Kategória: Publikációk

Amikor visszavesszük a kiadott lakást a bérlőtől, érdemes alaposan átnézni a következő területeket, hogy megbizonyosodjunk róla, minden rendben van, vagy ha szükséges, a bérlővel rendezhessük a károkat. Itt van egy lista azokról a pontokról, amelyeket mindenképp ellenőrizni kell:

1. Általános tisztaság és állapot

• Tisztaság: A lakásnak legalább olyan tiszta állapotban kell lennie, mint amilyenben átadtad. Ellenőrizzük a konyhát, fürdőszobát, WC-t, padlót, ablakokat és minden helyiséget.

• Szagok: Érdemes figyelni, hogy van-e dohányzásból, háziállatból vagy másból származó kellemetlen szag.

  2. Bútorok és berendezési tárgyak állapota

• Kopások és sérülések: Ellenőrizzül a bútordarabokat, falakat, padlókat és minden egyéb berendezési tárgyat. Kisebb kopások normálisak lehetnek, de komolyabb sérülésekért (például mély karcolások, törések) a bérlő felelősségre vonható.

• Hiányzó tételek: Ha a lakás bútorozottan lett kiadva, nézzük meg, hogy minden benne van-e, ami a bérleti szerződésben szerepel.

  3. Működőképes készülékek és elektromos eszközök

• Háztartási gépek: Nézzük meg, hogy a hűtőszekrény, tűzhely, sütő, mosógép, mosogatógép, légkondicionáló és egyéb gépek működnek-e.

• Lámpák és konnektorok: Kapcsoljunk fel minden lámpát és teszteljük a konnektorokat, hogy minden rendben van-e.

  4. Falak és festés

• Foltok és színkülönbségek: Figyeljük meg alaposan a falakat, hogy vannak-e olyan foltok, amik rendellenesek vagy friss festésre utalnak. Ha a falakat átfestették anélkül, hogy előtte egyeztettek volna, ez is rendezendő kérdés lehet.

  5. Padlóburkolatok és szőnyegek

• Kopások, foltok, sérülések: Nézzük át, van-e nagyobb kopás, folt, vagy bármilyen törés, ami nem a normál használatból ered.

  6. Vízvezetékek és fürdőszobai berendezések

• Csapok és WC: Győződjünk meg róla, hogy a csapok, zuhany és WC rendesen működnek, nincsenek-e szivárgások vagy vízkárok.

• Csempék és szaniter szerelvények: Ellenőrizzük, hogy nincsenek-e repedések vagy törések.

  7. Kártevők és penész

• Kártevők: Keressük az esetleges jeleit annak, hogy kártevők (például rovarok vagy rágcsálók) jelentek meg a lakásban.

• Penész: Ellenőrizzük a falakat és a nedvesebb helyiségeket, például a fürdőt, hogy nincs-e penész.

  8. Kulcsok és biztonság

• Kulcsok: Győződjünk meg róla, hogy minden kulcs vissza lett-e adva, amit a bérlő átvett.

• Biztonsági rendszerek: Ha a lakásban van riasztórendszer vagy egyéb biztonsági eszköz, teszteljük, hogy hibátlanul működnek-e.

  9. Közüzemi számlák

• Közüzemi számlák rendezése: Ellenőrizzük, hogy a bérlő rendezte-e az összes közüzemi számlát (gáz, villany, víz, internet stb.).

• Órák leolvasása: Írjuk fel az órák állását, hogy később pontosan lehessen számolni

  10. Fotódokumentáció

• Készítsünk fotókat a lakás minden helyiségéről és esetleges károkról, hogy legyen dokumentációnk, ha vita merülne fel a bérlővel.

  

  
  

Egy lakás vagy társasház vízvezeték-rendszerében több tényező is okozhat problémákat. Íme a leggyakoribb meghibásodási okok:

1. Öregedő csövek és alkatrészek: A régi vagy elavult csövek (pl. ólom, acél) elrozsdásodhatnak, kilyukadhatnak, vagy törékennyé válhatnak.
2. Vízminőség és lerakódások: A kemény vízben lévő ásványi anyagok lerakódást okoznak, ami eltömítheti a csöveket, szűkítheti a keresztmetszetüket és károsíthatja a csatlakozásokat.
3. Fagyási károk: Télen a nem megfelelően szigetelt csövek megfagyhatnak, ami repedéseket vagy töréseket okozhat.
4. Nagy nyomás a rendszerben: A túl magas víznyomás növeli a csövekre és szelepekre nehezedő terhelést, ami idővel szivárgáshoz vagy akár csőtöréshez is vezethet.
5. Korrózió: A víz és a csövek anyaga közötti kémiai reakció miatt a csövek elvékonyodhatnak, lyukak képződhetnek rajtuk.
6. Szerelési hibák: Rossz minőségű vagy nem megfelelően összeszerelt vezetékek, csatlakozók, idomok könnyen szivároghatnak.
7. Gyökérbenövések: A föld alatti csövek esetében a fák gyökerei benőhetnek a vezetékekbe, repedéseket okozva, különösen régebbi rendszereknél.
8. Elmozdulás és épületsüllyedés: A talajmozgások, illetve a társasház természetes süllyedése vagy földrengés megrepesztheti a csöveket és a csatlakozásokat.
9. Elavult vagy hibás szelep: A régi vagy hibás szelepek nem tudják megfelelően szabályozni a víz áramlását, ami szivárgást vagy nyomásproblémát okozhat.
10. Vízvezetékek nem megfelelő használata: Törmelék, ételmaradékok, haj, zsír, és egyéb anyagok is bekerülhetnek a rendszerbe, elzáródásokat okozva.
11. Hőingadozás: A meleg és hideg váltakozása miatt a csövek anyaga tágul és összehúzódik, ami idővel megrepesztheti őket.
12. Építési vagy felújítási munkálatok miatti károk: Különösen új építkezéseknél vagy felújításoknál előfordulhat, hogy véletlenül megsértik a csöveket.
13. Vízkalapács-hatás: Ez a jelenség akkor fordul elő, ha a víz áramlása hirtelen megáll a csővezetékben, ami a csövekre nehezedő nyomás ugrásszerű növekedését okozza, károsítva a csatlakozásokat.
14. Hibás vagy rosszul karbantartott berendezések: Ha a vízvezeték-rendszerhez csatlakoztatott készülékek (pl. mosógép, vízmelegítő) hibásak, az egész rendszert túlterhelhetik.
15. Külső hőforrások hatása: Ha például a csövek közvetlen napfénynek vagy hőforrásnak vannak kitéve, az anyagok idővel károsodhatnak.

A rendszeres karbantartás és ellenőrzés segíthet megelőzni ezeket a problémákat, illetve idejében észlelni a meghibásodásokat, mielőtt nagyobb kár keletkezne.

Egyszer volt, hol nem volt, egy modern irodaház, amelynek építészeti kiválóságát csak a benne dolgozók elmeállapota múlta felül. Az üzemeltető, Kovács úr, akit kizárólag a stabilitás és a józan ész érdekelt, kétségbeesetten próbálta koordinálni a karbantartási megbeszélést.

„Hölgyeim és uraim,” kezdte Kovács úr feszengve, miközben a portás, Gergely, az életunt, sztoikus figura valahol félálomban lebegett. „Beszélnünk kell a karbantartásokról és az irodaház felújításairól.”

A takarítónő, Etelka, paranoiásan pislogott körbe a szobában, mintha minden sarkon titkos összeesküvést szimatolt volna. „És mi lesz a takarítógéppel? Azóta is zúg a fejem, mióta azt a fura hangot hallottam a harmadik emeleten. Biztos vagyok benne, hogy lehallgatnak minket!”

„Nincs semmi lehallgatás, Etelka,” próbálta nyugtatni Kovács úr, miközben oldalra pillantott a szerelőre, Dávidra, aki egy hőségtől átfűtött, vörös ködös álomban élt. Ő épp a falra meredt, és félhangosan azt mormolta, hogy a vízvezetékek összeesküdtek ellene. „Azok a csövek mindig sziszegnek nekem.”

„Dávid, csak cseréljük ki a kazánt, rendben?” kérte az üzemeltető türelmesen, de egyre inkább érezte, hogy saját elméje szintén recseg-ropog a helyén.

Eközben a biztonsági őr, Tivadar, aki egyébként Rambónak képzelte magát, csatakosra izzadt zöld fejkendőjében, és éppen azt vizsgálta, hogyan férkőzhetne be a tárgyalóterembe egy láthatatlan ellenség. „Az épület biztonsága prioritás! Bármikor támadhatnak!” mondta, miközben egy játékpisztollyal hadonászott, amit Kovács úr óvatosan próbált ignorálni.

„Még mindig nem értem, hogy a fogorvosi szék miért rezeg,” szólt közbe Dr. Faragó, a fogorvos, aki egyébként a laposföld hívők táborát erősítette. „Biztosan a föld forgása az oka, nem gondolnak? Sőt, talán a Föld lapos széle mozog, és ezért zörög az egész épület!”

Szegény Kovács úr mély levegőt vett, mielőtt folytatta volna. „Dr. Faragó, a rezgés az épület régi alapozásából fakad. Nem a Föld széle a hibás.”

„Igen, de mi lesz az ufókkal?” kérdezte Kitti, a titkárnő, akinek fénypontja volt minden nap, hogy az idegen civilizációk nyomait kutassa. „A harmadik emeleten egyszer mintha láttam volna egy fénycsóvát, ami…”

„Az egy izzó volt kedves Kitti,” szakította félbe Kovács úr, remélve, hogy valamiképp sikerül visszaterelni a beszélgetést a karbantartásra.

Végül, Péter, az ügyvéd, akit már a reggeli órákban meglegyintett az alkohol szele hiszen jó barátságot ápoltak, egy korty whisky után szólalt meg. „Én azt mondom, újítsák fel a bárt az előcsarnokban! Fontosabb, mint a kazán. Mert mi van, ha… valaki megszomjazik?”

„Itt nincs bár, Mr. Jenkins,” sóhajtott az üzemeltető, miközben már érezte, hogy lassan ő is kezdi elveszíteni a kapcsolatot a valósággal.

„Akkor fogadjunk, hogy előbb lesz!” vágott közbe Elek aki egy multi cég igazgatója volt, és aki minden szabadidejét sportfogadásokkal töltötte. „Mondjuk, hogy két héten belül megjelenik egy minibár az előcsarnokban, és…”

Drága Kovács úr feladta. Ha már a karbantartásokat nem tudta kezelni, legalább próbált egy mosolyt kicsikarni magából. „Nos, legalább valami biztos: a káosz nálunk mindig kéznél van.”

Miután házat vásároltunk, számos fontos lépésre van szükség ahhoz, hogy zökkenőmentesen birtokba lehessen venni az ingatlant, és biztosítsuk, hogy minden jogi és pénzügyi feltétel rendben legyen. Nem úgy van az, hogy kifizettük a vételárat oszt’ jó napot. Bizony, bizony szükség lesz némi idő ráfordítására ahhoz, hogy minden részlet a helyére kerüljön. Íme a legfontosabb teendők:

– Az adásvételi szerződés aláírása után a tulajdonjogot be kell jegyeztetni a földhivatalnál. Ehhez a szerződést ügyvéd segítségével kell benyújtani.

– A vásárlást követően illetéket kell fizetni az ingatlan vételárára vonatkozóan. Az illetékkiszabásról a NAV értesítést küld.

– Célszerű azonnal megkötni az ingatlanbiztosítást, hogy az új otthon védve legyen káresemények ellen (pl. tűz, árvíz, betörés).

– Értesíteni kell a közüzemi szolgáltatókat (víz, áram, gáz, internet stb.), és az új tulajdonos nevére kell íratni a szerződéseket.

– Az új lakcímet be kell jelenteni az illetékes kormányablaknál, hogy frissítsék az adatokat a lakcímkártyán.

– Ha hitellel vásárolt az ingatlan, meg kell győződni arról, hogy a jelzálog megfelelően be van jegyezve, és a bank felé a törlesztés rendben történik.

– Minden hivatalos adatot frissíteni kell, például az ingatlan-nyilvántartásban, hogy az új tulandonos bejegyzett lehessen.

– Az ingatlannal kapcsolatos esetleges jövedelmeket és kiadásokat (pl. kiadás esetén) be kell jelenteni az éves adóbevallásban.

– Az energetikai tanúsítvány kötelező része az ingatlanvásárlásnak. Meg kell róla győződni, hogy rendelkezésre áll-e a tanúsítványt az előző tulajdonostól.

– Az ingatlan átvétele után érdemes végiggondolni, hogy milyen felújításokra, karbantartási munkákra lesz szükség.

– Célszerű ellenőrizni az ingatlan biztonsági rendszereit (zárak, riasztó, tűzjelző stb.), és kicserélni a zárakat, ha szükséges.

– Ha az ingatlan kerttel rendelkezik, a kertet és az udvart is rendbe kell tenni. Hasznos átnézni a növényzet állapotát, locsolórendszereket, kerítést stb.

Nem is olyan régen értekeztem a társasházak egyik fontos részéről a légudvarokról. Az említett cikk itt elérhető. Most pedig egy elég komoly probléma forrást igyekszem „feltárni” és remélhetőleg megelőzni is.

A társasházi légudvarok teleszemetelése és hulladékkal való megtöltése számos problémát okoz, amelyek nemcsak a lakók életminőségére, hanem a környezetre és a közösség egészére is negatív hatással lehetnek. Íme néhány ok, amiért ez komoly probléma:

• Higiéniai veszélyek: A hulladék felhalmozódása a légudvarban vonzza a rágcsálókat, rovarokat és egyéb kártevőket, amelyek betegségeket terjeszthetnek. A bomló szerves anyagok bűzt árasztanak, ami tovább rontja a lakók életminőségét.

• Tűzveszély: A felhalmozott lomok, különösen gyúlékony anyagok, fokozzák a tűzveszélyt. Egy véletlen szikra vagy nyílt láng könnyen komoly tűzesetet okozhat, amely az épület egészére kihatással lehet.
• Levegőminőség romlása: A felhalmozott hulladék és lom a légudvarban akadályozhatja a megfelelő szellőzést, ami rontja a levegő minőségét. Ez különösen problémás lehet nyáron, amikor a légmozgás és a friss levegő elengedhetetlen a kellemes lakókörnyezet fenntartásához.
• Esztétikai és közösségi problémák: A szemetelés és lomtárolás rontja az épület általános kinézetét, ami a közösségre is negatív hatással van. A lakók közötti konfliktusokhoz vezethet, mivel a tisztaság és a rend fenntartása közös felelősség.
• Egészségügyi és építészeti károk: A nedvesség és penészedés is gyakori probléma lehet, különösen, ha a szemét vízvisszatartó anyagokat tartalmaz. Ez károsíthatja a falakat, alapzatot, valamint negatív hatással lehet a lakók egészségére, akik allergiás vagy légúti problémákat tapasztalhatnak.
• Környezetszennyezés: A nem megfelelő hulladékkezelés, különösen veszélyes hulladék esetén, környezetszennyezéshez vezethet. A vegyi anyagok vagy mérgező anyagok szivárgása komoly környezeti és egészségügyi veszélyeket jelenthet.

• Elzáródó vízelvezetés: A légudvarokban felhalmozott szemét eltömítheti a vízelvezető rendszereket, ami esőzések idején elárasztást okozhat. A víz pangása komoly károkat okozhat az épület szerkezetében, beleértve a falak beázását és a penészesedést.
• Ingatlan értékcsökkenése: Az elhanyagolt légudvarok és a felhalmozott szemét negatív hatással van az ingatlan értékére. Az ingatlanvásárlók és bérlők elriasztásához vezethet, ha a környezet rendezetlen és piszkos, ami csökkentheti az ingatlan piaci értékét és vonzerejét.

• Zaj- és zajszennyezés fokozódása: A hulladék felhalmozása és lomok tárolása visszaverheti vagy felerősítheti a zajokat, különösen, ha fém- vagy műanyag tárgyakról van szó. Ez növelheti a zajszennyezést, ami kellemetlenséget okozhat a lakók számára, tovább rontva az életminőséget.

Összességében a légudvarok teleszemetelése nem csak a lakók komfortját rontja, de hosszú távon súlyos következményekkel járhat az épület állagára, biztonságára és egészségügyi állapotára nézve is. A fenti problémák mind hozzájárulnak a légudvarok elhanyagolásának negatív következményeihez, így fokozottan érdemes odafigyelni a tisztaságukra és karbantartásukra.

Mi a légudvar? Helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

A légudvar egy társasházban alapvető szerepet játszik a szellőzés és természetes fény biztosításában, különösen olyan épületek esetében, ahol sok lakás található egymás mellett és felett. Íme néhány ok, amiért a légudvar fontos:

Szellőzés: A légudvar elősegíti a friss levegő áramlását az épületen belül. Zárt folyosók vagy belső helyiségek esetén a természetes szellőzés korlátozott lehet, és a légudvar lehetőséget ad arra, hogy a levegő megfelelően cserélődjön, csökkentve a párásodást és a penészesedés kockázatát.

Természetes fény: A légudvar lehetővé teszi, hogy a belső terek is természetes fényt kapjanak, ami nemcsak energiatakarékos, hanem komfortosabbá is teszi a lakótereket. Ez különösen fontos olyan lakásokban, ahol kevés külső ablak van.

Friss levegő a mellékhelyiségekben: Sok társasház esetében a fürdőszobák és WC-k nem rendelkeznek közvetlen külső ablakokkal, így ezek a helyiségek gyakran a légudvarra nyílnak. Ez lehetővé teszi a kellemetlen szagok és a nedvesség eltávozását.

Hőszabályozás: A légudvarok hozzájárulnak az épület hőszabályozásához is. Nyáron a forró levegő a légudvaron keresztül távozhat, míg télen a természetes szellőzés segíthet a fűtési rendszer hatékonyabb működésében.

Tűzvédelmi szempontok: Bizonyos esetekben a légudvar tűzvédelmi szerepet is betölthet, mivel vészkijáratként vagy a füst elvezetésére szolgáló csatornaként is funkcionálhat.

Privát tér és közösségi funkciók: A légudvarok egyfajta belső, védett teret biztosíthatnak, ahol a lakók kilátást kapnak egy félig nyitott térre anélkül, hogy közvetlenül a szomszédok lakásaiba látnának be. Esetenként zöldítésre vagy kisebb közösségi funkciókra is használható.

Környezetbarát megoldások: A légudvarok segíthetnek az épületek energiahatékonyságának növelésében, mivel természetes fényt és szellőzést biztosítanak. Ez csökkenti a mesterséges világítás és a szellőztető rendszerek használatának szükségességét, így az épület fenntarthatóbbá válik.

Esővíz elvezetés: Egy jól megtervezett légudvar esővíz-elvezetési rendszerként is működhet, segítve az épület tetőjéről vagy más felületeiről érkező víz szabályozott elvezetését. Ez fontos a nedvesség elleni védelem és a szerkezeti károk megelőzése szempontjából is.

Lakókomfort és életminőség: Egy jól karbantartott légudvar hozzájárul a lakók közérzetéhez. Egyes légudvarok zöldítettek, növényekkel beültetettek, ami nemcsak esztétikailag vonzó, hanem növeli a lakókomfortot is, javítva a levegő minőségét és nyugalmat biztosítva.

Értéknövelő tényező: A légudvar megléte és minősége növelheti az ingatlan értékét. Az olyan épületek, amelyekben megfelelő természetes fény és jó szellőzés érhető el a légudvaron keresztül, vonzóbbak lehetnek a potenciális vásárlók és bérlők számára, mivel kellemesebb és egészségesebb lakókörnyezetet biztosítanak.

Összességében a légudvar hozzájárul a lakók kényelméhez, a megfelelő lakókörnyezet kialakításához és az épület fenntarthatóságához is.

A társasházban eljött a régen várt nagy nap, végre elkezdődött a lépcsőház régóta várt felújításának előkészítése. A lakók között pezseg az izgalom, különösen Béla bácsi izgatott, akiről köztudott, hogy mindenről mindent is tud. Legalábbis ezt állítja.

Az első megbeszélésre összegyűlnek a társasház közös képviselőjének irodájában. Ott persze ott van a felújítást végző vállalkozó, aki már látott egy-két épületet megújulni a kezei alatt.

Béla bácsi, a mindenhez értő, büszkén előrelép, kezében egy kétes eredetű tervrajzzal, amit valószínűleg a 80-as években egy poros garázsában talált.

„Na, akkor uraim,” kezdte Béla bácsi, „itt az ideje, hogy kicsit modernizáljunk, de persze ne feledjük, hogy a tradicionális elemeket is meg kell őriznünk. Először is, a lépcsőfokokat 45 fokos szögben kell áthelyezni, hogy a gravitációt jobban kihasználjuk.”

A közös képviselő és a vállalkozó döbbenten néznek rá, de Béla bácsi folytatja:

„A lépcsőkorlátot feltétlenül rézcsövekből kell újraépíteni, de ne a hagyományos módszerrel! Csináljuk úgy, hogy a társasházi áramkör része legyen, mert így a ház energiát is termelhet majd a lakók minden egyes lépésével! Gondoljanak csak bele, mennyi pénzt spórolnánk a villanyszámlán!”

A ledöbbent közös képviselő próbál közbeszólni: „De Béla bátyám, ez nem így működik…”

De Béla bácsi nem hagyja magát elnyomni. „A padlót természetesen gumiból kell készíteni, de ne csak sima gumiból! Olyanból, ami a híres gumiszobákban van, hogy ha valaki elesik, visszapattanjon úgy 80-90 centit. És persze ne feledjük a csillárokat a lépcsőházban! Legalább három legyen, mindegyik 20 kilós, aranyozott, mert a fény úgyis fentről jön!”

A vállalkozó megvakarja a fejét, és megpróbál óvatosan visszakérdezni: „Béla bátyám, biztos, hogy ezek a tervek kivitelezhetők? Ez kicsit… szokatlannak tűnik.”

Béla bácsi legyint egyet: „Ugyan fiam, te csak dolgozz, a műszaki részleteket bízd rám! Én már láttam ilyet a tévében!”

Végül Béla bácsi egy diadalmas mosollyal hátradől, mintha most hozott volna le egy darab Holdat. A jelen lévők egymásra néznek, és egyetlen dolgot tudnak csak tenni: bólintanak, és megpróbálják valahogy megúszni a katasztrófát.

Az idő majd eldönti, hogy a gravitációval dacoló lépcsőház, a villanyáramot termelő korlátok, és a visszapattanó lakók ötlete túléli-e a valóság próbáját. De egy biztos: Béla bácsi nélkül az élet egyetlen lépcsőfordulóval is unalmasabb lenne.

A lapos víz titka

Lajos Úr, a szenvedélyes laposföld-hívő, és önmagát alternatív kvantum-csillagászként aposztrofáló belvárosi lakos egy nap rémülten ébredt. A plafonról vízcsöppek hullottak az ágyára, mintha egy kisebb vízesés próbált volna betörni a hálószobájába.
„Hát persze!” — gondolta — „Ez is annak a nyomorult kerekföld-teóriának a következménye. Nyilván a felettem lakók elhitték ezt a hazugságot, és most a víz a gömb alakú földnek megfelelő módon kialakított vezetékben lelfelé csorogva találta meg az utat hozzám! Még szerencse, hogy én tudom az igazat.”

Telefonált is azonnal a közös képviselőnek, aki edzett volt az abszurd panaszok kezelésében.

– Lajos: Itt valami katasztrófa van! A plafonomról csöpög a víz! Ez biztos a gömbföldes átok miatt van!

– Közös képviselő: (próbál nyugodt maradni) Lajos Úr, nyugalom. Csak valószínűleg a felső lakásban van valami gond a vízvezetékkel.

– Lajos: (összeesküvés-elmélettel) Hát persze, hogy van! A víz nem akar felfelé csorogni, ez az egész kerekföldes hazugság megzavarta! A Föld lapos, János, de a víz most bosszút áll!

– K.K.: (mély levegőt vesz) Értem, Lajos Úr. Akkor most küldök egy vízszerelőt, aki szakértő a… lapos beázások kezelésében. Csak maradj nyugodtan a „peremén” a dolgoknak, jó?

Ezután a közös képviselő némi aggodalommal hívta fel megszokott szerelőjét.
A vízszerelő, Levente, egy fáradt és emiatt cseppet sem türelmes figura, akinek mindig sok a munkája és nem szereti a felesleges és ostoba dolgokat.

– K.k: Levente, van egy kis probléma az egyik lakásban, beázásról van szó. Azonban, van egy apróbb… hát, mondjuk úgy, sajátos nézőpontja a tulajnak.

– Levente: (gúnyosan) Mondjad most éppen mi a szitu? Szellemek vannak a wc tartályban? Énekel a konyhai csap: Vagy már megint valami „lapos” dologról van szó?

– K.k: (elnyom egy nevetést) Pontosan. Lajos Úr teljesen biztos benne, hogy a beázás a Föld gömbölyűsége miatt van, és úgy véli, a víz egyszerűen nem bírja már ezt a gravitációs bohózatot.

– L: (iróniával) Nos, ez az eset legalább nem túl „mély” problémát jelent. Felkészülök az alternatív geometriára, hozom a lapos-vízszintmérőmet és a dimenziócsavarkulcsot is.

Ezek után érkezett meg a mester helyszínre. Mielőtt még bármit is mondhatott volna, Lajos Úr az ajtóban nekiesett:

— Nézd meg kedves mester, itt ez a borzalom! Ez az elcseszett kerek föld az oka mindennek! Azok odafent hisznek ebben a sületlenségben, és tessék, itt az eredménye! Csorog felém a víz!

Mesterünk nem volt az a típus, aki kedvesen rámutat a tévedésekre. Inkább felült a vonatra.

— Persze, Lajos Úr, nyilvánvalóan azért ázik be a lakás, mert a föld kerek. Sőt, ha jobban belegondolok, biztos a gravitáció az oka, nem? Ha a föld lapos lenne, csak úgy elszállna a víz a világ peremén, és nem lenne beázás sehol! De sajnos a víz jobban kedveli a kényelmes ágyak matracát, mint az a fránya perem, ugye?

Lajos Úr bőszen bólogatott. Levente pedig, miközben a plafont vizsgálta, folytatta:

— De tudja mit? Ne aggódjon, van egy spéci laposföldes szerszámom! Ezzel beállítom a társasház laposföldet metsző síkját, és többé egy csepp víz se fog lefelé esni, csak szépen oldalra került. Aztán meglátjuk, mi lesz.

A vízszerelő nekiállt dolgozni, de közben folyamatosan ironizált. Lajos Úr meg volt győződve róla, hogy Levente végre egy értelmes szakember, aki átlát a kerekföldes összeesküvésen.

Eközben a közös képviselő, végül visszatért ellenőrizni a munkát. Levente, miután befejezte a javítást, a kezelőhöz fordult:

— Na, megoldottam a problémát. Most már minden vízcsepp tudja, hogy csak laposan, szépen oldalirányban haladhat tovább. Garantáltan nem lesz több beázás, csak legfeljebb egy kis oldaláztatás.

Lajos Úr elégedetten bólintott, hiszen megerősítést nyert a világképe, míg a sokat látott közös képviselő alig tudta visszatartani a nevetést, ahogy Levente zsebre tette a szerszámait, és kisétált a lakásból.

— Lajos Úr, biztos vagyok benne, hogy minden rendben lesz — mondta Levente, és a legnagyobb önuralommal elfojtott egy kuncogást. — De ha mégis bármi furcsát tapasztal, hívjon fel nyugodtan, és szívesen segítek… újra kiegyenlíteni a dolgokat.

Lajos Úr boldogan zárta be az ajtót, miközben képviselő és a szerelő a folyosón kitörtek az addig elfojtott nevetésben. Végül is, valahogy mindenkinek igaza lett.