Híres épületek különkiadás: Balassagyarmat

Paloc Muzeum epulete a

Palócország fővárosába Balassagyarmatra látogatunk. A város Nógrád megye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján. Kedvező elhelyezkedése miatt a területe már a rézkorban is lakott. A honfoglalás során a későbbi település nevét adó Gyarmat törzs telepedett itt.  A 18. században Balassagyarmat ipara és kereskedelme fellendült, ennek eredménye , hogy 1770-ben a városba helyezték a vármegye székhelyét. Az első világháború után a város határában húzódott a demarkációs vonal, ezt 1919-ben átlépte a Csehszlovák Légió, és január 15-én megszállta Balassagyarmatot. A város lakosai és a környéken állomásozó magyar katonák január 29-én fegyveresen kiűzték a megszálló erőket. A polgárok hősies tettéért a város megkapta a „Civitas Fortissima” (A legbátrabb város) címet, ezért lett január 29-e a város ünnepnapja. 1950-ben Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét.

Szólni szeretnék még a város zsidóságának történetéről: a városban a zsidók jelenléte mintegy hat évszázadra tekint vissza. A 2. világháború végén a nagy zsinagógában és környékén jelölték ki a gettót, ahonnan a város és a környék zsidóságát deportálták. Balassagyarmat akkor mintegy 2000 fős közösségéből mindössze 136-an tértek vissza. A visszavonuló németek a zsinagógát felrobbantották. Emléküket imaház és egy szépen gondozott temető őrzi.

Zsido imahaz epulete a regi Megyehaza epulete a Birosag epulete a Varoshaza elulete a