Irodaház kategóriák

Mint minden ingatlanokkal foglalkozó cég mi is foglalkozunk irodákkal és irodaházakkal. Teljesen más módon kell kezelni és üzemeltetni egy irodát (vagy irodaházat) mint egy lakást vagy családi házat, hiszen előbbikben nem életvitel szerűen tartózkodunk, hanem „csak” a munkánkat végezzük.  Ám a szépsége ennek is megvan, hiszen az is fontos dolog, hogy a bennünk megbízó partnerek a munkájukat el tudják végezni az irodában.

Gyors összefoglalás. Mi is az az iroda?
Az iroda egy létesítmény vagy helyiség, amelyet valamilyen típusú munka fejlesztésére szánnak. Az iroda az a hely, ahol egy vállalat vagy egy önálló vállalkozó tevékenységének nagy része zajlik. Ehhez fontos, hogy kedvező feltételeket teremtsen, amelyek hozzájárulnak a jó munkakörnyezethez, valamint a funkciók helyes ellátásához és a célok eléréséhez. Ezenkívül az irodának rendelkeznie kell egy sor anyagi erőforrással. Más szavakkal, olyan forrásokat, amelyeket a tevékenységüket ott végző szakembereknek kell felhasználniuk.
Az irodaház pedig egy olyan kereskedelmi célú épület, amiben különböző méretű irodák találhatóak. Az irodaházakat pedig három kategóriára osztjuk. A, B, és C kategóriák.

Az „A” kategóriás irodaházak – ahogy a nevükben is benne van – a legújabb építésűek és a legmagasabb, legexkluzívabb igényeket is teljes mértékben kielégítő szolgáltatásokat nyújtják. Az ilyen irodaházak jellemzően az üzleti, pénzügyi szempontból frekventált városrészekben, esetleg üzleti központokban helyezkednek el. Természetesen ezek a legdrágább irodaházak. A bérlők itt az elhelyezkedés mellett a szinten felső kategóriás cégek és vállalkozások által jelentett presztízsért és reputációért is kifizetik a bérleti díjat. Ezeken kívül sok előnye van még egy ilyen irodának. A belső terek magasak, az előtérek magas színvonalon kialakítottak, a dekorációs elemek elsőrangúak, az irodák jellemzően az összes kényelmi funkciót biztosítják, a levegőt a legújabb HVAC- technológia („High Volume Low Speed”) mozgatja.
Az A kategóriás irodaházak felszereléséhez kötelezően hozzátartozik a 24 órás porta illetve biztonságiszolgálat, a korszerű klíma illetve szellőző rendszer, megfelelő mennyiségű parkoló (ez különösen a belvárosi területeken kritikus, ahol a parkolás a legnehezebb), az emelt padló és az álmennyezet, amik lehetővé teszik szükség szerint új vezetékek lefektetését, valamint minőségi belső kialakítás. Ezen az öt kötelező kritériumon kívül olyan követelményeknek is meg kell, hogy feleljen, mint a modern és impozáns külső, nagysebességű lift, mozgatható válaszfalak, büfé és fitness szolgáltatás, vagy a hő és hangszigetelt ablakok.

Elsődleges követelmények:
– modern kábelezés
– modern légkondicionáló rendszer
– biztonságos autóparkolási lehetőség
– magas színvonalú irodakialakítás
– színvonalas üzemeltetés
– 24 órás porta és biztonsági szolgálat
– 24 órás iroda hozzáférési lehetőség
– minimum 1000 m2 kiadható terület
Az elsődleges követelmények mellett vannak olyan másodlagos követelmények melyekből minimum hatnak meg kell felelni:
– nagy sebességű, modern liftek
– az irodai belmagasság minimum 2,65 m
– magas színvonalú fogadótér
– könnyen átalakítható/bővíthető irodahelyiségek
– magas színvonalú építészeti megoldások
– szolgáltatások az épületben vagy a közvetlen környezetében
– szünetmentes áramellátás
– hőszigetelt ablak
– tükröződésmentes üveg

A „B” kategóriájú irodaépületek mindig idősebbek mint az „A” kategóriás épületek, valamint az „A” kategóriájú épületeket is általában ebbe a kategóriába sorolják, amikor elérik a 10 éves kort. Az irodaház üzemeltetést és működtetését illetően nem merülnek fel komolyabb gondok és kifogások. Az építészeti előnyök például, a magas belső terek, a hatalmas előtér lehet, hogy nem részei az épületnek, de ez nem megy a funkcionalitás rovására. A tipikus „B” kategóriás irodaépület jellemzően kevesebb mint négy emeletes, és a pénzügyi negyedek peremén vagy külső kerületekben található. Az árak magától értetődően alacsonyabbak, mint a csúcskategóriában, de azoknak a cégeknek, amelyek – akár az ügyfélkörük alapján, akár más megfontolások miatt – a külcsínt nem sorolják a legfontosabb szempontok közé, a legtöbb esetben ez a kategória is tökéletesen megfelel. Azonban ez a típus is tartalmazza a minőségi telekommunikációs és internet hálózatot, a jól kivitelezett és működő hűtő-fűtő és szellőztető rendszereket, a parkolót (ugyan kisebb mennyiségben) és a portaszolgálatot.

Elsődleges követelmények:
– modern kábelezés
– modern légkondicionáló rendszer
– autóparkolási lehetőség
– minőségi irodakialakítás
– színvonalas üzemeltetés
– 24 órás porta és biztonsági szolgálat
– minimum 750 m2 kiadható terület
Másodlagos követelmények:
– „A” kategóriában felsoroltak
– liftek
– I. osztályú szabvány kivitelezés
– dupla üvegezésű ablakok
– büfé

A „C” kategóriás irodaépületek mindig idősebbek – többnyire 20 évnél öregebbek –, elég sokszor felújításra szorulnak és többnyire nem a legfrekventáltabb, legkapósabb városrészekben helyezkednek el. Az építészeti megoldások jellemzően már elavultak, ahogy a technológia is; kevesebb tárgyalóhelyiség található, és a munkaállomások felszereltsége és kényelme sem közelít még a B kategóriához is. Az ilyen irodaházakra az alacsony bérleti díjak és a hosszú bérleti idők jellemzőek. De nem csupán a leginkább árérzékeny bérlők figyelme irányul rájuk: ingatlanfejlesztők gyakran látnak fantáziát és üzleti lehetőséget abban, hogy egy kategóriával emelve a szintet (a kettő felettébb valószínűtlen) egy „C” kategóriás irodaházat a fizetőképesebb bérlők számára is vonzóbbá tegyenek. A C kategóriás irodaházak alap jellegű szolgáltatásokat nyújtanak csupán. Kevésbé jellemző, hogy cégek elsősorban irodai székhelyként használják őket, mert sok esetben a bérelt raktárkomplexumok mellett kerülnek kialakításra kiegészítő szolgáltatásként.

SZMSZ mint a legfőbb szerv 2. rész.

Nem is olyan rég foglalkoztunk már a társasházak egyik alappillérjével ami nem más mint az SZMSZ. Most pedig folytatjuk ezt a témát, mégpedig a külön tulajdont érintő törvényi szabályozással.

17. § (1) A szervezeti-működési szabályzat
a) meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület rendeltetésének megfelelően;
Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy az SZMSZ-ben kialakítják az általános szabályokat a lakásokkal kapcsolatban.

b) ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségében a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait.
Ez a rész teljesen egyértelmű: a fent említett két tevékenységről az SZMSZ (ezáltal a lakóközösség) megtilthatja vagy éppen engedélyezheti.

(2) A szervezeti-működési szabályzatban a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok – amelyek nem lehetnek e törvény rendelkezéseivel ellentétesek vagy annál szigorúbbak – a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.
Egyfajta „iránymutatás” ez a bekezdés, ami mutatja, hogy meddig mehet el egy tulajdonosi közösség „szigorúságban” az SZMSZ megalkotásánál vagy módosításánál. Tehát a Társasházi Törvénynél szigorúbb nem lehet.

(3) A települési (Budapesten a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján – az építésügyi, illetve a kereskedelmi jogszabályokkal összhangban – rendeletben meghatározhatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.
Vagyis egy-egy helyi rendelet hatással lehet egy-egy lakás hasznosítására. És ezt az SZMSZ-nél is figyelembe kell venni.

  1. § (1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához – a (3) 01bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel – a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges.
    Egyszerű a képlet: nem minden esetben kell közgyűlési hozzájárulás. Pl. ha nem ütközik helyi rendeletbe a változtatás nem kell hozzájárulást kérni.

(2) Ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről a (3) bekezdés szerinti – határidőben meghozott – közgyűlési határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik.
Itt pedig arról van szó, hogy néhány esetben szükséges közgyűlési határozatot hozni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság felhívására a közgyűlés – harmincnapos határidőn belül meghozott – határozattal

a) a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén – a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseivel és az erre vonatkozó külön jogszabályokkal összhangban – megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának feltételeit,
Ide nincs mit hozzátenni különösebben. Az SZMSZ és jogszabályok adta lehetőségekről szól ez a cikkely.

b) a lakhatás nyugalma – így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását.
Kicsit más szempontból, de nagyjából ugyanarról van szó mint feljebb. Csak itt a veszélyek szempontjából lehet mérlegelni.

19.§ (1)A közösség a 18. § (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlő szavazata is szükséges.
A szükséges szavazati arányokat állapítja meg ez rész, amivel érvényes határozatot lehet hozni egy-egy témában.

(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak – a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelően – írásban is szavazhatnak.
+1 lehetőség a szavazásra. Kényelmes megoldás.

(3) Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
Ez egyértelmű.

  1. § (1) A tulajdonostárs köteles:
    a) fenntartani a külön tulajdonában álló lakást,

    b) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül,
    Az egyik legfontosabb része ez az SZMSZ-nek. Ugyanis szabályozza, hogy a közös képviselő vagy a társasház kezelő bejuthat a lakásba ellenőrizni illetve a hibát elhárítókat is be kell engedni a lakásba. Legjobb példa erre egy strang törés. A közös képviselő kimegy szemlére majd küld egy vállalkozót ami elhárítja a problémát.

    c) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a b) pont és a 16. § rendelkezéseit,
    Magyarul a tulajdonos felel a bérlői illetve a bent lakók viselkedéséért és azért, hogy a szabályokat betartsák.

    d) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét.
    Ez a rész kimondja hogy nem lehet mindenféle bejelentés nélkül felújítani, átalakítani egy-egy lakást.

(2) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt.
A tulajdonos értelemszerűen anyagi felelősséggel tartozik a bizonyítottan általa okozott károkért.

  1. § (1) Az építtető tulajdonostárs a közgyűlés hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és amely nem érinti az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közös tulajdont.
    Tehát van olyan munkavégzés amihez nem kell közgyűlési sem egyéb hozzájárulás. Legegyszerűbb példa: egy szoba kifestéséhez nem kell senkinek az engedélye.

(2) Ha az építtető tulajdonostárs lakásában végzett építési munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.
Vagyis ha egy tulajdonos két lakásból egyet csinál az megváltoztatja az ingatlanainak számát, és változik a helyrajzi szám is, de a többi lakót ez sehogy sem érinti. Ilyenkor egyszerűen lehet módosítani az alapító okiratot.

(3) A közgyűlés (2) bekezdés szerinti határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

  1. § (1) A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:
    a) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
    b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,
    c) a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,
    d) a külön tulajdonában lakó személyek számát,
    e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.
    Egyszerű bejelentési kötelességet a közös képviselő felé. Ezek az adatok szükségesek és fontosak lehetnek, gondoljunk csak arra, hogy valaki eladja a lakást de erről nem értesíti a közös képviselőt. Aki ezáltal a régi tulajdonos keresi a problémákkal, közös költség tartozással stb.stb.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről – ha erre vonatkozóan a szervezeti-működési szabályzat kötelezést tartalmaz – tájékoztatni.
Elszámolási anomáliák és viták elkerülésére szolgáló cikkely arról, hogy kinek mit kell fizetnie.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a bérlő – írásbeli felszólítás ellenére – a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlő írásbeli felszólítására, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani.
Magyarán: ha a bérlő nem fizet akkor a tulajdonosnak kell fizetni.

(4) A szervezeti-működési szabályzat az (1) bekezdésben említett bejelentés megtételére a birtokbavételt, illetőleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15–60 nap közötti határidőt állapíthat meg.

(5) A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett adatokról nyilvántartást vezessen. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.

(6) Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a közös költség tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.

Nyílászáró kisokos

 

Ablak: Az épület homlokzatába épített szerkezet, amely meggátolja a külső időjárás hatásának az épületbe jutását, de a fényt átengedi. Fő részei: ablaktok, ablakszárny, vasalat, üvegszerkezet. Az ablak alapanyaga szerint lehet: fa, műanyag, fém esetleg különböző fémek.

Ajtó: Alapvetően kétféle ajtót különböztetünk meg : bejárati ajtó és beltéri ajtó.
A bejárati ajtó az épület homlokzatába épített szerkezet, amely meggátolja a külső időjárás hatásainak az épületbe jutását, házunk ékessége. A bejárati ajtók maximális magassága 210 cm, ha magasabb nyílászáróra van szükség, akkor felülvilágító szerkezetet kell alkalmazni.
Az egyszárnyú bejárati ajtók maximális szélessége 110 cm, ha szélesebb nyílászáróra van szükség, akkor oldalvilágító szerkezeteket kell alkalmazni. Nyílásirány szerint lehetnek: jobbos vagy balos.
A beltéri ajtó választja el egymástól a lakótereket, harmonizál a ház belső tereivel és a külső nyílászárókkal. A beltéri ajtók maximális magassága 210 cm, ha magasabb nyílászáróra van szükség, akkor felülvilágító szerkezetet kell alkalmazni. Az egyszárnyú beltéri ajtók maximális szélessége 120 cm, a kétszárnyú beltéri ajtók maximális szélessége aszimmetrikus esetben 160 cm, szimmetrikus esetben 190 cm. Nyílásirány szerint lehetnek: jobbos vagy balos.

Ajtó – ablak szárny: a teljes nyílászáró nyitható része, amely az ajtó-ablak tokba csukódik.
Az ajtó-ablak szárnyat különböző vasalatok rögzítik a falba épített ajtó-ablak tokhoz.

Ajtó-ablak tok: a teljes nyílászáró oldhatatlan kötéssel falba épített, nem mozdítható része, melybe az ajtó-ablak szárny csukódik.
Az ajtó-ablak tokhoz különböző vasalatok rögzítik a nyitható ajtó-ablak szárnyat.

Ajtópanel: Műanyag bejárati ajtóknál előforduló fogalom.
A műanyag bejárati ajtó ajtószárnyában lévő betét, mely alapvetően meghatározza a nyílászáró esztétikai megjelenését.
A betétek 24 mm teljes vastagságúak, 1.5-1.5 mm vastag kétoldali PVC lemez borítással, extrudált poliuretán hab szigeteléssel készülnek.

Beépítési mélység: A beépítési mélység a nyílászáró profil jellemzője, tulajdonképpen a profil vastagságát jelenti. Többnyire a légkamrák számával egyenes arányban nő. A három légkamrás nyílászáró szerkezetek általában 60mm, az öt légkamrás 70mm, a hat kamrás 80mm beépítési mélységgel rendelkeznek. A beépítési mélység növelésével párhuzamosan javul az ablak és ajtó statikája, hő- és hang szigetelése

Belső párkány: Az ablak alsó részére utólag felszerelhető elem, amely elsősorban a fal védelmét szolgálja.
A belső térben elhelyezett párkány emeli a helyiségek hangulatát, javítja a lakásban élők komfortérzetét.

Beltéri ajtó: A beltéri ajtó választja el egymástól a lakótereket, harmonizál a ház belső tereivel és a külső nyílászárókkal.

Bukó – nyíló szerkezet
: fentről lefelé és oldalirányban egyaránt nyitható szerkezet, speciális vasalattal. Ablakoknál és erkélyajtóknál egyaránt megtalálható nyitásmód. A bukó-nyíló nyitásmód rövidítve : BNY.
Olyan helyiségekben alkalmazható, ahol fontos az állandó szellőztethetőség, valamint szükséges, hogy az ablak nyitható is legyen.

Elészerelt redőny: Más néven külső tokos redőny. Az a redőnytípus, mely a nyílászáró külső részére utólag is felszerelhető anélkül, hogy a falon bármit is alakítani kellene.

Erkélyajtó: Az épületek homlokzatába épített szerkezet, amely meggátolja a külső időjárás hatásának az épületbe jutását, azonban a fényt átegedi.
Az erkélyajtó egy speciális ablak, mivel magassága miatt a házba történő ki-és bejutásra is alkalmas. Az erkélyajtó magassága 190 cm-től 240 cm-ig terjed.
Az erkélyajtó fő részei: tok, szárny, vasalat, üvegszerkezet. Az erélyajtó alapanyaga szerint lehet: fa, műanyag, fém (alumínium vagy acél).

Felülvilágító: A bejárati ajtó fölé szerelt, azzal harmonizáló és üveget tartalmazó szerkezet, amelyen keresztül több fény jut be a lakótérbe.

Fix szerkezet: Olyan szerkezet, amely nem nyitható, ezáltal csak a belső térbe bejutó természetes fény mennyiségét lehet vele növelni. Ablakoknál és erkélyajtóknál egyaránt megtalálható nyitásmód, bejárati ajtóknál gyakran előfordul oldalvilágító illetve felülvilágító szerkezetként. A fix nyitásmód rövidítve : FIX.

Fölészerelt redőny
: Vagy belső tokos redőny. Az ablak felső részére a beépítés előtt felszerelendő redőnytípus. Beépítéshez a fal belső részén a redőnyszekrény helyének kialakítása szükséges.

Hibásműködés-gátló
: Bukónyíló szerkezeteknél előforduló vasalat elem. A bukónyíló ablakoknál a vasalatot a kilinccsel lehet vezérelni.
A kilncs ha lefelé áll, a nyílászáró be van zárva, ha vízszintes pozicióba állítjuk, akkor oldalra nyílik a szerkezet, ezután BE KELL CSUKNI az ablakot, és így felfelé fordítva a kilincset bukó állásba állíthatjuk az ablakot.

Hőátbocsátási tényező: A hőátbocsátási tényező azt mutatja meg, hogy a nyílászárónál egy négyzetméter felületen egy másodperc alatt mekkora hőmennyiség áramlik át (Joule-ban mérve) akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy Kelvin fok a különbség. A hőátbocsátási tényező jele U, ez vonatkozhat a teljes nyílászáróra (Uw), az üvegezésre (Ug), vagy a keretre (Uf).
A hőátbocsátási tényező mértékegysége W/m2K.

Impregnálás: A fa nyílászáró felületének speciális anyaggal történő bevonása, amellyel a fa vizállóságát lehet növelni.

Katedrál üveg: Bel-, és kültéri nyílászárók üvegezéséhez használatos különleges üvegfajta, amely a rajta áthaladó fényt,típusától függően, különböző mértékben megtöri, torzítja.

Kazettás ajtó-ablak: Az ajtók illetve az ablakok szárnyfelületének felosztása egyenlő részekre. Ezen egyforma részek a kazetták, amelyek az ajtók esetében valamilyen azonos díszítő elemet tartalmaznak.

Kilincs: a nyílászárókhoz elengedhetetlenül szükséges elem, ennek a segítségével lehet az ajtót-ablakot kinyitni és becsukni. A kilincsek általában eloxált kivitelűek.
Az eloxálás egy speciális elektrokémiai eljárás a kilincsek felületének védelmére,ahol a fémszerkezet felületén védő oxidréteget hoznak létre elektrokémiai (eloxálás) úton.

Külső párkány: Az ablak alsó részére utólag felszerelhető elem, amely elsősorban a fal védelmét szolgálja, összegyűjti és elvezeti az ablakokra érkező csapadékot anélkül, hogy a homlokzat károsodna.

Lamella: Árnyékolástechnikai termékeknél, redőnynél és a zsalugáternél, előforduló fogalom.
A lamella a redőny, vagy a zsalugáter része.
Lamellák sorozatából áll össze a redőny, melyeket valamilyen rögzítő elem köt egymáshoz.

Merevítés: A profilba rögzített legalább 1,5 mm vastag, tüzihorganyzott acél alkatrész, mely a tokban és a szárnyban körbefutva biztosítja a szerkezet stabilitását.

Nyílásirány: Nyílásirány meghatározására minden olyan nyitásmódú nyílászárónál szükség van, ahol oldalra nyitható a szerkezet szárnya. Az ajtók, ablakok nyílásirányának meghatározása kiemelkedően fontos a nyílászáró későbbi kényelmes kezelhetősége miatt. Nyílásirány meghatározása:
– Álljon szembe a szerkezettel úgy, hogy önmaga felé tudja kinyitni.
– Amelyik oldalon van a pánt, olyan nyílásirányú lesz a szerkezet

Oldalvilágító: A bejárati ajtó mellé szerelt, azzal harmonizáló és üveget tartalmazó szerkezet, amely több fény bejutását segíti elő.

Profil: A profil az a része a nyílászárónak, amit köznyelven keretnek, toknak neveznek. Ebben kerül elhelyezésre a szárny és az üveg.
Uw= megjelölés a teljes rendszer hő átbocsátási tényezője.

Üveg: A nyílászáró szerkezetek szárnyába beépített elem, amely meggátolja a külső időjárás hatásának az épületbe jutását, azonban a fényt átegedi. A mai, korszerű kültéri nyílászárók kivétel nélkül thermoüveggel készülnek.
Az üvegszerkezet felépítése szerint lehet egyrétegű, kétrétegű vagy háromrétegű az üveg.

Vasalat
: Az a része a nyílászárónak, amely működteti a nyílást-záródást. A felhasználó a kilincs segítségével mozgatja a vasalatot. A megfelelő záródás érdekében fontos a jó minőségű vasalat szakszerű beépítése.

Vasalati résszellőző: Ez a szellőző típus a kilincs valamely negyedes (méretfüggő) állásában biztosít légmozgást úgy, hogy a bukó-nyíló ablak tetejét 2-7mm-re megnyitja. A vasalat az ablakot ez esetben még zárva tartja. Ezt a szellőző típust az ablakok túl tökéletes záródása miatti, légcsere hiány kiküszöbölésére használják. Mivel kézi állítású és elzárható, nyílt égés-terű gázkészülékekhez (ahol előírás a szabályozott légbevezető) nem elegendő!

Zsalugáter: A zsalugáter fix- vagy mozgatható lamellákkal készülő passzív külső árnyékoló, amely az árnyékolás mellett komoly védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival szemben pl. heves esőzés, jégeső, szélvihar vagy hózápor idején.

Cégünk egyik kiemelt projektje: Az ART GYM

Cégünk egyik „zászlós hajója” vagy másképp fogalmazva kiemelt projektje a XX. kerületben működő Art Centrum. Már meséltem róla itt. Vagy például itt is. De még találkozhattatok vele itt is. Jelen történetünk helyszíne egészen pontosan az ART-GYM.

Az ART-GYM egy kétszintes edzőterem, amit óradíjas rendszerben működtetünk. Érdekes konstrukció ez, hiszen eltér a megszokott hosszú távú bérbeadástól ami cégünk tevékenységének jelentős részét kiteszi. Egy ilyen ingatlan kezelése, fejlesztése, karbantartása nem kis feladat, de most mégsem ez lenne a téma. Hanem egy olyan kellemes délután története ami némileg túlmutat a szakmán és a kezelő – bérlő közti jó viszonyt is bemutatja.

A történet az ART GYM-hez köthető, hiszen három évvel ezelőtt új bérlő érkezett ide. Nem is akármilyen, hiszen egy akkor 12 éves dojo „költözött hozzánk”. A Seishin Kyokushin Karate Sport Egyesület lett a partnerünk, akiknek eredményeit nem fogom felsorolni mert lehet lefagyna a billentyűzet. Azért, hogy valamit mégis mondjak álljon itt egy idézet a honlapjukról: „A seishin jelentése szív, lélek, belső erő, energia, lelki kitartás. Az alapító mester jelmondata: „OSU NO SEISHIN! – SOHA NE ADD FEL!”

Szeptember elsején már a tizenötödik születésnapjukat ünnepelték, amin volt szerencsém nekem is részt venni. Igen színvonalas rendezvény volt, lenyűgöző dolgokat láthattam ebből az igen kemény, de mégis szép sportból. Volt rendőrségi bemutató, sőt még tánc bemutató is is. Természetesen szintén magas szinten. A végén pedig természetesen egy az alkalomhoz készült torta is.

Kívánom, hogy a dojo továbbra is sikeresen működjön és megünnepeljen még sokszor ennyi születésnapot. Boldog születésnapot!