbe.

Szent Mihály utca legjellegzetesebb épülete az 1710 körül épült Két mór-ház. Nem ismerjük sem az építőjét, sem a szobrászát, sem az első lakóját. A XIX. században a tulajdonos Leitner Szervác szobrász volt, aki népies barokk motívumokkal díszítette a homlokzatot. A kapuját két korinthoszi csavart oszlop keretezi, tetején egy-egy mór alakjával, akik a párkányt tartják. A kapupárkány felett a kis Jézus alakja látható.

Az Új utca, a keskeny, kanyargós, középkori hangulatával nem csak azért különleges, mert karnyújtásnyira van a Fő tértől és a Tűztoronytól –, hanem azért is, mert sajátos hangulata van. A régi falak, a boltíves kapuk, a kőből faragott ablakkeretek mind-mind tanúi voltak az elmúlt századoknak. Aki végigsétál itt, könnyen érezheti úgy, mintha visszarepült volna az időben. Az Új utcát eredetileg Zsidó utcának nevezték, hiszen 1300 körül zsidó családok telepedtek itt le. Ők építették az első lakóházakat az utcában és a XIV. század elején létrehozták a Közép-Európában egyedülálló Ózsinagógát.

20230506 122034 haz a Szentlelek utcaban2 20230506 131257 Festo koz visszafele2 20230506 131428 Rejpal haz2 20230506 133714 2 hazak a Templom utca es Kolostor utca talalkozasanal allo haromhomlokzatu sarokhaz Handler Nandor neves soproni epitesz tervei nyoman epult 1872 ben. Az epulet a 20230506 133759 ket haz kozotti atjaro2 20230506 140634 Templom utca 20230506 174617 varosfal2 20230506 175655 varosfal2 20230507 101334 Uj utca 2

Híres épületek: Sopron, főtér

1. megerkeztes a Fo terre 2

Ma Sopronba, a főtérre látogatunk:

Sopron főtere az 1676-os nagy tűzvész után nyerte el mai képét. A barokk stílusú Fő tér minden épülete műemlék, közepén az egyik legismertebb látványosságával, a szentháromság szoborral. A Fő tér épületeinek elhelyezkedése a 13. század óta változatlan.

A római korban itt volt az akkori Scarbantia fóruma (városközpont), valamint itt haladt keresztül a Borostyánkőút. A 2010-es felújítások során 4 méteres mélységben találtak rá egy részére.

Szentháromság szobor a magyarországi barokk szobrászat egyik legértékesebb alkotása. Az 1695-ös pestisjárványt után emeltette Késmárki Thököly Katalin és férje, Löwenburg Jakab, hálából, amiért túlélték a szörnyű kórt. A gyönyörű barokk oszlop 1701 óta díszíti Sopron Fő terét. Mögötte található a Vármegyeháza.

Vármegyeháza 1829 és 1834 között épült fel Hild Vencel klasszicista tervei alapján. Az L-alakú épület homlokzatának központi részét nyitott erkély foglalja el. Fölötte két emelet magas korinthoszi oszlopok háromszögű oromzatot tartanak. Ebben a régi Sopron vármegye címere látható, melyet Stróbl Alajos készített 1919-ben. Szent Mihály arkangyalt ábrázolja.

Nagyboldogasszony templom, Kecske templom, Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom – Mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomot kell érteni. Ferences szerzetesek a város központjában építették fel először kolostorukat, majd 1280 körül a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásaként templomukat. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, népies nevén a Kecske templom a bencések temploma lett. Falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere volt.

20230506 134353 Nagyboldogasszony Kecske templom 2 20230506 134423 Szentharomsag szobor 2 20230506 134429 Szentharomsag szobor reszlet 2 20230506 134439 Szentharomsag szobor reszlet 2 20230506 135755 az oltar 2 20230506 135828 Szoszek 2 20230506 135948 karzat 2 20230506 140313 a templom bejarati kapuja 2 20230506 140425 Varmegyehaza 2

Híres épületek: Simontornya

DSCF4127 a var mas szemszogbol

Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban. A megye kilencedik legnépesebb települése, 1995-ben kapott városi rangot.

Simontornya környéke igen gazdag történelem előtti korból származó leletekben. Már a csiszolt kőkorszakból is találtak leleteket, később bronzkori település nyomait fedezték fel. A honfoglaláskor a mai Fejér és Tolna vármegyék területének nagy része az Árpád-család birtoka maradt.
Simontornya nevét attól a lakótoronytól kapta, amelyet a Tolna vármegyei Döröcske nemzetségből származó Salamon fia Simon itt épített 1272 körül, amely később erősséggé, végvárrá fejlődött. Közel 200 év alatt mégiscsak a mocsarak között eldugott kis várkastély szerepét töltötte be.

1324-ben I. Károly király Henczfia János budavári rektor és kapitány érdemeit jutalmazta a várral és tartozékaival. Majd a Laczkfiak (1347-1397) utáni várurak – a Kanizsaiak(1397-1424), Ozorai Pipó (1424-1427), a Garaiak (1427-1482) – birtokolták, akik elhanyagolták, várkapitányaik pedig zsarnokoskodtak a vidék népei felett. 

A közel 150 éves török uralom jelentősen visszavetette a település fejlődését.
A török kivonulása után csak lassan indult meg a fejlődés. A Rákóczi-szabadságharc hét éve alatt a vár több ízben is gazdát cserélt. Fontos esemény volt a település történelmében a Sió-szabályozás. József nádor 1810. szeptember 11-re Simontornyán közgyűlést hívott össze.

A 2. világháború során a németek 1944. december 3-án este hagyták el a község területét, közben, amit lehetett, megsemmisítettek. 

Napjainkban a simontornyai várat évente mintegy húszezer látogató keresi fel.

DSCF4125 a var 2 scaled DSCF4127 a var mas szemszogbol 1 DSCF4128 a var reszlet 2 scaled DSCF4135 reneszansz udvar 2 DSCF4141 a var kutja 2 DSCF4142 reneszansz kotar reszlet DSCF4148 targyi emlekek 2 DSCF4149 sarkanyos kalyhacsempek 2

Híres épületek: Ortodox templom, Ráckeve

20200703 104231 Istenszulo Elszenderedese Templom delkeleti oldala az apszissal a

Ráckeve

A település Budapesttől mintegy 50 km-re-délre fekszik, a fővárossal a H6-os HÉV köti össze. Ráckevén van a Duna-ág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.

Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.
honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. A 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.
15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskevének , majd később Ráckevének nevezni.

Ortodox szerb templom neve: Istenszülő Elszenderedése Templom. A hagyomány szerint, mely gyakran feledésbe merül, ez a monostor egy középkori örökség, amelyet a 12. század első felében alapítottak. Alapítónak Ilona királynét tartják, aki I. Uros szerb nagyzsupán leánya, és II. (Vak) Béla magyar király felesége volt. A templom gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be, a két oldalkápolna Keresztelő Szent Jánosnak, és az csodatévő ingyenes orvosoknak, Szent Kozmának és Szent Damjánnak szentelt kápolnáival egy egység. A parókiális templom vélhetően a 16. század közepén alakul monostorrá. A különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való.

Az épületben nem lehet fotózni!

20200703 100832 Istenszulo Elszenderedese Templom tornya a kapuzattal a 20200703 101314 Istenszulo Elszenderedese Templom harangttornya 20200703 111150 fresko a bejarat felett a 20200703 120040 Hajomalom es mogotte az Arpad hid 20230715 103441 a rackevei szerb templom a parkolobol A templomban vasarolt konyv scaled az Istenanya tronus ikonja scaled

Híres épületek: Pécs, Zsolnay negyed

DSCF7884 a Zsolnay negyed bejarata a

Pécs város és a Zsolnayak:

Az idősebb Zsolnay Miklós, Vilmos apja indította el a családot a felemelkedés útján. Fia Zsolnay Vilmos 1828. április 19-én született. Ő lett pécsi Zsolnay-féle porcelángyár legjelentősebb igazgatója, sokoldalú iparos és művész, az eozin máz első alkalmazója, a márka világhírének megalapozója.

Vilmos festőnek készült, tehetségét a porcelánkészítés terén is kamatoztatta: feltalálta a fagyálló pirogránitot, az épületek díszítésére szolgáló cserépfajtát. Az ő nevéhez fűződik a Wartha Vince által feltalált eozin alkalmazása a kerámiaművészetben. Elsősorban merész újításai és találmányai révén Zsolnay már az 1873. évi bécsi világkiállításon Ferenc József-érdemrenddel büszkélkedhetett. Öt évvel később pedig Párizsban megkapta a kiállítás nagydíját (Grand Prix) és a francia Becsületrendet is. A Zsolnay-gyárnak nem csak Magyarországon, hanem szerte Európában, de még a tengerentúlon is számos megrendelője volt. Zsolnay Vilmos vállalkozása számos építkezésre szállított díszítőkerámiákat. Néhány példa: láthatjuk Budapesten a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum, vagy a Fővárosi Állatkert Elefántházának cserepeiben, a pécsi Postapalota címerében, a kecskeméti Cifra palota díszítéseiben

Zsolnay Vilmos gyermekei a harmadik generáció tagjai. Hárman voltak: Teréz, Júlia, Miklós. Mindhárman a gyárhoz kötötték életüket. Júlia és Teréz tervezőművészek voltak, Miklós pedig kereskedő, már nagyon fiatalon, 16 évesen apja mellett a gyár kereskedelmi vonalát irányította.

A negyedik generáció már a kettős Zsolnay nevet viseli: a Mattyasovszkyak és a Sikorskiak. Teréz és Júlia férjeiről kapták a nevüket. Teréz férje volt Mattyasovszky Jakab, geológus, Júlia férje pedig Sikorski Tádé, építészmérnök. Általuk a család két ágra oszlott. Az ő gyermekeik és unokáik a jelenlegi Zsolnay örökösök. A család neve összefonódott a várossal. A Pécsre utazók ne hagyják ki a Zsolnay negyed meglátogatását.

DSCF7861 Mauzoleum a DSCF7864 Mauzoleum az oroszlanok utjan scaled DSCF7868 Mauzoleum reszlet DSCF7870 Mauzoleum kupola a DSCF7871 Mauzoleum oltar a DSCF7875 Mauzoleumbol lenezve a DSCF7879 Mauzoleum kertjeben a DSCF7882 Zsolnay Vilmos szarkofagja a DSCF7884 a Zsolnay negyed bejarata a 1

Híres épületek: Gázi Kászim pasa dzsámija

Gazi Kaszim pasa dzsamija 5a

Ma Pécsre, a Gázi Kászim Pasa dzsámijába invitálom a kedves olvasókat: a templom a város centrumában, a Széchenyi téren helyezkedik el, a tér legmagasabb pontján áll. A hatást fokozza, hogy az észak-déli tájolású térhez képest ferdén áll a Mekka felé tájolt épület.

Gázi Kászim pasa dzsámija, hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, hétköznapi nevén belvárosi templom a magyarországi török-iszlám építészet kimagasló alkotása, Pécs egyik jelképe. Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik. Helyén eredetileg is keresztény templom állt, amelyet Gázi Kászim budai pasa építtetett át dzsámivá az 1560-as években. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés. Szentmisét rendszeresen tartanak, de látogatható.

Történetéből néhány adat:

– Az 1939-ben végzett felújításkor tárták fel a 215-ben Sopianae-ben állomásozó Legio I Adiutrix oltárkövét, egy szobormaradványt és néhány római sírt is.

– Az előd Szent Bertalan-templom építésének időpontja bizonytalan: legvalószínűbb, hogy Bertalan püspök kezdte el építeni a 13. század első felében, II. András király uralkodása idején

15. század végén reneszánsz stílusban jelentősen kibővítették a templomot: a főhajó mellett pilléres rendszerrel két mellékhajót kapott, a szentély félköríves lett.

– Az 1543-as török bevonulás után a templomot egy ideig kettéosztva használták, a főhajót kettéosztó falazás nyomai a mai napig megmaradtak.

– Az 1660-as években Evlija Cselebi, a neves török utazó már elragadtatással írt róla. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. 

– A török felszabadító harcokat a dzsámi aránylag szerencsésen átvészelte, csak a minaret egy része omlott le – ezt 1766-ban lebontották. A templom a jezsuita rend tulajdona lett.

– 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták. A templom a kincstár tulajdona lett, majd 1780-ban, a város autonómiájának elnyerésétől a város tulajdona lett.

– Az utolsó nagy átalakítást 1939-ben végezték Körmendy Nándor tervei alapján. Kapott egy új Angster-orgonát. Nyolc évvel később Gebauer Ernő freskókat készített az épületrész falára. A kupolát 1956-ban firenzei típusú félgömbbé alakították át (mely az eredeti török állapotokhoz is jobban hasonlít).

Gazi Kaszim pasa dzsamija 1a Gazi Kaszim pasa dzsamija 5a 1 Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 2a scaled Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 7a Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 9a Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 12a Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 14a Gazi Kaszim pasa dzsamijaban 26a

Híres épületek: Ráday-Kastély, Pécel

DSCF5081 a kastely masik homlokzata 2

RÁDAY-KASTÉLY, PÉCEL

A főváros határában, a Gödöllői-dombság nyugati peremvidékén található Pécelen bújik meg a gödöllői Grassalkovich-kastély kicsinyített másának tűnő Ráday-kastély. A hasonlóság nem véletlen: a kastély helyén Ráday Pál 1722-ben kezdett neki egy péceli kúria építtetésének. Amikor fia, Ráday Gedeon, 1755-ben nekilátott az épület barokk kastéllyá bővítésének, az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg.

A kastélyban két különleges dolog van, ami miatt mindenképpen érdemes eljönni ide. Az egyik a termeket díszítő freskók: ezek közül a díszterem emelkedik ki, melynek falaira és mennyezetére görög és római mitológiai jeleneteket ábrázoló, fekete-fehér falképeket festettek. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki ezeket a rézmetszeteket, melyeket erkölcsi tanulságokat tartalmazó feliratokkal látott el. Ezt a pazar dísztermet egyszer mindenkinek látnia kell, egész Magyarországon nincs hozzá fogható. A kastély másik különlegessége az alagsorban található, korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha, melyből szintén nincs túl sok hasonló itthon.

Az 1950-es években államosítottak, az eredeti bútorok, valamint a kép – és éremgyűjtemény szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött.  A gyógyintézet kiköltözése után az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésébe került. Napjainkban, habár zajlik a kastély feltárása és helyreállítása.

DSCF4977 lepcsohaz a diszterem elott2 DSCF4981 lepcsohaz2 DSCF4999 a kastely konyvtarterm mennyezete 2 DSCF5015 disztrem bal oldala ajto feletti fresko 2 scaled DSCF5025 diszterem 2 DSCF5057 a konyhaban 2 DSCF5072 a marvany lovarda a kert felol2 DSCF5081 a kastely masik homlokzata 2 1

Híres épületek: Pannonhalmi Bencés Főapátság

a megerkezes elso latvanya 1

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban, Pannonhalma városban (régi nevén Győrszentmárton) található. A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton Miskovits-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek.

A falu eredeti neve: Győrszentmárton. Ősidők óta lakott hely volt. A szállást, majd a falut 996-tól alakították ki, miután Géza fejedelem Csehországból behívott bencés szerzeteseket telepített le a dombon. I. István megerősítette a monostor jogait.

Uros apát (1207-1243), a ma is álló templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a pannonhalmi apátot megerősíti vásárjogában. A török hódoltság másfél évszázada alatt a szerzeteseknek többször is el kellett menekülniük hosszabb-rövidebb időszakokra; az épületek megrongálódtak.

Bazilika: A jelenleg álló épület az apátság harmadik temploma, amely korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Az első épület felszentelését Szent István király 1002-ben kibocsátott adomány levele datálja. Az apátság építését István apja, a 997-ben meghalt Géza fejedelem kezdte el. 1137-ben II. Béla király kancelláriájában állították ki azt az oklevelet, amely a pannonhalmi templom első újjáépítéséről számol be. A főszentély északi fala mentén, és a déli mellékhajóban minden kétséget kizáróan 12. századi faldarabok találhatók. A jelenlegi, harmadik templom abszolút kronológiájának egyetlen biztos támpontja az ünnepélyes felszentelésről megemlékező, 1225-ben kiállított királyi oklevél, amelynek alapján az építés befejezését 1224-re szokták datálni.

a templom harangtornya fobejarat diszkapu resztelt 2 Apatsag a borpincektol fotozva 3 scaled bazilika fohajo 2a scaled ismerteto tabla kerengo ablak a Porta specioza felol a scaled konyvtar 2a Porta specioza reszlet 1a

Híres épületek: Öskü

DSCF6739 a templom es sekrestye a tavolabb a ma mukodo katolikus templom a

Öskü Veszprémtől 15 kilométerre, Várpalotától 8 kilométerre, a Bakony délkeleti végében fekszik.

A falu már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. A községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírokat is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket.

Amiért ide utaztam: Öskü kerektemplom (római őrtoronyra épült XI. századi kápolna).

rotunda a sekrestye kivételével – az a XV. században épült – eredeti állapotában áll. Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.

Szent kereszt megtalálása római katolikus templom
A késő klasszicista templomot 1843-ban kezdték el építeni Zichy István gróf költségén és 1847-ben fejezték be.

Szentháromság-szobor
Barokk szobor, 1746-ban készült, Szloboda Mihály alkotása.

20230702 100455 a a templomban falak vastagok kicsiny ablakok 20230702 100503a regi szentsegtarto 20230702 101803a megerkeztem 20230702 102556a kozeledem 20230702 104447 a templomban 20230702 104813a Szent kereszt megtalalasa templom 20230702 105441a szentharomsag szobor DSCF6722 a szentely scaled