Kategória: Elsődleges

Alapító okirat: Olyan okirat, mely az ingatlan összes tulajdonosának társasház alapítására vonatkozó elhatározását tartalmazza.  A társasházi alapító okirat célja a több lakásból vagy nem lakás célú helyiségből álló épület esetén az alapvető tulajdoni viszonyok rögzítése. Tételesen tartalmazza a közös, valamint a külön tulajdonba tartozó helyiségeket, épületrészeket. A közös és külön tulajdon meghatározása azért lényeges, mert ez dönti el, hogy ki rendelkezik ezekkel kapcsolatban. A közös tulajdoni részről a társasház közgyűlése, míg a külön tulajdoni részről maga a tulajdonos rendelkezik.
Az alapító okiratban meg kell határozni:
– a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
– a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
– a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
– az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
– a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Az alapításhoz be kell jegyeztetni a társasháztulajdont az ingatlan nyilvántartásba. A közös tulajdont tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonú lakásokat, helyiségeket pedig külön tulajdoni lapon kell nyilvántartásba venni.

Alapító okirat módosítása: Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.

Albetét: Önálló helyrajzi számmal jelölt ingatlan a társasházban. Azért használjuk ezt a szót az alapító okiratban, mert nem csak lakások vannak a társasházban, hanem mondjuk üzlethelyiség, így az helytelen kifejezés lenne.

Bejelentési kötelezettség: A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:
– külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
– lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,
– a külön tulajdonát bérlő, használó személy adatait,
– a külön tulajdonában lakó személyek számát,
– haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.

Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér.

Felújítás: az ingatlan egészére vagy főszerkezetére kiterjedő általános javítási, építési-szerelési munkák, melyek időszakonként szükségesek az eredeti műszaki állapot, használhatóság visszaállításához. Fajtái: teljes, részleges és korszerűsítés.

Házirend: A házirend a szervezeti-működési szabályzat része, rendelkezéseit a társasház minden lakója és használója köteles betartani.
A házirend határozza meg, hogy a társasházi lakásokban, helyiségekben mikor és miként végezhetők az építési, szerelési munkák, vagy más zajjal járó tevékenységek. A házirend rendelkezései ugyanakkor nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetve a zajszint határértékére vonatkozó jogszabályokkal.
A tulajdonosok a házirendben határozhatják meg a közös tulajdonú helyiségek és területek használatának részletes szabályait is.

Helyrajzi szám (HRSZ): A helyrajzi szám (Hrsz) az ingatlanok tulajdonképpeni nyilvántartási száma. Ezzel lehet azonosítani az illetékes Földhivatalnál, hogy pontosan melyik ingatlanról van szó.
A helyrajzi szám egy számsor, amely minimum 3 jegyű. ( 123 vagy 12345 )
Amennyiben egy nagyobb területet, telekalakítás során több kisebb részre bontottak, akkor az egyes részeit / jellel látják el. (123/1, 12345/4)

Hibaelhárítás: az épület állagát károsító, rendeltetésszerű használhatóságot akadályozó, életveszélyt okozó hibák azonnali kijavítása.

Időszerű karbantartás: az észleléstől számított legkésőbb 6 hónapon belüli javítási munkák, melyeket olyan, azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetén kell elvégezni, amik az épület állagát veszélyeztetik, de a rendeltetésszerű használhatóságot nem akadályozza.

Ingatlan: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló CXLI. törvény 11-12.§-ai szerint önálló ingatlan:
A földrészlet:
– a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,
– a kialakított építési telek a tulajdonosi és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
– az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút, vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.
A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földön létesített épületet, építményt; társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket; szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.
A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:
– az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona,
– a társasházban lévő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a közös tulajdonban lévő részekből az öröklakás tulajdonost megillető hányaddal együtt,
– a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
– a közterületről nyíló pincét függetlenül annak rendeltetésétől.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény 102.§ (1) b.,: föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

Karbantartás: megelőző és felújítási munkának nem minősülő, a közös tulajdonban levő ingatlan rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása, közösségi berendezések cseréje. Fajtái: időszerű, tervszerű, hibaelhárító.

Korszerűsítés: olyan építési-szerelési munkálatok, melyek az épület, épületrész használhatóságát, üzembiztonságát javítja, használati értékét növeli. Ide tartoznak a megújuló energiaforrások alkalmazásával, energiahatékonyság növelésével, levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakító, cseremunkák is.

Közös költség: A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

Közös tulajdon: Ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg, közös tulajdonról beszélünk.
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg, de tudni kell, hogy a jogszabály által más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

Közgyűlés: A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. Legalább évente egyszer, május 31-ig meg kell tartani a beszámoló közgyűlést, mely az előző év pénzügyi elszámolását, valamint az adott évre vonatkozó költségvetési tervét tárgyalja. A közgyűlés lehet: rendes, megismételt és rendkívüli.

Közgyűlési határozatok tára (KHT): A közgyűlési határozatok tára a tulajdonosok közgyűlésen meghozott döntéseit tartalmazza évenkénti bontásban, amiről a közös képviselőnek kell nyilvántartást vezetnie.
Ebben a hitelesített jegyzőkönyv alapján kell szerepeltetni a közgyűlések időpontját, a határozatképesség arányát, a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonosok, illetve meghatalmazottak nevét, továbbá a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat.
Ugyanitt kell beszámolnia a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és idejéről, valamint azok elmaradása esetén az indokokról.
A közgyűlési határozatok tárába bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.

Közösképviselő: lehet természetes személy, aki maga is a házban lakik, valamely lakás tulajdonosa. Amennyiben természetes személy és tulajdonrésszel rendelkezik, a közösképviselői feladatok ellátásához nincs szükség külön végzettségre.

Lakás: olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló  helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

Lakásterület: helyiségek padlószint felett 1 m magasságban, vakolatlan falsíkok között mért alapterületeinek összessége.

Lakóépület: olyan épület, melyben az önálló, műszakilag megosztott lakások száma meghaladja a nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.

Nem lakás céljára szolgáló épület: olyan épület, melyben legalább kettő, önálló, műszakilag megosztott nem lakás céljára szolgáló helyiség van, például iroda.

Számvizsgáló bizottság: A társasház tulajdonképpeni ellenőrzési szerve. A számvizsgáló bizottság tagjait a közgyűlés, elnökét pedig a bizottság tagjai választják. A testület egyszerű szótöbbséggel hozza döntéseit.
A huszonöt lakásosnál nagyobb társasházakban kötelező számvizsgáló bizottságot választani a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére. Azokban a társasházakban, ahol nem választanak számvizsgáló bizottságot, ott a szervezeti-működési szabályzatban határozzák meg a társasházi ellenőrzést, amelyet ilyenkor általában egy a közgyűlés által felhatalmazott tulajdonos lát el.
Az ellenőrzést ugyanakkor mindkét esetben végezhetik könyvvizsgáló cégek, vagy okleveles, nyilvántartásba vett könyvelők is. Az ötvenlakásosnál nagyobb, illetve az évi húszmillió forintnál nagyobb költségvetésből gazdálkodó társasházaknak pedig már kötelező is ilyen segítséget igénybe venniük.
A gazdasági ellenőrzés ugyanakkor nem kötelező, ha a közös képviselő OKJ-s társasházkezelői, ingatlankezelői, vagy könyvelői végzettséggel rendelkezik.

SZMSZ: A társasház Szervezeti- és Működési Szabályzata. Ebben minden, nem tulajdonjogot érintő kérdésben lehet döntéseket, szabályokat hozni. Az SzMSz a legtöbb esetben a következő kérdéseket szabályozza: hatáskörök (közös képviselő, számvizsgáló bizottság), közös költség számítási módja (tételesen), az írásbeli szavazás lebonyolítása, a fizetési felszólítások szabályai, a közgyűlésekre vonatkozó szabályok, a házirend. Az SzMSz megírásához nem kell ügyvédet megbízni, így akár évente is módosítható, amennyiben indokoltnak érzik. A földhivatalba be kell adni, az alapító okirathoz hasonlóan társasház tulajdoni lapján/törzslapján megjelenik az SzMSz beadásának, befogadásának dátuma.

Szoba: Olyan helyiség, melynek hasznos területe eléri vagy meghaladja a 8 m2–t, és belmagassága ezen a területen belül eléri a 190 cm-t, külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, melegpadlója van, fűthető, ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik, leglább egy két méteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

Társasház: Társasháznak nevezzük azon lakóközösségeket, amelyben több, különálló lakás található, és rendelkezik, ún. Társasházi alapító okirattal.

Társasházkezelő: olyan külső, tulajdonrésszel nem rendelkező természetes vagy jogi személy, melynek rendelkeznie kell társasházkezelői képesítéssel és a kormányhivatalban regisztráltnak kell lennie. Lehet egyéni vállalkozó vagy cég.

Teljes felújítás: az egész ingatlanra kiterjedő külső-belső javítási munkák.

Tervszerű karbantartás: állagmegóvó és a rendeltetésszerű használhatóságot biztosító rendszeres munka.

Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér (padlás).

Tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti;

Tulajdoni hányad: A tulajdoni hányad az a mutató, amelyet arra használnak, hogy meghatározzák: a tulajdonosok milyen arányban vegyenek részt a társasház gazdasági és jogi életében.
A tulajdoni hányad alapján határozzák meg például a tulajdonosok közös költséget és közgyűlési szavazati jogát.
A tulajdoni hányad mértékét az alaptó okirat tartalmazza és a magántulajdonban álló lakásokhoz, helyiségekhez tartozik, azoktól nem választható el, vagyis nem lehet külön értékesíteni.
Általános gyakorlat szerint arányosítással határozzák meg a lakások, helyiségek közös tulajdonra vonatkozó mutatóját.

Részleges felújítás: teljes felújításnak nem minősülő, de minimum egy főszerkezeti egységre kiterjedő általános javítási munkák.

Üzemeltetés: azon szolgáltatások összessége, melyek a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükségesek, például gondnoki feladatok ellátása vagy megszervezése, közüzemi számlák rendezése.

Alapterület: helyiség, vagy tér teljes járófelületének területe.

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka.

Beépített terület: határoló falak külső vonala által bezárt terület

Belmagasság: padló és mennyezet közötti függőleges távolság

Belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része.

Bővítés: meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés).

Bruttó alapterület: Az épület által a telekből lefedett alapterület.

Bruttó terület: Az épület összes szintjén található összes terület összege, amely teljes mértékben az épület belsejében található. Az épület bruttó területét a külső falak külső felszínétől mérik, figyelmen kívül hagyva a fal felületén túlnyúló párkányokat, pillérelket és oszlopokat. Az épület pinceszinti bruttó területe a határoló pincefalak külső síkjáig terjed.

Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér

Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.

Értéknövelő beruházás: A szokásos piaci értéket növelő ráfordítás.
Szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás, amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt. Illetve az ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.

Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka.

Félszoba: Az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a 12 m2-t nem éri el. A félszoba kifejezést 2008-ban törölték, azóta minden 8 m2 feletti helyiség szoba, míg a 8 m2 alattiak már egyéb (gardrób, stb.)

Garzon: Kis alapterületű, legfeljebb 40 négyzetméteres, fél- vagy egyszobás lakás, sokszor (agg)legénylakás. Általában a fürdő, a WC és a konyha külön helyiség, elválasztva a szobától.

Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)

Helyrajzi szám (HRSZ):
A helyrajzi szám (Hrsz) az ingatlanok tulajdonképpeni nyilvántartási száma. Ezzel lehet azonosítani az illetékes Földhivatalnál, hogy pontosan melyik ingatlanról van szó.
A helyrajzi szám egy számsor, amely minimum 3 jegyű. ( 123 vagy 12345 )
Amennyiben egy nagyobb területet, telekalakítás során több kisebb részre bontottak, akkor az egyes részeit / jellel látják el. (123/1, 12345/4)

Helyszínrajz: Egy adott földterület a műszaki rajza, amely megmutatja, hogy az milyen alakú, az adattáblája pedig, hogy mekkora méretű, milyen övezeti besorolásba tartozik, valamint, hogy milyen építési, magassági, vagy egyéb korlátozások tartoznak hozzá.
Helyszínrajz beszerezhető az illetékes Földhivatalnál, vagy bizonyos településeken (pl Budapest) az Önkormányzat műszaki osztályán.

Ingatlan: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló CXLI. törvény 11-12.§-ai szerint önálló ingatlan:
A földrészlet:
– a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok,
– a kialakított építési telek a tulajdonosi és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
– az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút, vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.

A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földön létesített épületet, építményt; társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket; szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.
A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:

– az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona,
– a társasházban lévő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a közös tulajdonban lévő részekből az öröklakás tulajdonost megillető hányaddal együtt,
– a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
– a közterületről nyíló pincét függetlenül annak rendeltetésétől.

Karbantartás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka

Komfortfokozatok: Összkomfortos, Komfortos, Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás

Korszerűsítés: használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka. Például központi fűtő/ meleg vízellátó berendezések, világítás technikai berendezések energiaracionalizálással, összefüggő munkák.

Közös tulajdon: Ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg, közös tulajdonról beszélünk.
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg, de tudni kell, hogy a jogszabály által más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

Loft lakás: Üzemcsarnokok, gyárépületek és raktárak funkcióváltásáról van szó, ugyanis az ezekből kialakított lakások a loftok. Leggyakrabban emeletmagas ablakok szegélyezik a belmagasság minimum 3 méteres, de inkább 5-6 méter. Hatalmas egybefüggő terek jellemzik, általában 120 négyzetmétertől indulnak, de több száz négyzetméterig terjedhetnek.

Lakás: A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló  helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

Lakásterület: helyiségek padlószint felett 1 m magasságban, vakolatlan falsíkok között mért alapterületeinek összessége.

Loggia: az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel, a homlokzat síkjára eső oldala felől pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér.

Manzárdlakás: A manzárd egy tört síkú nyeregtetőfajta, ami fölfelé 45 foknál nagyobb, általában 70-80 fokos dőlésszöggel kezdődik, majd egy lapos, 10-20 százalékos dőlésben végződik. Ez a speciális tetőkialakítás biztosítja a tetőtér lakásként való kihasználását, mert ennek a módszernek köszönhetően a teljes tetőtéri alapterület hasznosítható.

Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások

Piaci érték: Azt az árat jelenti, amelyért a vagyontárgy méltányosan magánjogi szerződések keretében  – az értékelés időpontjában  – várhatóan a legnagyobb valószínűséggel eladható.

Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül.

Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának, üzemelés technológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző használathoz képest

Részleges felújítás: épület minimum egy főszerkezetére kiterjedő teljes felújításnak nem minősülő általános javítási munkák.

Szoba: Olyan helyiség, melynek hasznos területe eléri vagy meghaladja a 8 m2–t, és belmagassága ezen a területen belül eléri a 190 cm-t, külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, melegpadlója van, fűthető, ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik, leglább egy két méteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

Társasház: Társasháznak nevezzük azon lakóközösségeket, amelyben több, különálló lakás található, és rendelkezik, ún. Társasházi alapító okirattal.

Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület

Teljes felújítás: előzetesen felmért műszaki állapot alapján szükséges, ingatlan egészére kiterjedő külső (és/ vagy)belső javítási munkák.

Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér (padlás).

Tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti.

Tulajdoni lap: A tulajdoni lap az egységes ingatlan-nyilvántartás része. Tartalmazza az adott ingatlanra vonatkozó számszerű adatokat, a tulajdonosi, kezelői, használói jogokat, az egyéb bejegyezhető jogokat és tényeket.

Tűzfal: az építménynek – általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló – olyan függőleges térelhatároló falszerkezete, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik

Napjaink házainak, lakásainak és egyéb ingatlanjainak egyik legfontosabb berendezése a klíma berendezés. A klimatizálás minden túlzás nélkül nélkülözhetetlenné vált és mint ilyen beépült életünk szerves részei köze. A mi életünknek is fontos részei a klíma berendezések, akár saját irodánkról, akár egy általunk kezelt ingatlanról vagy saját otthonunkról legyen szó. Kezelőként pedig az egyik fontos feladatunk ezeknek a berendezéseknek a karbantartása. (Vagyis a karbantartás megszervezése). Ezért is állítottunk össze egy klíma technikai fogalomtárat.

Ablakklíma: Egy egységből álló berendezés. Az ablak-klímakészülékek az utcai ablakokból kiálló, városképet nem éppen szépítő látványáról és a kifolyó cseppvizéről, széles körben ismert készülék. Elterjedése olcsóságának és a könnyű felszerelhetőségének köszönhető. Kisebb helyiségek részleges hűtésére, szárításra, az átmeneti időszakban kismértékű fűtésre használható.

Allergén: az allergia/orrgyulladás, asztma, láz, kiütés, hasmenés, fulladásforrása. Az allergén leginkább fehérjéből áll és a legismertebb típusai az atkák, a pollen, az állatszőr stb. Ezek az allergének bőrön, a légutakon, és az emésztőrendszeren keresztül jutnak be a szervezetbe.

Automatikus tisztítás: A klímakészülékek „szagának” fő oka a hőcserélőn megtelepedő penész. Ha a készüléket hűtési üzemben hagyományos módon kapcsoljuk ki, a penészgombák és baktériumok megtelepedhetnek a hőcserélő nedves felületén. Az automatikus tisztítási funkció kiszárítja a nedves hőcserélő felületet, megakadályozva ezzel a penész és baktériumok megtelepedését.

Cseppvíz szivattyú: Lehetőséget biztosít a kondenzvíz elvezetésére. Szükség esetén jó pár méterre elvihető ez a megoldás. Ha például olyan helyeken kell vinni a csöveket és a beltéri egységből nem tudjuk hova vezetni.

Cseppvíz elpárologtató: Amikor a kültéri egységnél nem lehet lecsöpögtetni a vizet akkor lehetőség van elpárologtatni azt. Hátránya annyi, hogy sokat fogyaszt ha megy 2kw, és a fűtés üzemben nem bírja elpárologtatni a kültéri egységből hirtelen lezúduló vizet.

COP: Energiahatékonysági besorolás fűtés üzemmódban. „A”-tól  „G”-ig hét különböző energiahatékonysági besorolást különböztetünk meg, ahol az „A” a leghatékonyabb, míg a „G” a legkevésbé hatékony készüléket jelzi. COP= fűtési teljesítmény leadása osztva a fűtéskor felvett elektromos teljesítmény felvételével.

EER: Energiahatékonysági besorolás hűtés üzemmódban. „A”-tól  „G”-ig hét különböző energiahatékonysági besorolást különböztetünk meg, ahol az „A” a leghatékonyabb, míg a „G” a legkevésbé hatékony készüléket jelzi. EER= hűtési teljesítmény leadása osztva a hűtéskor felvett elektromos teljesítmény felvételével.

Hőszivattyú: Klímaberendezéseknél akkor beszélünk hőszivattyúról ha berendezés hűtő-fűtő üzemmódú. A fűtés üzemmódot egy automatikusan vezérelt négyállású szelep kapcsolja,  mégpedig úgy, hogy az elpárologtatót felcseréli a kondenzátorral.  A hűtőközeg szállítását továbbra is a kompresszor látja el.

Hűtőközeg (klímagáz): A klíma berendezések alapvető működése ennek a gáznak egy zárt rendszerben történő halmazállapot váltásán alapszik. A kereskedelmi hűtés és klímatechnika területén tehát elsősorban a klórmentes, részben halogénezett fluorszénhidrogének (HFC), R134a, R125, R143a, R152a és R32 jöhetnek számításba, mint helyettesítő anyagok. Az R134a és az R125 kivételével egyébként mindegyik anyag égethető.

Inverter: Az inverteres klíma titka abban rejlik, hogy a kompresszor egy elektronikus egység segítségével tudja változtatni a fordulatszámát. A fordulatszámot az elektronikus egység a helység hőmérséklete függvényében változtatja, tehát ha beindítjuk a klímát és például van 32 fok a szobába akkor a klíma automatikusan elindul és elkezdi a beállított hőmérsékletet elérni. Ebben az esetben az elektronikus egység maximális fordulatszámot határoz meg a kompresszornak. Amikor elérte a berendezés a kívánt hőfokot, akkor visszavesz a fordulatszámból, mivel már nincs szükség akkora hőmérsékletcsökkentésre csak a beállított hőmérséklet megtartását kell biztosítani. Ilyenkor akár 60% teljesítmény is elegendő. Ennek következtében rengeteg előny származik a típus használatából.

Léghűtés: Kizárólag a levegő hőmérsékletét hűti, viszont a frisslevegő-mennyiség befolyásolására nem képes. Ezért nem keverendő a klimatizálással.

Légnedvesítés: Ha a külső hőmérséklet a belső hőmérséklet szintje alá csökken, akkor a hideg és nedves levegő beáramlik a fűtött épületbe, ahol felmelegszik és kiszárad. Ez történik például akkor is, ha télen szellőztetünk. Ez ellen a légnedvesítés a megoldás, amelyre főként akkor van szükség, ha olyan anyagok nagy tömegben fordulnak elő, melyek a levegő víztartalmát elvonják – pl.: papír, textil, fa, festmények, gyümölcs, zöldség stb.; statikus elektromosság előfordulása esetén; komfortigényeink kielégítésére. Alapvetően kétféle nedvesítési megoldás létezik: izotermikus és adiabatikus nedvesítés. A léghűtés és légnedvesítés együtt jelenti a klimatizálást.

Klimatizálás:
A klimatizálás során a zárt tér levegőjének hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását adott értéken tartjuk, vagy meghatározott program szerint változtatjuk (annak függvényében, hogy mi a feladat). A levegő összetétele elsősorban az oxigén és szén-dioxid koncentrációját jelenti, mely alapvetően a frisslevegő ellátással van összefüggésben.

Kompresszor: A berendezések fő alkatrésze. Feladata: az elpárologtatóból érkező száraz gáz nyomását a kondenzátor nyomására növelni.

Kondenzvíz: Hűtési folyamat közben a beltéri egység elpárologtatójára a szoba és a
párologtató hőmérsékletkülönbsége miatt kicsapódik a szoba levegőjéből a pára. Ezt nevezzük kondenzvíznek. Fűtési folyamatkor a kültéri egységen keletkezik kondenzvíz. A kondenzvíz a beltéri aljából folyik ki gravitációsan vagyis nem tudjuk a csöveket a plafonon vezetni.

Multi klíma: Egy kültéri (multi) egységhez több beltéri egység kapcsolható. A kültéri egység típusától függően akár többféle (oldalfali, mennyezeti, parapet, stb.) típusú beltéri egység, vagy azonos típusból több darab üzemeltethető vele. Olyan helyeken célszerű az alkalmazásuk, ahol problémás vagy költséges több kültéri egység elhelyezése vagy nem lehetséges telepakolni a házfalát kültéri egységgel.

Split Klíma: Lakossági felhasználású klíma berendezések. A hőmérséklet és a páratartalom kívánt mértékét tudjuk velük befolyásolni. A SPLIT szó jelentése osztott, azért kapta ezt a nevet, mert egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A beltéri egység feladata a párátlanítás valamint a légbe fúvás, a kültéri egységben van a berendezés lelke a kompresszor és a kondenzátor, amik a tényleges munkát végzik. Többféle teljesítménnyel léteznek, az esetek nagy részében 2  és 10 Kw teljesítményben kaphatóak.
Ezek a berendezések nem fújnak be friss levegőt kintről csakis a helyiség levegőjét keringtetik.

Zajszint: A zaj az emberek számára kellemetlen  hang, zörej. Az embert érő erős és tartós zaj halláskárosodást, ingerlékenységet, gyomor panaszokat, általános kimerültséget válthat ki. A megengedett zajszintekre szigorú előírások vannak.  A fül érzékelését követő (A) hangnyomásszint szűrő beépítésével a zajszinteket dB(A) értékkel jelölik.

Nincs ember és nincs cég akinek ne lenne valamilyen biztosítása. Sőt, biztosítás nélkül nagyjából ma már létezni is alig lehet. Lakásbiztosítás, életbiztosítás, casco stb. Ingatlan és társasház kezelőként mi sem lógunk ki a sorból, a mi létünknek is része a biztosítás.  Ezért is szedtünk össze néhány fontos(abb) fogalmat:

Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben minden esetben a biztosítási védelmet kereső kéri a biztosítótól. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte)

Alulbiztosítás: ha a vagyontárgy, vagyoncsoport valóságos értéke a káresemény időpontjában meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, aminek következménye: a pro rata kártérítés. Előfordulási lehetősége a vagyonbiztosítások, azon belül a lakásbiztosítási termékek esetében lehet.

Biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A védelem ára. Összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respíró) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respíróban.

Biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. A biztosítási esemény meghatározásának részét képezi a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás).

Biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év (12 hónap), de lehet ettől eltérő időtartam (általában rövidebb) is. A szerződés megszűnésénél is nagy jelentősége van.

Biztosítási kötvény: a biztosítási ajánlat elfogadását, vagyis a biztosítási szerződés létrejöttét igazolja. A biztosítási kötvény tartalmazza a biztosítási szerződés legfontosabb adatait, a biztosítási szerződésben részt vevő feleket, a biztosítási időszakot, a biztosítás tárgyát, a biztosítási összegeket, a vonatkozó biztosítási feltételeket, a biztosítási díjat és az aláírásokat.

Biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)

Biztosító: a biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely háromféle formában működhet: biztosító (zárt körűen működő, vagy nyilvános) részvénytársaság, biztosító szövetkezet, vagy biztosító egyesület.

Biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya. A biztosított életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Általában Ő (vagy az általa megjelölt kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.

Díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt fizetési gyakoriság szerinti befizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában ettől eltérő díjfizetési gyakoriságot pl.  havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) is tartalmazhatnak. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.

Értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt olyan esztétikai, használati tényező, ami csökkenti az adott vagyontárgy forgalmi értékét. A károkozó ezt a tételt is köteles megtéríteni.

Felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél – indoklás nélkül – egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.

Indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amely alapján biztosítási évenként – a szerződés módosítása nélkül – a feltételben meghatározott árindex aktuális értékének megfelelően automatikusan változik a biztosítási összeg, amivel arányosan emelkedik a biztosítási díj. Az indexálás mértéke általában a KSH által közölt inflációtól függ.

Ingatlan: Ingatlannak nevezzük azokat az épületeket, amelyeket lakáscéljára létesítettek és szerepelnek az ingatlan nyilvántartásban. A lakásbiztosítás általában kiterjed az ingatlanon található egyéb, nem épületként funkcionáló építményekre is (pl. kerítés, járda). Lakásbiztosítást olyan ingatlanra is köthetünk, amely nem lakóépület, pl. nyaralóra vagy melléképületre.

Ingóság: Az ingóság nem ingatlan vagyontárgy, amely a helyéről károsodás nélkül elmozdítható.

Jutalék: a biztosító a biztosításközvetítő eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási szerződés állománydíjához vagy befolyt díjához igazodik

Kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak, ami történhet telefonon, írásban, elektronikus úton. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

Kárenyhítés: a már bekövetkezett biztosítási esemény (kár) károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

Kárhányad: a biztosító a kifizetett károknak és a díjbevételének egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként, ágazatonként mérik.

Kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

Kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megelőzésére irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték.

Kedvezményezett: a biztosítási összeg felvételére jogosult, életbiztosítás esetén a szerződésben megnevezett személy.

Kockázat: a károkozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.

Kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az  ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.

Lakásbiztosítás: A lakásbiztosítás olyan vagyonbiztosítás, melynek keretében a biztosító díj fizetése ellenében az adott szerződésben szereplő ingatlanban, illetve az ott található vagyontárgyakban a jövőben véletlenszerűen bekövetkező károk helyreállítása céljából térítést fizet.

Nem vagyoni kár: a károkozónak a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztése miatti traumákból.

Részleges kár: a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt.

Szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!

Szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával, a díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással, vagy felmondással, továbbá a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, pl. teljes mértékben leégett a biztosított épület és nem állítják helyre.

Szerződés-módosítás: a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad.

Szerződő: a biztosítási szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést (ajánlat), ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.

Társasház biztosítás: Egy olyan biztosítási forma amely  az épület szerkezetére és a szerkezetileg beépített elemekre nyújt fedezetet, ilyenek például: álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, kültéri antenna berendezések, lépcsõk, létrák, beépített szekrények, konyhaszekrények, szerkezetileg beépített üvegezések, klímaberendezések, boiler, villany- gáztűzhelyek, gázkonvektorok, fürdő- és mosdóberendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló, kerítés kapuk, gépkocsi beállók, stb.

Területi hatály: földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom. A biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a feltételben, kötvényben meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre viseli a kockázatot.

Vagyonbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyontárgyaiban bekövetkezett károk helyreállítási költségeinek térítésére nyújt fedezetet a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.

Záradék: az általános és különös feltételeket kiegészítő, kétoldalú írásbeli megállapodás, amely a biztosítási szerződés szerves része.