Kategória: Elsődleges

Miután házat vásároltunk, számos fontos lépésre van szükség ahhoz, hogy zökkenőmentesen birtokba lehessen venni az ingatlant, és biztosítsuk, hogy minden jogi és pénzügyi feltétel rendben legyen. Nem úgy van az, hogy kifizettük a vételárat oszt’ jó napot. Bizony, bizony szükség lesz némi idő ráfordítására ahhoz, hogy minden részlet a helyére kerüljön. Íme a legfontosabb teendők:

– Az adásvételi szerződés aláírása után a tulajdonjogot be kell jegyeztetni a földhivatalnál. Ehhez a szerződést ügyvéd segítségével kell benyújtani.

– A vásárlást követően illetéket kell fizetni az ingatlan vételárára vonatkozóan. Az illetékkiszabásról a NAV értesítést küld.

– Célszerű azonnal megkötni az ingatlanbiztosítást, hogy az új otthon védve legyen káresemények ellen (pl. tűz, árvíz, betörés).

– Értesíteni kell a közüzemi szolgáltatókat (víz, áram, gáz, internet stb.), és az új tulajdonos nevére kell íratni a szerződéseket.

– Az új lakcímet be kell jelenteni az illetékes kormányablaknál, hogy frissítsék az adatokat a lakcímkártyán.

– Ha hitellel vásárolt az ingatlan, meg kell győződni arról, hogy a jelzálog megfelelően be van jegyezve, és a bank felé a törlesztés rendben történik.

– Minden hivatalos adatot frissíteni kell, például az ingatlan-nyilvántartásban, hogy az új tulandonos bejegyzett lehessen.

– Az ingatlannal kapcsolatos esetleges jövedelmeket és kiadásokat (pl. kiadás esetén) be kell jelenteni az éves adóbevallásban.

– Az energetikai tanúsítvány kötelező része az ingatlanvásárlásnak. Meg kell róla győződni, hogy rendelkezésre áll-e a tanúsítványt az előző tulajdonostól.

– Az ingatlan átvétele után érdemes végiggondolni, hogy milyen felújításokra, karbantartási munkákra lesz szükség.

– Célszerű ellenőrizni az ingatlan biztonsági rendszereit (zárak, riasztó, tűzjelző stb.), és kicserélni a zárakat, ha szükséges.

– Ha az ingatlan kerttel rendelkezik, a kertet és az udvart is rendbe kell tenni. Hasznos átnézni a növényzet állapotát, locsolórendszereket, kerítést stb.

Nem is olyan régen értekeztem a társasházak egyik fontos részéről a légudvarokról. Az említett cikk itt elérhető. Most pedig egy elég komoly probléma forrást igyekszem „feltárni” és remélhetőleg megelőzni is.

A társasházi légudvarok teleszemetelése és hulladékkal való megtöltése számos problémát okoz, amelyek nemcsak a lakók életminőségére, hanem a környezetre és a közösség egészére is negatív hatással lehetnek. Íme néhány ok, amiért ez komoly probléma:

• Higiéniai veszélyek: A hulladék felhalmozódása a légudvarban vonzza a rágcsálókat, rovarokat és egyéb kártevőket, amelyek betegségeket terjeszthetnek. A bomló szerves anyagok bűzt árasztanak, ami tovább rontja a lakók életminőségét.

• Tűzveszély: A felhalmozott lomok, különösen gyúlékony anyagok, fokozzák a tűzveszélyt. Egy véletlen szikra vagy nyílt láng könnyen komoly tűzesetet okozhat, amely az épület egészére kihatással lehet.
• Levegőminőség romlása: A felhalmozott hulladék és lom a légudvarban akadályozhatja a megfelelő szellőzést, ami rontja a levegő minőségét. Ez különösen problémás lehet nyáron, amikor a légmozgás és a friss levegő elengedhetetlen a kellemes lakókörnyezet fenntartásához.
• Esztétikai és közösségi problémák: A szemetelés és lomtárolás rontja az épület általános kinézetét, ami a közösségre is negatív hatással van. A lakók közötti konfliktusokhoz vezethet, mivel a tisztaság és a rend fenntartása közös felelősség.
• Egészségügyi és építészeti károk: A nedvesség és penészedés is gyakori probléma lehet, különösen, ha a szemét vízvisszatartó anyagokat tartalmaz. Ez károsíthatja a falakat, alapzatot, valamint negatív hatással lehet a lakók egészségére, akik allergiás vagy légúti problémákat tapasztalhatnak.
• Környezetszennyezés: A nem megfelelő hulladékkezelés, különösen veszélyes hulladék esetén, környezetszennyezéshez vezethet. A vegyi anyagok vagy mérgező anyagok szivárgása komoly környezeti és egészségügyi veszélyeket jelenthet.

• Elzáródó vízelvezetés: A légudvarokban felhalmozott szemét eltömítheti a vízelvezető rendszereket, ami esőzések idején elárasztást okozhat. A víz pangása komoly károkat okozhat az épület szerkezetében, beleértve a falak beázását és a penészesedést.
• Ingatlan értékcsökkenése: Az elhanyagolt légudvarok és a felhalmozott szemét negatív hatással van az ingatlan értékére. Az ingatlanvásárlók és bérlők elriasztásához vezethet, ha a környezet rendezetlen és piszkos, ami csökkentheti az ingatlan piaci értékét és vonzerejét.

• Zaj- és zajszennyezés fokozódása: A hulladék felhalmozása és lomok tárolása visszaverheti vagy felerősítheti a zajokat, különösen, ha fém- vagy műanyag tárgyakról van szó. Ez növelheti a zajszennyezést, ami kellemetlenséget okozhat a lakók számára, tovább rontva az életminőséget.

Összességében a légudvarok teleszemetelése nem csak a lakók komfortját rontja, de hosszú távon súlyos következményekkel járhat az épület állagára, biztonságára és egészségügyi állapotára nézve is. A fenti problémák mind hozzájárulnak a légudvarok elhanyagolásának negatív következményeihez, így fokozottan érdemes odafigyelni a tisztaságukra és karbantartásukra.

Mi a légudvar? Helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

A légudvar egy társasházban alapvető szerepet játszik a szellőzés és természetes fény biztosításában, különösen olyan épületek esetében, ahol sok lakás található egymás mellett és felett. Íme néhány ok, amiért a légudvar fontos:

Szellőzés: A légudvar elősegíti a friss levegő áramlását az épületen belül. Zárt folyosók vagy belső helyiségek esetén a természetes szellőzés korlátozott lehet, és a légudvar lehetőséget ad arra, hogy a levegő megfelelően cserélődjön, csökkentve a párásodást és a penészesedés kockázatát.

Természetes fény: A légudvar lehetővé teszi, hogy a belső terek is természetes fényt kapjanak, ami nemcsak energiatakarékos, hanem komfortosabbá is teszi a lakótereket. Ez különösen fontos olyan lakásokban, ahol kevés külső ablak van.

Friss levegő a mellékhelyiségekben: Sok társasház esetében a fürdőszobák és WC-k nem rendelkeznek közvetlen külső ablakokkal, így ezek a helyiségek gyakran a légudvarra nyílnak. Ez lehetővé teszi a kellemetlen szagok és a nedvesség eltávozását.

Hőszabályozás: A légudvarok hozzájárulnak az épület hőszabályozásához is. Nyáron a forró levegő a légudvaron keresztül távozhat, míg télen a természetes szellőzés segíthet a fűtési rendszer hatékonyabb működésében.

Tűzvédelmi szempontok: Bizonyos esetekben a légudvar tűzvédelmi szerepet is betölthet, mivel vészkijáratként vagy a füst elvezetésére szolgáló csatornaként is funkcionálhat.

Privát tér és közösségi funkciók: A légudvarok egyfajta belső, védett teret biztosíthatnak, ahol a lakók kilátást kapnak egy félig nyitott térre anélkül, hogy közvetlenül a szomszédok lakásaiba látnának be. Esetenként zöldítésre vagy kisebb közösségi funkciókra is használható.

Környezetbarát megoldások: A légudvarok segíthetnek az épületek energiahatékonyságának növelésében, mivel természetes fényt és szellőzést biztosítanak. Ez csökkenti a mesterséges világítás és a szellőztető rendszerek használatának szükségességét, így az épület fenntarthatóbbá válik.

Esővíz elvezetés: Egy jól megtervezett légudvar esővíz-elvezetési rendszerként is működhet, segítve az épület tetőjéről vagy más felületeiről érkező víz szabályozott elvezetését. Ez fontos a nedvesség elleni védelem és a szerkezeti károk megelőzése szempontjából is.

Lakókomfort és életminőség: Egy jól karbantartott légudvar hozzájárul a lakók közérzetéhez. Egyes légudvarok zöldítettek, növényekkel beültetettek, ami nemcsak esztétikailag vonzó, hanem növeli a lakókomfortot is, javítva a levegő minőségét és nyugalmat biztosítva.

Értéknövelő tényező: A légudvar megléte és minősége növelheti az ingatlan értékét. Az olyan épületek, amelyekben megfelelő természetes fény és jó szellőzés érhető el a légudvaron keresztül, vonzóbbak lehetnek a potenciális vásárlók és bérlők számára, mivel kellemesebb és egészségesebb lakókörnyezetet biztosítanak.

Összességében a légudvar hozzájárul a lakók kényelméhez, a megfelelő lakókörnyezet kialakításához és az épület fenntarthatóságához is.

A társasházban eljött a régen várt nagy nap, végre elkezdődött a lépcsőház régóta várt felújításának előkészítése. A lakók között pezseg az izgalom, különösen Béla bácsi izgatott, akiről köztudott, hogy mindenről mindent is tud. Legalábbis ezt állítja.

Az első megbeszélésre összegyűlnek a társasház közös képviselőjének irodájában. Ott persze ott van a felújítást végző vállalkozó, aki már látott egy-két épületet megújulni a kezei alatt.

Béla bácsi, a mindenhez értő, büszkén előrelép, kezében egy kétes eredetű tervrajzzal, amit valószínűleg a 80-as években egy poros garázsában talált.

„Na, akkor uraim,” kezdte Béla bácsi, „itt az ideje, hogy kicsit modernizáljunk, de persze ne feledjük, hogy a tradicionális elemeket is meg kell őriznünk. Először is, a lépcsőfokokat 45 fokos szögben kell áthelyezni, hogy a gravitációt jobban kihasználjuk.”

A közös képviselő és a vállalkozó döbbenten néznek rá, de Béla bácsi folytatja:

„A lépcsőkorlátot feltétlenül rézcsövekből kell újraépíteni, de ne a hagyományos módszerrel! Csináljuk úgy, hogy a társasházi áramkör része legyen, mert így a ház energiát is termelhet majd a lakók minden egyes lépésével! Gondoljanak csak bele, mennyi pénzt spórolnánk a villanyszámlán!”

A ledöbbent közös képviselő próbál közbeszólni: „De Béla bátyám, ez nem így működik…”

De Béla bácsi nem hagyja magát elnyomni. „A padlót természetesen gumiból kell készíteni, de ne csak sima gumiból! Olyanból, ami a híres gumiszobákban van, hogy ha valaki elesik, visszapattanjon úgy 80-90 centit. És persze ne feledjük a csillárokat a lépcsőházban! Legalább három legyen, mindegyik 20 kilós, aranyozott, mert a fény úgyis fentről jön!”

A vállalkozó megvakarja a fejét, és megpróbál óvatosan visszakérdezni: „Béla bátyám, biztos, hogy ezek a tervek kivitelezhetők? Ez kicsit… szokatlannak tűnik.”

Béla bácsi legyint egyet: „Ugyan fiam, te csak dolgozz, a műszaki részleteket bízd rám! Én már láttam ilyet a tévében!”

Végül Béla bácsi egy diadalmas mosollyal hátradől, mintha most hozott volna le egy darab Holdat. A jelen lévők egymásra néznek, és egyetlen dolgot tudnak csak tenni: bólintanak, és megpróbálják valahogy megúszni a katasztrófát.

Az idő majd eldönti, hogy a gravitációval dacoló lépcsőház, a villanyáramot termelő korlátok, és a visszapattanó lakók ötlete túléli-e a valóság próbáját. De egy biztos: Béla bácsi nélkül az élet egyetlen lépcsőfordulóval is unalmasabb lenne.

A lapos víz titka

Lajos Úr, a szenvedélyes laposföld-hívő, és önmagát alternatív kvantum-csillagászként aposztrofáló belvárosi lakos egy nap rémülten ébredt. A plafonról vízcsöppek hullottak az ágyára, mintha egy kisebb vízesés próbált volna betörni a hálószobájába.
„Hát persze!” — gondolta — „Ez is annak a nyomorult kerekföld-teóriának a következménye. Nyilván a felettem lakók elhitték ezt a hazugságot, és most a víz a gömb alakú földnek megfelelő módon kialakított vezetékben lelfelé csorogva találta meg az utat hozzám! Még szerencse, hogy én tudom az igazat.”

Telefonált is azonnal a közös képviselőnek, aki edzett volt az abszurd panaszok kezelésében.

– Lajos: Itt valami katasztrófa van! A plafonomról csöpög a víz! Ez biztos a gömbföldes átok miatt van!

– Közös képviselő: (próbál nyugodt maradni) Lajos Úr, nyugalom. Csak valószínűleg a felső lakásban van valami gond a vízvezetékkel.

– Lajos: (összeesküvés-elmélettel) Hát persze, hogy van! A víz nem akar felfelé csorogni, ez az egész kerekföldes hazugság megzavarta! A Föld lapos, János, de a víz most bosszút áll!

– K.K.: (mély levegőt vesz) Értem, Lajos Úr. Akkor most küldök egy vízszerelőt, aki szakértő a… lapos beázások kezelésében. Csak maradj nyugodtan a „peremén” a dolgoknak, jó?

Ezután a közös képviselő némi aggodalommal hívta fel megszokott szerelőjét.
A vízszerelő, Levente, egy fáradt és emiatt cseppet sem türelmes figura, akinek mindig sok a munkája és nem szereti a felesleges és ostoba dolgokat.

– K.k: Levente, van egy kis probléma az egyik lakásban, beázásról van szó. Azonban, van egy apróbb… hát, mondjuk úgy, sajátos nézőpontja a tulajnak.

– Levente: (gúnyosan) Mondjad most éppen mi a szitu? Szellemek vannak a wc tartályban? Énekel a konyhai csap: Vagy már megint valami „lapos” dologról van szó?

– K.k: (elnyom egy nevetést) Pontosan. Lajos Úr teljesen biztos benne, hogy a beázás a Föld gömbölyűsége miatt van, és úgy véli, a víz egyszerűen nem bírja már ezt a gravitációs bohózatot.

– L: (iróniával) Nos, ez az eset legalább nem túl „mély” problémát jelent. Felkészülök az alternatív geometriára, hozom a lapos-vízszintmérőmet és a dimenziócsavarkulcsot is.

Ezek után érkezett meg a mester helyszínre. Mielőtt még bármit is mondhatott volna, Lajos Úr az ajtóban nekiesett:

— Nézd meg kedves mester, itt ez a borzalom! Ez az elcseszett kerek föld az oka mindennek! Azok odafent hisznek ebben a sületlenségben, és tessék, itt az eredménye! Csorog felém a víz!

Mesterünk nem volt az a típus, aki kedvesen rámutat a tévedésekre. Inkább felült a vonatra.

— Persze, Lajos Úr, nyilvánvalóan azért ázik be a lakás, mert a föld kerek. Sőt, ha jobban belegondolok, biztos a gravitáció az oka, nem? Ha a föld lapos lenne, csak úgy elszállna a víz a világ peremén, és nem lenne beázás sehol! De sajnos a víz jobban kedveli a kényelmes ágyak matracát, mint az a fránya perem, ugye?

Lajos Úr bőszen bólogatott. Levente pedig, miközben a plafont vizsgálta, folytatta:

— De tudja mit? Ne aggódjon, van egy spéci laposföldes szerszámom! Ezzel beállítom a társasház laposföldet metsző síkját, és többé egy csepp víz se fog lefelé esni, csak szépen oldalra került. Aztán meglátjuk, mi lesz.

A vízszerelő nekiállt dolgozni, de közben folyamatosan ironizált. Lajos Úr meg volt győződve róla, hogy Levente végre egy értelmes szakember, aki átlát a kerekföldes összeesküvésen.

Eközben a közös képviselő, végül visszatért ellenőrizni a munkát. Levente, miután befejezte a javítást, a kezelőhöz fordult:

— Na, megoldottam a problémát. Most már minden vízcsepp tudja, hogy csak laposan, szépen oldalirányban haladhat tovább. Garantáltan nem lesz több beázás, csak legfeljebb egy kis oldaláztatás.

Lajos Úr elégedetten bólintott, hiszen megerősítést nyert a világképe, míg a sokat látott közös képviselő alig tudta visszatartani a nevetést, ahogy Levente zsebre tette a szerszámait, és kisétált a lakásból.

— Lajos Úr, biztos vagyok benne, hogy minden rendben lesz — mondta Levente, és a legnagyobb önuralommal elfojtott egy kuncogást. — De ha mégis bármi furcsát tapasztal, hívjon fel nyugodtan, és szívesen segítek… újra kiegyenlíteni a dolgokat.

Lajos Úr boldogan zárta be az ajtót, miközben képviselő és a szerelő a folyosón kitörtek az addig elfojtott nevetésben. Végül is, valahogy mindenkinek igaza lett.

Valamelyik nap éppen az Omega legendás Időrabló című lemezét hallgattam. Azontúl, hogy fenomenális album, szöget ütött a fejembe a címe. Konkrétan az, hogy mennyi felesleges, szükségtelen, elhagyható dologgal kell időnként foglalkoznunk. Az ingatlanüzemeltetők és társasház kezelők számára számos olyan külső tényező létezik, amelyek jelentős időt vesznek el a fontos feladatoktól. Összeszedtem a szerintem leggyakoribb céltalan és főleg időrabló dolgokat amikkel eddig találkoztam:

• Lakók panaszai és kérései:
  – Apró, nem sürgős (sokszor nem is az ingatlan üzemeltetőre tartozó) problémák bejelentése.
  – Nem valós vagy túlzó panaszok kezelése. Ilyen amikor az egyik szomszéd szerint a másik hangos volt a hétvégén, közben az ominózus másik szomszéd éppen külföldön nyaralt

• Váratlan karbantartási problémák:
  – Kis, de időigényes javítások, mint például csöpögő csapok vagy elromlott villanykapcsolók. Ezeket is meg kell csinálni de ha valahol épp ömlik a víz egy komoly csőtörésből akkor inkább oda küldené a szerelőt az ember.

• Kommunikációs problémák:
  – Félreértések a lakókkal, bérlőkkel vagy alvállalkozókkal.
  –  Felesleges vagy túl gyakori visszahívások és email váltások apró részletek miatt. Elképesztő mennyi időt tud elvenni az amikor valaki 4-5 emailben vagy ugyanennyi hívásban közli azt amit egy hívásban vagy emailben is közölhetett volna.

• Adminisztrációs teendők:
  – Normál esetben elkerülhető papírmunka és dokumentációk töltögetése. Nem is kezdem sorolni rém felesleges bürokratikus marhasággal kell foglalkozni.
  – Hosszadalmas jóváhagyási folyamatok.

• Nem fizető tulajdonosok „kezelése” és behajtások:
  – Elmaradt bérleti díjak vagy közös költéség behajtása, fizetési emlékeztetők küldése és ezzel kapcsolatos adminisztráció nem éppen gyorsan zajló dolgok.

• Váratlan látogatások és inspekciók:
  – Kormányzati – önkormányzati szervek vagy biztosítók helyszíni ellenőrzései, szemléi. A fontoskodó hivatalnoknál nagyobb időrabló kevés van.

• Bérlői változások kezelése:
  – Új bérlők be- és régi bérlők kiköltözésének lebonyolítása.
  – Esetleges viták az ingatlan állapotáról. Hiába fotóztunk és videóztunk a beköltözéskor, van aki még ekkor is vitatkozik.

• Szomszédos ingatlanok okozta problémák:
  – Zaj, szemetelés vagy más zavaró tényezők kezelése. Ez is egy rém irritáló dolog. Az emberi bunkóság és tudatlanság okozta problémákkal küzdeni sokszor végtelennek tűnő feladat.

• Külső szolgáltatók késedelmei és hibái:
  – Karbantartó cégek, takarítók, szerelők és egyéb vállalkozók késései vagy nem megfelelő munkavégzése. Várunk egy vállalkozóra aki késik és még nem megfelelően végzi el a feladatát. Ekkor kezdhetünk mindent előről…

• Közmű szolgáltatások megakadása, szünetelése:
  – Áramkimaradások, vízvezeték problémák és ezek sokszor végtelenül megoldása. No komment…

• Különféle kárt okozó incidensek:
  – Betörés, rongálás, vandalizmus és egyéb hasonló problémák kezelése. Ismét az emberi hülyeség és tömör tahóság. Rengeteg dolgunk van így is, de ha egy díszmarha még rongál és tör-zúz az nemcsak dühítő hanem sok időt és pénzt visz el.

• Az informatikai rendszer technikai problémái:
  – Szoftverhibák, adatvesztések, vagy rendszerek frissítéseinek kezelése, amelyek az ingatlanüzemeltetési szoftverek és rendszerek használatában okoznak fennakadásokat.

• Építési és felújítási munkálatok:
  – Felújítási munkálatok során fellépő késések és problémák. Hiába, hogy elképzeltünk egy határidőt, amiben meg is egyeztünk ez néha megy a kukába. És csak várunk és várunk.

Ezek az időrabló tényezők gyakran akadályozzák az ingatlanüzemeltetőket abban, hogy a stratégiai, hosszú távú feladatokra koncentráljanak, és hatékonyan kezeljék az ingatlanok működését és fejlesztését.