
Egy nem túl elmés spam története

A finisébe ért a közgyűlési időszak és ezeknek a hónapokban sok-sok tanulsága és érdekessége van. Az ember rengeteg kérdést kap, sok olyan témával találkozik amik a lakókat foglalkoztatják. Az egyik legfontosabb és leggyakoribb a társasház anyagi helyzetének a javítása. Erről mesélek most és a későbbiekben.
Ezekhez természetesen a közgyűlés hozzájárulása szükséges, általában egyszerű szótöbbség, de néhány esetben (pl. tetőhasználat vagy alapító okirat módosítása esetén) 4/5-ös vagy egyhangú döntés kellhet.
További lehetőségek:
A közgyűlés dönthet úgy, hogy külön „fejlesztési alapot” vagy „tartalékalapot” hoz létre, és ahhoz külön hozzájárulást kér. Ez lehet éves szinten fix összeg, vagy eseti jellegű, célhoz kötött befizetés. Jogszabály alapján a társasház saját hatáskörben dönthet ilyen bevételi konstrukciókról.
A 2025-ös magyarországi irodabérlési trendeket a gazdasági környezet, a technológiai fejlődés és a munkavállalói elvárások változása alakítja. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a legfontosabb tendenciákat:
Kínálat és kereslet
A 2025-ös magyarországi irodabérlési trendeket a kínálat és kereslet kiegyensúlyozatlansága, a bérlői igények változása, a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése és a technológiai fejlődés határozza meg. A cégeknek és befektetőknek érdemes figyelembe venni ezeket a tényezőket a döntéshozatal során.
források: index.hu, origo.hu, portfolio.hu, forbes.hu kiadoiroda.hu, otthonterkep.hu
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Nyíregyházi járásnak székhelye. az ország hetedik legnagyobb városa.
A települést legelőszőr, 1209-ben említik meg, viszont több száz év múlva vált igen jelentős településsé, amikor is gróf Károlyi Ferenc földbirtokos 1753-ban igen kedvező kiváltságokat ígért az ide települőknek.
Ma a város új zsinagógáját mutatnám be: a zsinagóga 1924 és 1932 között épült a neves magyarországi zsinagógaépítész, Baumhorn Lipót tervei szerint. A tervek szerint 410 férfi és 286 női ülőhellyel rendelkezik. A női ülőhelyek számára a belső tér három oldala körül karzat épült ki. A belső tér közepén a bima foglal helyet. A belső tér oszlopokkal körülfogott pártázatos építmény fülkéjén az alábbi felirat áll: „Atyánk, Királyunk, nyisd meg az ég kapuit imáinknak.” (Zsoltárok 113:3). A tórafülkét nagyméretű díszes árkádív keretezi. A falsíkon egy-egy oroszlán által tartott szallagmintán olvasható felirat: „Napkelettől napnyugtáig dicsérve legyen az Örökkévaló neve.” (Zsoltárok 113:3).
Az izraelita hívek száma a holokauszt miatt nagymértékben lecsökkent: 1944 nyarán a magyar hatóságok – pontos feljegyzések alapján – 4753 zsidót deportáltak Nyíregyházáról (csecsemőket, gyerekeket, nőket, férfiakat, időseket), akiknek többségét a nácik Auschwitzban gyilkolták meg.
Nyíregyházának volt egy másik un. régi zsinagógája, ami 1880-ban épült. A templom az akkori Szarvas utcában állt. A második világháború idején kiégett, a romos épületet lebontották.
A nógrádi vár Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely
a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették
a védelem erejét.
Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a Váci egyházmegyének. A fennsík egyik sarkában létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakított ki Jacobus Tragurinus dalmáciai építőmester.
Az építkezések végét az 1483-as évszámmal jegyzett, sárkányos, farkasfog díszítésű Báthory–címer jelzi, amit a feltárás alkalmával találtak a belsővár feltöltődött árkában. 1544-ben a közeledő törökök elől megfutamodott
a helyőrsége, visszafoglalására csak kerek ötven esztendő múltán került sor. Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette, falait a könyörtelen időjárás és a környékbeli lakosság bontó kezei fogyasztották meg.
1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belsővár árkában,
de a helyreállításra 1997-ig várni kellett.
Történések a látogatásom óta: a vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének egyik helyszíne volt, de végül kikerült a programból.
2023 áprilisában a várat életveszélyessé nyilvánították, majd annak tulajdonosa, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azt 2023.04.28. napján lezárta, látogatása tilos.
Újra beköszönt a 2008-ban kirobbant válság okozta körbetartozás?
A vállalkozások több mint 70 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2024 első félévében, emiatt több mint 30 százalékuk maga is tartozott a beszállítóinak, 16 százalékuk pedig lánctartozás, azaz vevőik késedelmes fizetése miatt nem tudott fizetni legalább egyszer az adatfelvétel időpontját megelőző évben.
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2024. szeptemberében 350 db legalább 20 főt foglalkoztató céget érintő felmérést publikált, amelyben a vállalkozások vezetői által megadott adatok alapján a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait mutatták be.
A kutatás során megdöbbentő adatok láttak napvilágot, ezek közül a legfontosabb tapasztalatok:
A hazai vállalkozások 71 százalékának legalább egy üzleti partnere (6 százalékuk esetében a partnerek több mint fele) késedelmesen fizetett 2024 első félévében;
A késedelmesen fizető üzleti partnerek problémája legnagyobb arányban a 20–49 főt foglalkoztató (77 százalék), a kereskedelmi (83 százalék) és a tisztán hazai tulajdonú cégek (72 százalék) körében jelent meg;
A 250 fő feletti nagyvállalatok körében 9 százalékponttal emelkedett a késedelmes fizetésben érintettek aránya;
A kereskedelemben (6 százalékponttal), a szolgáltatások területén (4 százalékponttal) és a feldolgozóiparban is (3 százalékponttal) növekedett a késedelmes fizetés gyakorisága, az építőiparban viszont 18 százalékponttal kevesebben számoltak be erről a problémáról: körükben 78 százalékról 60 százalékra csökkent a késedelmes fizetésben érintett vállalkozások aránya;
A válaszadók 33 százaléka maga is tartozott a beszállítóinak, ami az egy évvel ezelőtt mért aránynál két százalékponttal magasabb.
A lánctartozás okozta problémák súlya a válaszadó cégek 34 százaléka szerint nőtt a 2024 júliusát megelőző féléves időszakban.
Akit érdekel a részletes kintlévőségi és lánctartozás elemzés, azok itt olvashatják el a részletes jelentést:
https://gvi.hu/files/researches/746/nkonj_243_lanctartozas_elemzes_240826.pdf
A fenti statisztika alapján szeretnénk megismerni mi is a partnereink friss tapasztalatait a kintlévőségek helyzete vonatkozásában.
Nagyon köszönjük, ha az alábbi linken található, 12 kérdéses, 3 perc alatt kitölthető kérdőívünkön visszajelzést ad nekünk a fenti témában:
Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése, Az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után.
A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. Már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. Most a város két műemlékét mutatnám be.
Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Eredetileg katolikus templom volt, melyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Az eredetileg római katolikus templomot a 13. században kezdték el építeni román stílusban. Kicsi, egyhajós templom volt, amely alig volt elegendő a lakosság vallási életét kielégíteni. Nagy Lajos idején bővült a templom nyugati irányban. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult, háromhajós késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon 1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1489-ben. 1544-ben a törökök felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat, a tetőt és ledöntve a tornyot. A templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, ezért nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban. A templomot 1563-tól 1569-ig a református szertartásoknak megfelelően építették át. A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980). A templom körül található a város legrégebbi temetője.
A Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum a Belvárosban áll (Deák Ferenc tér 7). A templomot 1785-ben kezdték el építeni a Magyarországon, igen ritka copf stílusban. Az építkezést 1806-ban fejezték be. A templom építését az tette szükségessé, hogy a török uralom után görög telepesek, kereskedők telepedtek meg Miskolcon, és szerették volna, ha rendelkeznek egy saját templommal. A templomban található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, amely 16 méter magas, és 87 jelenetet mutat be Jézus életéből. A késő barokk ikonosztáz Jankovits Miklós egri fafaragó műhelyében készült. A templomot ma is használja az ortodox közösség.
Mi a hasonlóság egy Infoparki iroda épület és a BGE Alkotmány utcai épületének vezérlésében?
Aligha lehetne nagyobb különbség két ingatlan között, mint egy Infoparki irodaház és a Budapesti Gazdasági Egyetem Alkotmány utcai épülete között. A konkrét épület az Infoparkban 2009-ben épült a kornak megfelelően korszerű gépészettel. A Budapesti Gazdasági Egyetem Alkotmány utcai épülete a XIX. században épült, műemlék épület és épületgépészeti elemei még az előző évezredet idézik. Mégis lehetséges hasonló elvek mentén kiépíteni a helység szintű hűtés, fűtés vezérlést?
Az Infoparki épület tetőre szerelt légkezelővel és folyadék hűtővel van felszerelve. A meleget gázkazán készíti. Az irodákban 2 csöves fan coil berendezések szolgáltatják a hűtést és radiátoros fűtés került kiépítésre. Valamennyi helységben felszereltek termosztátot, hogy a használók hőmérsékletet tudjanak állítani maguknak.
Az Alkotmány utcai épületben gázkazánok szolgáltatják a meleg vizet a központi fűtési rendszerbe. Hűtésre split klímák kerültek felszerelésre. A rendszer kiépítéséből következik, hogy a központi fűtési kör elején lévő radiátorok túl forrók, míg a végén lévő radiátorok nem képesek elegendő meleget szolgáltatni és kiegészítő fűtést kell alkalmazni. A szabályozásra a radiátor szelepek adnak lehetőséget.
Összefoglalva, míg az Infoparki épületnél a kontrol hiánya jelentette a problémát, addig az Alkotmány utcai épületben a bizonyos pontokon elégtelen fűtés. A Simplexion javaslata a hűtő, fűtő berendezések helységenkénti vezérlése. A kiépítéshez lecseréltük a termosztátokat és a radiátorokra rádiósan vezérelhető szelepeket telepítettünk. A működtetéshez rádiós hálózatot építettünk ki, így a kivitelezés nem kíván építészeti beavatkozást. Tehát a gyors és kosz mentes telepítés mellett a műemléki védettséget élvező épület sem került átalakításra.
Milyen előnyökkel jár a vezérlés kiépítése?
Az Infoparkban a munkarendhez igazítottuk a hűtő, fűtő berendezések működtetését és naptár integrációval figyelembe vesszük a home office miatt aktuálisan nem használt területeket. A jövőben tervezzük az ablaknyitás érzékelők rendszerbe kötését is, hogy leálljon a hűtés, fűtés, ha nyitva van az ablak. Számításaink szerint a vezérlés a jelenlegi kiépítettség mellett a korábban hűtésre, fűtésre fordított energia 35-40%-át megtakarítja. Azon túl tehát, hogy a beruházás nagyjából éven belül megtérül, az üzemeltetési költségben is jelentős csökkenés tapasztalható.
Egy irodaház számára versenyelőnyt jelent a hűtés, fűtés központi vezérlés bevezetése, mert érdemben csökkenteni tudja az üzemeltetési költséget többek között a szemközti irodaházzal szemben. Azaz versenyelőnyt biztosít. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a szemközti irodaház nehezebben ad ki területet ameddig nálunk van szabad iroda.
Az Alkotmány utcában a kényelem volt az elsődleges szempont. Azaz, hogy ne kelljen kiegészítő fűtést használni a fűtési kör végén. Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy a nem kielégítő teljesítményű fűtési rendszer képességeit jobban szétterítjük az épületben, így a kevés is elegendő lesz.
A globális felmelegedés miatt találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a 15-20 éve tervezett hűtési kapacitás már nem elegendő. A szoba szintű vezérlés nagyban segít abban, hogy az energiát a valódi felhasználókhoz irányítsuk. Ezzel évekkel el lehet odázni nagyobb épületgépészeti beruházásokat. Mindezt úgy, hogy a felhasználói panaszok is csökkennek.
További információ: www.simplexion.hu
Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely: Mátraverebély település határában található, katolikus búcsújáróhely. Mária-kegyhely a Váci egyházmegyéhez tartozik.
Nógrád vármegyében, a Cserhát keleti részén, a Hatvan és Salgótarján között húzódó 21-es főút közelében található, mintegy száz kilométerre Budapesttől.
Szentkút alapító eseménye, az első csoda, amikor a néma pásztorfiúnak megjelenik a Szűzanya egy tölgyfa koronájában. Arra szólítja fel, hogy ásson a fa gyökerénél, és igyon abból a vízből, amit ott talál, hogy beszélni tudjon. A fiú szót fogad, ás, vizet talál, iszik és megszólal. Ez a víz, a szent kút vize, amelyhez azóta rengetegen zarándokoltak el, hogy Mária segítségével az Istennél gyógyulást találjanak testi – lelki bajaikra.
1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak.
A XVIII. századtól állnak ferences szerzetesek Szentkút, illetve az ide érkezők szolgálatában.
Rekonstrukciós munkák után 2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet a szabadtéri miséző hellyel, zarándokházzal.
A másik templom: Mátraverebély északnyugati peremén, a temető melletti dombon emelkedik a monumentális – középkori alapokon nyugvó – torony nélküli római katolikus templom, melynek nyugati oldalán egy huszártorony található. A mai templom helyén a 13. században már állt egy kis, román stílusú templomocska (először 1329-ben és 1331-ben említették), amelynek az alapfalai a mai templom hajójának északkeleti részén kerültek elő.
Ahogy közeledik a tavasz, érdemes előre felkészíteni az ingatlant a szezonváltásra. Íme a legfontosabb teendők:
Ezekkel az előkészületekkel az ingatlan nemcsak rendezettebb és szebb lesz, hanem biztonságosabb és gazdaságosabban fenntartható is a tavaszi-nyári szezonban.