Esettanulmányok újépítésű lakásokról

dirty big condo a471a5b5 1264 4875 b8f8 eec9ee9d8f49

Az újépítésű lakások mindig vonzó alternatívát jelentenek a vásárlók számára: modern dizájn, energiatakarékos megoldások, friss technológiák, és az ígéret, hogy az első tulajdonosokként élvezhetjük az otthonunkat. Ugyanakkor a vásárlás során gyakran felmerülnek olyan problémák, amelyek nem látszanak a prospektusban, és sokszor csak az első hónapok vagy évek során derülnek ki.

Esettanulmány 1: Az elcsúszott átadás
Egy nagyobb, több száz lakásos társasházban a vásárlók többsége előre kifizette a lakás árát, mégis hónapokkal később sem tudott beköltözni. Az átadás csúszása mögött szervezeti és kommunikációs problémák, valamint az alvállalkozók közötti elszámolási viták álltak, nem pedig súlyos szerkezeti hibák.
Tanulság: Az átadási határidők mindig várhatóan rugalmasak lehetnek, és a szerződéses kikötéseket érdemes pontosan tanulmányozni. A vevői jogok (pl. késedelmi kötbér) ismerete kulcsfontosságú.

Esettanulmány 2: Rejtett műszaki hibák
Egy másik projektben a lakók beköltözés után kezdték észrevenni az apróságokat, amelyek egyenként nem tűntek jelentősnek, de összességében komoly kényelmetlenséget okoztak:
– Vékony falak, gyenge hangszigetelés → a szomszéd beszélgetése, a lépcsőház zajai hallatszanak a lakásba.
– Beázás egy erősebb eső után → a víz a mennyezet és a falak mentén jelent meg.
– Padlóburkolat elválás, repedezés → esztétikai és funkcionális problémát okozott.
Tanulság: A műszaki átadás‑átvétel során a részletes ellenőrzés kritikus. Egy apróságnak tűnő hiba is komoly következményekkel járhat hosszú távon, ha nem dokumentálják.

Esettanulmány 3: Garanciális nehézségek
Egy harmadik lakóközösségben a beköltözést követő egy évben sorozatos problémák merültek fel: a lakások hőszigetelése nem volt megfelelő, és a fűtési rendszer bizonyos lakásokban hibásan működött. A vevők a garanciális javításokat igyekeztek érvényesíteni, de a kapcsolattartás a kivitelezővel lassú és bürokratikus volt.
Tanulság: A garanciális időszak létezik, de érdemes pontosan ismerni a részleteket, és a hibák bejelentését dokumentálni.

Esettanulmány 4: A közösségi tényező
Nem minden probléma technikai természetű. Egy nagyobb projekt esetén a lakók panaszkodtak a közös terek minőségére és a közösségi szolgáltatások hiányosságaira: a lift gyakran meghibásodott, a parkolók elrendezése nem praktikus, a közös kert rendben tartása nem megfelelő.
Tanulság: Egy új lakás vásárlása nemcsak az ingatlanról szól, hanem a közösségi környezetről is. A fejlesztő múltjának és a közösségi menedzsmentnek a megismerése fontos.

Az esettanulmányokból kirajzolódik néhány gyakori tényező, amelyek hibákhoz és panaszokhoz vezethetnek:

Szervezeti és kivitelezési problémák: túl sok alvállalkozó, hiányos koordináció.
Anyag- és minőségbeli kompromisszumok: olcsóbb anyagok, gyenge hang‑ és hőszigetelés.
Kommunikációs hiányosságok: a vevő és a fejlesztő között nem mindig tisztázott a hibák bejelentése és javítása.
Jogi és szerződéses tudatosság hiánya: a vásárlók gyakran nem ismerik teljesen a szerződéses jogaikat, késedelmi kötbéreket, garanciális feltételeket.

2026.01.27.

Létezik-e az ideális bérlő?

A lakáskiadás világa kívülről sokszor egyszerű befektetésnek tűnik: van egy ingatlan, van egy bérlő, a kettő találkozik, és minden hónapban megérkezik a bérleti díj. A gyakorlat azonban jóval összetettebb. A bérbeadó–bérlő kapcsolat hosszú távú együttműködés, amelyben emberi, jogi, pénzügyi és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ebben a közegben gyakran merül fel a kérdés: létezik-e ideális bérlő, vagy ez csupán egy vágykép?

Az „ideális bérlő” fogalma első hallásra egyértelműnek tűnik. Olyan személyt képzelünk el, aki pontosan fizet, vigyáz a lakásra, betartja a szerződést, nem okoz konfliktust a szomszédokkal, és hosszú távon marad. A valóságban azonban ez az ideál ritkán jelenik meg teljes egészében. Nem azért, mert a bérlők „rosszak”, hanem mert az ideális bérlő elvárásrendszere gyakran túl merev, miközben az élethelyzetek folyamatosan változnak.

A bérlők oldaláról nézve a lakás nem befektetés, hanem otthon. Egy élettér, amely alkalmazkodik a munkarendhez, a családi állapothoz, az anyagi lehetőségekhez. Egy bérlő lehet pontos és megbízható évekig, majd egy váratlan élethelyzet – munkahelyváltás, betegség, válás – átírhatja ezt a stabilitást. Ettől még nem válik „rossz” bérlővé, csupán emberré egy kiszámíthatatlan világban.

A bérbeadói oldal ugyanakkor jogosan törekszik a biztonságra. A lakás érték, amely állagmegóvást, rendszeres karbantartást és kiszámítható bevételt igényel. Egy nem fizető, a lakást elhanyagoló vagy konfliktusos bérlő komoly anyagi és mentális terhet róhat a tulajdonosra. Ráadásul a jogi környezet sem mindig gyors vagy rugalmas, így egy rosszul megválasztott bérlő hosszú időre „bent ragaszthatja” a problémát.

Itt jelenik meg az egyik legnagyobb nehézség: az információhiány. A bérbeadó a döntés pillanatában jellemzően néhány dokumentum, egy beszélgetés és benyomások alapján választ. A bérlő múltbeli fizetési fegyelme, konfliktuskezelési stílusa vagy lakáshasználati szokásai csak részben láthatók előre. Az ideális bérlő tehát sokszor nem azért nem létezik, mert ne lennének korrekt emberek, hanem mert a jövőbeli viselkedés nem garantálható.

További fontos szempont az elvárások összehangolása. Gyakori probléma, hogy a bérbeadó és a bérlő mást ért „normális használat” alatt. Ami az egyik félnek természetes kopás, az a másiknak már károkozás. Ami az egyik szerint rugalmas fizetési határidő, az a másik szemében fegyelmezetlenség. Az ideális bérlő képe sokszor azért omlik össze, mert nem volt egyértelműen és részletesen lefektetve, mit várnak el tőle – és mit kap cserébe.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az „ideális bérlő” keresése könnyen átcsúszhat túlzott szelekcióba. Ha a bérbeadó irreálisan magas elvárásokat támaszt – például tökéletes anyagi háttér, hosszú távú elköteleződés, nulla életviteli kockázat –, akkor könnyen maradhat üresen a lakás. Az üres ingatlan pedig nemcsak bevételkiesést jelent, hanem állagromlást és folyamatos bizonytalanságot is.

Mindezek alapján felmerül a kérdés: ha az ideális bérlő nem létezik klasszikus értelemben, akkor mi létezik helyette? A válasz inkább az „alkalmas bérlő” fogalmában rejlik. Olyan bérlőben, akinek az élethelyzete, anyagi lehetőségei és elvárásai összhangban vannak az adott lakással és a bérbeadó feltételeivel. Ahol a felek nem tökéletesek, de korrektek. Nem konfliktusmentesek, de kommunikációképesek. Nem hibátlanok, de kiszámíthatók.

A sikeres lakáskiadás kulcsa így nem az ideális bérlő hajszolása, hanem a jól kialakított rendszer: világos szerződés, reális elvárások, megfelelő szűrés, rendszeres kapcsolattartás és szakmai szemlélet. Ha ezek adottak, akkor a bérlő és a bérbeadó közötti kapcsolat nem szerencse kérdése lesz, hanem kezelhető együttműködés.

2026.01.27.

Üzemeltetési Koordinátort keresünk!

Létesítményüzemeltetéssel, bérbeadással, felújítással és társasházkezeléssel foglalkozó cégünk keres Üzemeltetési Koordinátort.

Főbb feladatok
– Létesítmények műszaki üzemeltetésének koordinációja
– Alvállalkozók és partnerek munkájának irányítása
– Javítások és beruházások tendereztetésében és lebonyolításában való aktív részvétel
– Tervezett és nem tervezett munkálatok szervezése, irányítása és dokumentálása
– Kapcsolattartás bérlőkkel és tulajdonosokkal

Elvárások
– Pozitív és támogató gondolkodásmód
– Műszaki, épületgépészeti affinitás

– Számítógépes ismeretek (vállalatirányítási rendszer, Ms Office, Angol alapszint
– Kiváló szervezőkészség és konfliktuskezelési képesség

Előny, de nem elvárás, a hasonló területen szerzett tapasztalat, a kor és a nem nem számít.

Jelentkezés önéletrajzzal: job@rem189.hu

2026.01.19.

A fagyok veszélyei

A téli időszakban a fagy komoly károkat okozhat az ingatlanokban, különösen a nem megfelelően előkészített vagy ritkán használt épületek esetében. A fagyási károk megelőzése nemcsak jelentős költségektől óvhat meg, hanem az üzemeltetés biztonságát és folyamatosságát is biztosítja.

1. A leggyakoribb fagyással összefüggő károk
– Vízvezetékek szétfagyása, repedése
– Radiátorok, kazánok, bojlerek károsodása
– Vízórák és aknák elfagyása
– Tetők, ereszcsatornák károsodása (jégdugók, jégcsapok)
– Burkolatok, vakolatok repedése a fagyás–olvadás ciklus miatt

2. Vízvezetékek és gépészeti rendszerek védelme
– Hőszigetelés: A fűtetlen helyiségekben (pince, garázs, padlástér) futó vízcsöveket megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni.
– Minimális temperáló fűtés: Lakott és lakatlan ingatlanokban is javasolt legalább 5–8 °C hőmérséklet biztosítása.
– Víz elzárása és leürítése: Hosszabb távollét vagy használaton kívüli épületrész esetén a víz főelzáróját el kell zárni, a rendszert pedig le kell üríteni.
– Fagymentes csapok alkalmazása: Kültéri vízvételi pontokon célszerű fagymentes kivitelű csapokat használni.

3. Fűtési rendszerek felkészítése
– Rendszeres karbantartás: A fűtési szezon előtt a kazánok, keringtető szivattyúk és szabályozók ellenőrzése elengedhetetlen.
– Fagyvédelmi funkciók használata: Modern kazánoknál aktiválni kell a beépített fagyvédelmi üzemmódot.
– Radiátorszelepek ellenőrzése: A beszorult szelepek fagyveszélyt okozhatnak, ezért időszakos átmozgatásuk javasolt.

4. Tetők, csapadékvíz-elvezetés védelme
– Ereszcsatornák tisztítása: Az őszi lomb eltávolítása megelőzi a jégdugók kialakulását.
– Megfelelő lejtés és rögzítés: A hibás lejtésű vagy lazán rögzített csatornák könnyen károsodnak fagyban.
– Jégcsapok eltávolítása: A kialakuló jégcsapok baleset- és kárveszélyesek, ezért rendszeresen ellenőrizni kell őket.

5. Nyílászárók és épületszerkezetek védelme
– Nyílászárók tömítettsége: A rosszul záródó ajtók és ablakok hőveszteséget és helyi fagyást okozhatnak.
– Repedések javítása: A homlokzaton és a lábazaton lévő repedésekbe bejutó nedvesség fagyáskor szerkezeti károkat okoz
– Pince- és padlástéri szellőzés ellenőrzése: A nem megfelelő szellőzés párakicsapódást és fagykárt eredményezhet.

Különösen veszélyeztetett ingatlanok:
– Üresen álló lakások
– Nyaralók, hétvégi házak
– Csak részben fűtött helységek
– Földszinti, pincei vagy padlástéri vízvezetékekkel rendelkező épületek
– Régi, elhanyagolt épületek

2026.01.19.

Híres épületek: Szolnok

– Belvárosi templom avagy Nagytemplom (hivatalosan Szentháromság római katolikus templom) a Templom utca 8. alatt. Bezdiczky Ignác só tiszt 1718-ban költözött a városba, és a mai helyen egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére, úgy, hogy az később, bővíthető legyen. A barokk stílusú templomot és a rendházat, ami tulajdonképpen bővítés volt 1724–1757 között építették Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint. A templom mai formáját a 19. században nyerte el.

– A református templom Szolnokon a Tisza-parti sétány 1. alatt található. Szolnok városának a 19. században még nem volt református temploma, csak kis imaháza a vallás gyakorlóinak. Az első lépéseket egy állandó épület létrehozására az 1880-as években tették. Az alapkövet 1893-ban tették le, és már 1894 karácsonyára el is készült az épület. A templom tervezője Sztehlo Ottó volt Neogótikus stílusú épület, különleges hatású, fala vöröstégla, valamint 3 tornya van, a legmagasabb 28, a másik kettő 19 méter magasak.
DSCF1047 reformatus templom2 scaled

– Tisza- parti sétányon található a nagyméretű, valamikor zsinagóga. A zsinagógát 1898– ban építették Baumhorn Lipót tervei alapján, mór stílusban. Maga az épület téglalap alakú, kupolája hasonlít az Iparművészetei Múzeum kupolájához. A felújításnál ügyeltek a korabeli állapot visszaállítására, ami 1972-ben volt. Belseje egyterű. Ideális hely kiállítások megrendezésére. Ma a Damjanich János Múzeum, képzőművészeti gyűjteményének, valamint időszaki kiállításainak ad otthont. Ahogy a bevetőmben írtam Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából kiállítást rendeznek itt a festő alkotásaiból.

2026.01.12.

A meg nem kapott anyagok margójára

a manager under 288ee069 ab67 4cd5 a821 3585c5b97992

Mi történik, ha az előző közös képviselettől kapott anyagok nem felelnek meg a valóságnak?

A társasházak működésében kiemelt jelentősége van a pontos és naprakész dokumentációnak. Amikor egy társasház új közös képviseletet választ, gyakran az előző képviselettől kapott anyagok képezik az átadás alapját. Probléma akkor merül fel, ha ezek az adatok nem egyeznek a valósággal.

Ilyen esetekben többféle eltérés fordulhat elő:

A lakók nem kaptak értesítést a közös költség emelésről, így a határozatok és befizetések nem mindig felelnek meg a valós helyzetnek.
A tulajdoni hányadok és a lakások méretei nem egyeznek a nyilvántartásban szereplő adatokkal, ami torzíthatja a közös költség elosztását és a szavazati arányokat.
Nem minden lakói befizetés került lekönyvelésre, ami anyagi és adminisztratív problémákat okozhat.
Hiányozhatnak fontos dokumentumok, például tűzvédelmi és érintésvédelmi igazolások, valamint tervrajzok, amelyek jogi és biztonsági szempontból is kockázatot jelenthetnek.

Ezek az eltérések nem csupán a mindennapi működést nehezítik meg, hanem jogi és pénzügyi következményekkel is járhatnak. A társasház pontos működéséhez, a közös költségek helyes elszámolásához, valamint a tulajdonosok érdekeinek védelméhez elengedhetetlen, hogy az átadott dokumentáció megbízható és teljes körű legyen.

2026.01.05.

Híres Épületek: Szeged (második rész).

Ma Szeged város néhány nekem kedves épületét mutatom be.

Anna fürdő szeged belvárosban álló műemlék fürdőépület. A neoreneszánsz és török jegyeket felvonultató, eklektikus stílusban épült műemlék épületet 1896-ban építették Láng Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján. Ugyanis az 1879-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A fürdőt 1896. szeptember 6-án nyitották meg. 1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű Anna-kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a pajzsmirigy megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel, amelyről a kút később a nevét kapta. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek.

A Gróf-palota a szegedi belváros legnagyobb önálló szecessziós stílusú épülete, amely szinte változtatás nélkül maradt meg napjainkig. A palota építését Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze kezdeményezte, hogy magas fizetésű városi tisztviselők otthonául szolgáljon. A Raichle J. Ferenc által tervezett épület utcai szintjén ügyvédi irodák, emeletén lakások kaptak helyet. A palota igen rövid idő alatt, az építkezés kezdete után mindössze 13 hónappal, elkészült. Homlokzatának felületformálása igen változatos, oromfalak, erkélyek, beugrók tagolják, két saroktoronnyal. Az oromzatok díszítése kifejezetten különlegessé teszi az épületet kora nyári reggeleken, amikor a homlokzatra eső napfény visszaverődik az aranyszínű mintázatról. A keleties hangulatot hordozó kék, sárga és aranyszínű díszítések mellett számos helyen találhatók a magyar népművészetből átemelt motívumok, kerámiából készült fali díszek.

A Móricz-ház egy 1912-ben szecessziós stílusban épült műemlék épület, amely a szegedi Szent István tér déli szegletében emelkedik. Az épületet Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle J. Ferenc építette 1910 és 1912 között. A Móricz-házat a korabeli nagypolgárság igényeit szem előtt tartva építették. A homlokzatot a juhászok subáját idéző díszítéssel látták el.

Reök-palota Szeged belvárosában található szecessziós épület, amely 1907-ben épült Magyar Ede tervei alapján.

Magyar Ede, az épület tervezője tragikusan rövid életében mindössze nyolc alkotó év jutott osztályrészül. Az európai utazásai során megismert és magával hozott élményanyagot és formavilágot felhasználva tervezte meg számomra a legszebb alkotását, ezt a palotát. A megrendelő Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, kultúrmérnök, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő volt. A palota 1907 novemberében készült el luxus kivitellel, többnyire helyi művészek és mesteremberek közreműködésével. A kétemeletes saroképület minden részletén a szecesszió jellemző formakincsei fedezhetők fel a stilizált virágmotívumok, az éles vonalak elkerülése, a gyűrött falfelületek, az alapvető falsíkok hullámos kialakításának alkalmazása révén. Magyar Ede a homlokzati felületeket vízszintes és függőleges irányban, plasztikus szobrászati eszközökkel alakította ki. A kivitelezés során Winkler és Társai pesti épületszobrászok valódi méretű szénvázlatok alapján rabic-hálóra vagy a nyers felületre hordták fel a gipszes mészhabarcs pépet. A kovácsoltvas munkákat a Kiss János szegedi lakatosmester műhelyében dolgozó Fekete Pál díszkovács készítette Magyar Ede rajzai alapján.

Ungár–Mayer-palota Szeged belvárosában álló szecessziós bérpalota, amely a város egyik jelképének számít. 1910 és 1911 között épült, szintén Magyar Ede tervei alapján, nevét a két megrendelő vállalkozóról, Ungár Benőről és Mayer Áronról kapta.

Az 1900-as évek elején Magyar Ede az egyik legkeresettebb szegedi építésznek számított. Ungár Benő és Mayer Áron őt bízták meg 1908-ban egy nagyméretű, látványos bérpalota megtervezésével. Az épület szerkezete vasbetonból készült, amely a 20. század elején még teljesen új építőanyagnak számított. Ennek terveit és a statikai számításokat Zielinszky Szilárd, a magyarországi vasbetonépítés úttörője készítette, aki nem sokkal korábban a szintén úttörőnek számító vasbeton szegedi víztornyot is tervezte.

Az épületen felfelé haladva a homlokzat egyre kidolgozottabb, döntően geometrikus formákat használó díszítésekkel borított. A legfeltűnőbb díszítőelem a sarkon magasodó torony, amelyet bádogból készült táncoló félmeztelen kisasszonyok díszítenek. A díszes kupolát támasztó, körben összekapaszkodó lányokat Halm Mihály bádogosmester készítette, a kupolát emellett további bádog virágfüzérek dekorálják. A további lakatosmunkákat Szeged egyik legnevesebb díszkovácsa, Kecskeméti Antal végezte, míg a szobrászati munkákat Varga Sándor és Tóásó László készítették.

A Víztorony a Szent István téren áll és 1904-ben épült. Tervezője Zielinski Szilárd. A magyarországi vasbetonépítés úttörő egyéniségének víztornya másodikként épült az országban, a torony épület kivitelezője Freund Henrik és Fiai munkáját dicséri. 2003 márciusában egyedi ipartörténeti műemléki védettséget kapott.

2025.12.22.

Nem a Jézuska viszi le

Karácsonyi hulladékkezelés a társasházban

A karácsonyi időszak a társasházak számára nemcsak ünnep, hanem kiemelten terhelt üzemeltetési időszak is. Az ajándékok, a vendégjárás és az ünnepi készülődés együtt jár a hulladékmennyiség hirtelen megugrásával, ami – megfelelő szervezés nélkül – gyorsan rendetlenséghez és lakói konfliktusokhoz vezethet.

Miért kritikus a karácsonyi időszak hulladék szempontból?

Az ünnepek alatt rövid időn belül jelentkezik:
– jelentősen több kommunális hulladék
– nagy mennyiségű kartondoboz
– csomagolópapír, fólia, hungarocell
– kiürült italos dobozok, üvegek
– pár nappal később pedig kidobott karácsonyfák

A probléma nem a mennyiség önmagában, hanem az, hogy mindez egyszerre keletkezik.

Tipikus karácsonyi problémák a társasházakban

Ingatlanüzemeltetői szemmel gyakran találkozunk:
– túlcsorduló kukákkal
– kukák mellé helyezett dobozhegyekkel
– szétszóródó hulladékkal a szél miatt
– megtelt kukahelyiségekkel
– a közlekedési útvonalak akadályozásával

Ezek nemcsak esztétikai problémák, hanem:
– tűzvédelmi
– balesetvédelmi
– és higiéniai kockázatot is jelentenek.

Mit mondanak a szabályok? (röviden)

– A közös területeken hulladék nem tárolható tartósan
-A kukahelyiségek nem raktárak
– A kartondobozokat lapítva kell elhelyezni
– A társasház házirendje gyakran részletesen szabályozza a hulladékkezelést

Ezek megsértése házirendi vagy birtokvédelmi problémát is felvethet.

Karácsonyfák: a „második hullám”

Az ünnepek után néhány nappal jön a következő csúcs:
– fenyők a lépcsőházban
– fenyők a kukák mellett
– tűlevelek a közös területeken

Fontos tudni: a karácsonyfa nem kommunális hulladék, kijelölt időszakban és helyen szállítják el, rossz helyre téve akadályozhatja a közlekedést és a takarítást

2025.12.14.2025.12.14.

A házirend és az SZMSZ szerepe az állattartásban

Társasházban az állattartás gyakorlati szabályait elsősorban nem az országos törvények részletezik, hanem a társasház saját belső normái:
– a házirend és
– a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ).

Ezek a dokumentumok azonban nem állnak a jogszabályok felett, kizárólag azokon belül értelmezhetők.

Jogszabályi alap: mit enged a társasházi törvény?
A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (Tht.) rögzíti, hogy:
– a tulajdonostárs a külön tulajdonát (lakását) jogosult rendeltetésszerűen használni,
– de köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely más tulajdonostárs jogait, vagy a közösség jogos érdekeit szükségtelenül vagy aránytalanul sérti.

(Tht. 13. §, 17. §, 26. §)

Ez a jogi alap nem tiltja az állattartást, viszont lehetőséget ad arra, hogy a közösség szabályozza annak módját, ha az mások együttélését érintheti.

Mit szabályozhat jogszerűen a házirend?

A házirend a társasházi együttélés gyakorlati rendjét rögzíti. Állattartás esetén kifejezetten jogosan szabályozhatja például:

✔ a közös területek (lépcsőház, folyosó, udvar, lift) használatát
✔ az állatok közlekedésének módját (póráz, hordozó, felügyelet)
✔ a közös területek tisztántartására vonatkozó kötelezettséget
✔ a zajjal, szaggal, szennyezéssel kapcsolatos elvárásokat
✔ az állattartásból eredő károkért való felelősséget

Ezek nem az állattartás tiltását, hanem annak keretek közé szorítását szolgálják.

Mit NEM tehet meg jogszerűen a házirend?

Nagyon fontos jogi határ:
– Nem tilthatja meg általánosan a kedvtelésből tartott állatok tartását
– Nem írhat elő önkényes, indokolatlan korlátozásokat
– Nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal

A bírói gyakorlat következetes abban, hogy a teljes körű állattartási tilalom aránytalan jogkorlátozás, különösen akkor, ha az állat tartása bizonyíthatóan nem sérti mások jogait. A házirend nem vonhat el tulajdonosi jogot, csak annak gyakorlását szabályozhatja.

Az SZMSZ szerepe – miért erősebb, mint a házirend?

Az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) a társasház „belső alkotmánya”.
Jogilag erősebb dokumentum, mint a házirend, mert:
– a közgyűlés minősített döntésével fogadják el,
– részletesen szabályozza a közös tulajdon használatát,
– hosszú távú, strukturális szabályokat rögzít.
(Tht. 13. § (1)–(2))

Mit rögzíthet jogszerűen az SZMSZ állattartás kapcsán?

Az SZMSZ szabályozhatja például:
– a közös tulajdon használatának feltételeit állattal
– az állattartással kapcsolatos közösségi együttélési normákat
– a jogsértések jogkövetkezményeit (felszólítás, jegyzői eljárás, per)
– az állattartással összefüggő károk megtérítésének rendjét

De az SZMSZ sem tilthatja meg általánosságban az állattartást, és nem írhat elő olyan korlátozást, amely indokolatlan, aránytalan, vagy nincs közvetlen kapcsolata a közös érdek védelmével.

2025.12.14.

Híres épületek: Szeged

DSCF6134 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz kozismert neven fogadalmi templom fohomlokzat 2

Ma Szegedre látogatunk. Két részben szeretném megmutatni különleges szépségét. Most az első részben két vallási intézményt mutatnék be. A második részben a város házaiból mutatnék be néhányat.

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros öleli.

– A Fogadalmi templom (hivatalosan Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, másik közismert nevén szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma. 20. századi magyar egyházi építészet egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma. Eredetileg Schulek Frigyes (Pest, 1841. november 19. – Balatonlelle, 1919. szeptember 5.) által készített terveket Foerk Ernő (Temesvár, 1868. február 3. – Budapest, 1934. január 26. ) jelentősen módosította, az építkezés pedig 1913-ban indulhatott meg. Az I. világháború az antant-megszállás miatt 1914 és 1923 között leálltak a munkálatok. 1923 áprilisában végül újraindultak a munkálatok Foerk Ernő, Petrovácz Gyula és Ottovay István vezetésével, bár a korábbinál lassabb tempóban. A templomot és az időközben felépülő Dóm teret 1930. október 23-25. között megrendezett ünnepségsorozat keretében adták át.

– A szegedi Új Zsinagóga Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb és egyik legszebb zsinagógája. 1900 és 1903 között épült Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. – Budapest, 1932. július 8.) tervei alapján, aki a századforduló legjelentősebb zsinagógaépítésze volt. Az épület a szecesszió, a historizmus és a gótikus formák egyedülálló ötvözete. Az épület nemcsak vallási központ, hanem Szeged kulturális örökségének kiemelkedő része is. A zsinagóga felavatására napra pontosan 60 évvel a régi zsinagóga felavatását követően, 1903. május 19-én került sor. A kupola 48,5 méter magas. A belső teret gazdag szimbolika díszíti, amelyek bibliai motívumokat és zsidó szimbólumokat ábrázolnak. Különösen szépek az ablakokon és a kupolán megjelenő üvegfestmények, melyeket Róth Manó (Róth Miksa testvére) készített.