Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely: Mátraverebély település határában található, katolikus búcsújáróhely. Mária-kegyhely a Váci egyházmegyéhez tartozik.

Nógrád vármegyében, a Cserhát keleti részén, a Hatvan és Salgótarján között húzódó 21-es főút közelében található, mintegy száz kilométerre Budapesttől.

Szentkút alapító eseménye, az első csoda, amikor a néma pásztorfiúnak megjelenik a Szűzanya egy tölgyfa koronájában. Arra szólítja fel, hogy ásson a fa gyökerénél, és igyon abból a vízből, amit ott talál, hogy beszélni tudjon. A fiú szót fogad, ás, vizet talál, iszik és megszólal. Ez a víz, a szent kút vize, amelyhez azóta rengetegen zarándokoltak el, hogy Mária segítségével az Istennél gyógyulást találjanak testi – lelki bajaikra.

1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak.

A XVIII. századtól állnak ferences szerzetesek Szentkút, illetve az ide érkezők szolgálatában.

Rekonstrukciós munkák után 2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet a szabadtéri miséző hellyel, zarándokházzal.

A másik templom: Mátraverebély északnyugati peremén, a temető melletti dombon emelkedik a monumentális – középkori alapokon nyugvó – torony nélküli római katolikus templom, melynek nyugati oldalán egy huszártorony található. A mai templom helyén a 13. században már állt egy kis, román stílusú templomocska (először 1329-ben és 1331-ben említették), amelynek az alapfalai a mai templom hajójának északkeleti részén kerültek elő.