Kategória: Publikációk

A társasház közös területei – például a lépcsőház, folyosók, udvar, pince, tető vagy a gépészeti helyiségek – minden tulajdonos közös tulajdonában állnak. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ezeket birtokolni és használni, de csak a többiek jogainak tiszteletben tartásával. A közös terület tehát nem senkié, hanem mindenkié, ezért a használatáról és a fenntartásáról is közösen kell dönteni.

 A Társasházi törvény szerint a közös tulajdonhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a tulajdoni hányad arányában kell gyakorolni. Vagyis aki nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik, annak nagyobb beleszólása és nagyobb felelőssége is van a közös ügyekben – beleértve a költségek viselését és a döntéshozatalt is.

A birtoklás és a használat módját a társasház közgyűlése határozhatja meg. Itt dönthetnek arról például, hogy a közös udvar mely része parkolóként, játszótérként vagy pihenőként használható, illetve hogy a pince vagy a padlás egyes részeit kinek a használatába adják. Ha valaki a közös terület egy részét kizárólagosan szeretné használni – például egy tárolót vagy kert­részt –, azt csak a közgyűlés engedélyével teheti meg, és gyakran külön megállapodás vagy bérleti díj is szükséges hozzá.

Fontos, hogy senki sem használhatja a közös területet a többiek rovására. Ha valaki például lezár egy pincefolyosót, elfoglalja az udvar egy részét, vagy magáncélra használja a lépcsőházat, azzal megsérti a többi tulajdonostárs jogait. Ilyen esetben a közös képviselő vagy a közgyűlés léphet fel, végső esetben pedig bíróság dönthet a vita rendezéséről.

A közös tulajdonból származó hasznok – például ha a társasház bérbe ad egy közös helyiséget vagy reklámfelületet – szintén a tulajdoni hányad arányában illetik meg a tulajdonosokat. Ugyanígy a karbantartási, felújítási és üzemeltetési költségek is arányosan oszlanak meg közöttük.

Összefoglalva: a társasház közös területeinek használata csak akkor működik jól, ha a tulajdonosok együttműködnek, szabályokban állapodnak meg, és figyelnek egymásra. A közös terület mindenkié – és csak közösen őrizhető meg rendben, biztonságosan és békésen.

Ősszel (sőt már az ősz legelején) kiemelten kulcsfontosságú a családi ház felkészítése a hidegebb, csapadékosabb időre. Íme a 10 legfontosabb teendő, rövid magyarázattal:

1. Tető ellenőrzése
   Cserép, pala, lemez állapota, hiányzó vagy repedt elemek pótlása. A beázások megelőzése a legfontosabb.

2. Csatornák tisztítása
   Levél, gally eltávolítása, hogy a víz akadálytalanul folyjon, és ne áztassa el a homlokzatot, falat.

3. Kerti csapok és locsolórendszer víztelenítése
   Fagy esetén szétrepedhetnek a csövek, ezért el kell zárni, leengedni a vizet.

4. Fűtési rendszer ellenőrzése
   Kazán, radiátorok légtelenítése, karbantartása. A téli hidegben nem fér bele, hogy fűtés nélkül maradj.

5. Nyílászárók szigetelése
   Rések, rossz tömítések cseréje, hogy ne húzzon be a hideg és ne menjen el a hő.

6. Kémény tisztítása, ellenőrzése
   Kéményseprő kihívása nagyon hasznos, leginkább életvédelmi szempontból a szén-monoxid veszély miatt.

7. Kerti bútorok, gépek elpakolása
   Fagy és csapadék ellen védve legyenek kerti eszközeink. Ami nem télálló, azt száraz helyre kell vinni.

8. Udvar és kert rendbetétele
   Lehullott lomb összegyűjtése, komposztálás, ágak levágása, hogy ne törjön le hó vagy szél miatt.

9. Külső világítás, mozgásérzékelők ellenőrzése
   A rövidülő nappalok miatt fontos a biztonság és a kényelmes közlekedés a ház körül.

10. Vészhelyzeti felszerelések átnézése
    Hólapát, jégmentesítő só, homok, kesztyű, lámpa, elemek előkészítése, hogy ne télen kapkodj.

Nem olyan régen elkezdztem boncolgatni azt a témát, hogy milyen is műemlék házban lakni, mik az előnyök, mik a hátrányok stb. Az említett cikk ezen a linken megtalálható. Most pedig folytatom a témát néhány további fontos és érdekes dologgal valamint pár ötlettel.

Jog–engedély–szabályozás! Avagy mi az amit nem lehet megúszni.

Védettség tisztázása: országos vagy helyi? Pontosan mely elemek védettek? (homlokzat, nyílászárók, lépcsőház, burkolatok, portálok).

Mit jelent ez a gyakorlatban?
Külső megjelenés változtatása (szín, anyag, nyílászáró-profil, klíma kültéri egység, tetőablak, napkollektor) általában külön engedélyköteles, és műemléki szempontok alapján bírálják el.

Belső átalakítás (falbontás, új vizesblokk, gépészeti strangok, nagy gépészeti egységek) szintén igényelhet bejelentést/engedélyt, főként ha védett belső elemeket érint vagy statikailag számít.

Reverzibilitás elve: olyan megoldás előnyös, ami visszaalakítható (pl. belső oldali, pára-technikailag korrekt hőszigetelés, ablakfelújítás cseréje helyett).

Társasházi vonatkozás: a közös részek (homlokzat, tető, főfalak, strangok) érintése közgyűlési jóváhagyás kérdése is – a ház SZMSZ-e és a jogszabályok szerint.

Reklám, üzletportál, kiülés, klíma: szigorúan szabályozott a megjelenés; a ház egységes arculata elsődleges.

Műszaki–komfort szempontok és jó megoldások

Nyílászárók: Felújításuk elsőbbséget élvez: hézag- és záródásjavítás, tömítések, rejtett vasalatok karbantartása.
– Üvegezés korszerűsítése (pl. hőszigetelő üveg beépítése a korhű osztás megtartásával) gyakran járható út.
– Redőnytokok szigetelése, belső kiegészítő ablakszárny – esztétikus, mégis hatásos.

Hőszigetelés, pára: Homlokzati szigetelés többnyire nem opció; belső oldali hőszigetelés csak pára-technikai méretezéssel (penész/konenzáció elkerülése, hőhidak felmérése).

Gépészet: Elektromos hálózat felújítása (régi alumínium vezetékek cseréje, bővítés), FI-relé, tűzvédelem.
– Fűtés: ha egyedi gáz, nézd a kéményalkalmasságot; központi rendszernél korszerű szabályozás és hidraulikai beszabályozás sokat dob a komforton.
– Hűtés: kültéri egység utcai homlokzatra többnyire tilos; belső kondenzációs chiller, légcsatornás vagy rejtett megoldás lehet alternatíva (engedélyköteles lehet).

Akusztika: Utcai zaj ellen korszerű üvegezés

Statika és nedvesség: Repedések, süllyedések, boltozatok, fafödémek állapota: statikai szakvélemény erősen ajánlott.
– Pince/párásodás: szellőzés, falszárítás, csapadékvíz-elvezetés felülvizsgálata.

Pénzügyek: mire készüljünk?

Közös költség és felújítási alap: jellemzően magasabb; célszerű kérni részletes kimutatást a ház pénzügyeiről, tartozásairól, peres ügyeiről.

Tervezett házfelújítások: tető, homlokzat, lift, strangok – ezek több évre meghatározhatják a kiadásokat.

Lakáson belüli felújítás: restauratív megoldások ára magasabb (munkaigényes kézműves technikák).

Banki finanszírozás: értékbecslésnél fontos a jogi helyzet, az állapot és a piacképesség; műemléknél ez nem hátrány, de a műszaki kockázatokat jobban vizsgálják.

Biztosítás: egyeztessünk kifejezetten műemlék épületekre szabott fedezetekről (restaurálási többletköltség, díszítőelemek).

Műemlék házban élni különleges értéket, patinát és városi élményt ad, de cserébe szigorúbb felújítási szabályokkal, magasabb fenntartási költségekkel, több egyeztetéssel és lassabb ügyintézéssel kell számolni. Akinek fontos a történeti környezet, az egyediség és a hosszú távú értékállóság, jól járhat – aki gyors, kompromisszummentes modern komfortot akar alacsony költségen, annak nem ez a legpraktikusabb választás.

Mi számít „műemléknek”?
– Országos védelem (műemlék): az épület (vagy egy része) kiemelt örökségi érték. A külső (homlokzat, tető, nyílászárók) szinte biztosan védett; a belső elemek (lépcsőház, burkolatok, díszítőelemek) is lehetnek.
– Helyi védelem / területi védelem: lazább, de így is korlátozza az átalakításokat.
– Világörökségi/kiemelt övezetek: plusz szempontokkal korlátoz bizonyos dolgokat, pl. magasság, anyaghasználat, reklámok, klíma kültéri egységek elhelyezése.

Előnyök:

• Esztétika és karakter: nagy belmagasság, díszlécek, parketta, kovácsoltvas korlát, historikus nyílászárók – egyedi atmoszféra.
• Városi elhelyezkedés: jellemzően belvárosi vagy értékes, jól ellátott környék.
• Értékállóság/presztízs: limitált kínálat; jó állapotú, igényesen felújított lakások keresettek.
• Masszív szerkezet: vastag teherhordó falak, tartós anyagok (tégla, kő).
• Akusztika/hőtehetetlenség: vastag falak miatt kevésbé ingadozik a hőmérséklet (de lásd hátrányoknál).
• Közösségi érték: igényes lakóközösség, aktív házfelújítási kultúra (jó esetben).

Hátrányok:

• Felújítási korlátok és engedélyek: homlokzati hőszigetelés, ablakcsere „modern profilra”, klíma kültéri egység utcai homlokzatra – többnyire tilos vagy csak szakszerű rekonstrukcióval, engedéllyel.
• Költségek: restaurálás (ablak, homlokzat, kovácsoltvas) drágább, mint „újra cserélni”; közös felújítások tételei nagyok (tető, homlokzat, lépcsőház).
• Idő és adminisztráció: tervező, szakértő, hatósági egyeztetés – lassabb haladás.
• Energiahatékonyság: nehezebb hőszigetelni; korszerű, de reverzibilis megoldások kellenek.
• Gépészet és közművek: régi vezetékek, kémények, gyenge elektromos kapacitás; felújításuk körülményes lehet.
• Akadálymentesség és komfort: lifthiány, zajosabb főútvonalak, parkolás nehézkes.
• Rejtett kockázatok: faelemek rovarkára, nedvesedés, ólomfesték/azbeszt a régi rétegekben.

  

10 gyakori tévhit – és a realitás

1. „A régi mindig huzatos és hideg.” – Felújított, jól tömített, korszerű üvegezésű ablakokkal kellemes komfort érhető el.
2. „Nem lehet semmit korszerűsíteni.” – Lehet, de korhű megjelenéssel, reverszibilitással és engedéllyel.
3. „A belső oldali szigetelés mindig penészedik.” – Szakszerű páratechnikai tervezés mellett működhet.
4. „A klíma kizárt.” – Láthatatlan/udvari elhelyezés, vízhűtéses megoldások engedélyezhetők lehetnek.
5. „Olcsóbb, ha kicserélem az ablakot.” – Lehet, hogy tiltott; és hosszú távon értékromboló.
6. „Statikailag biztos rendben van, mert masszív.” – Minden régi ház egyedi; statikai vizsgálat kötelezően ajánlott.
7. „A társasház majd fizet mindent.” – A közös költséget a tulajdonosok fizetik; nagy munkákra külön befizetés is jöhet.
8. „Bármit megtehetek a saját lakásomban.” – Közös részek, védett elemek és szomszédjogok korlátozzák.
9. „Gyorsan megy az engedélyezés.” – Inkább készülj hosszabb átfutásra.
10. „Mindig jobb befektetés, mint az újépítésű.” – Piacfüggő; helyszín, állapot és minőség dönti el.