Egy társasház időszakosan jelentkező pincei vizesedése szinte mindig összetett okokra vezethető vissza. Fontos megérteni, hogy a pince különleges épületrész: közvetlen kapcsolatban áll a talajjal, ezért a vízmozgásokra sokkal érzékenyebb, mint a lakószintek.
A pince vizesedésének egyik alapvető oka az, hogy ez az épületrész közvetlen kapcsolatban áll a talajjal. Hosszabb csapadékos időszakokban vagy hóolvadás idején a talaj telítődik vízzel, a talajvíz szintje megemelkedik, és jelentős nyomás alakul ki a pince falai és padlója mentén. Amennyiben az épület vízszigetelése nem megfelelő, elöregedett vagy eleve korszerűtlen volt már az építéskor, a víz a legkisebb repedéseken, szerkezeti csatlakozásokon keresztül utat talál magának. Ilyenkor tipikusan az tapasztalható, hogy a pince esős időszakokban átnedvesedik, majd szárazabb hónapokban részben vagy teljesen kiszárad.
Sok társasház esetében a problémát tovább súlyosbítja a vízszigetelések természetes öregedése. Az évtizedekkel ezelőtt alkalmazott bitumenes vagy egyéb szigetelőanyagok idővel elveszítik rugalmasságukat, elrepedeznek, megszakadnak, különösen a fal és a padló találkozásánál. Ezek a szerkezeti gyenge pontok kifejezetten érzékenyek a talaj felől érkező nedvességre, és már viszonylag kisebb víznyomás esetén is áteresztővé válhatnak. A probléma gyakran nem az egész pincefelületet érinti egyszerre, hanem foltszerűen, bizonyos falszakaszokon jelenik meg, ami tovább nehezíti a pontos ok feltárását.
Nem ritka az sem, hogy a pince vizesedése valójában nem alulról, hanem felülről indul. A nem megfelelően karbantartott csapadékvíz-elvezető rendszer – eltömődött ereszcsatornák, hibás lefolyók, rossz tereplejtések – azt eredményezi, hogy az esővíz az épület közvetlen környezetében gyűlik össze. Ha a járdaszint vagy a terep az épület felé lejt, a víz a pincefal mellé szivárog, majd onnan jut be az épületbe. Ilyen esetekben a vizesedés gyakran a falak mentén, sávosan jelenik meg, és szoros összefüggést mutat az intenzívebb csapadékos időszakokkal.
Az időszakos pincei vizesedés hátterében gyakran a drénezés hiánya vagy meghibásodása is szerepet játszik. Sok régebbi társasház körül egyáltalán nem épült ki drénrendszer, vagy ha igen, annak működése az évek során megszűnt az eliszapolódás vagy szerkezeti károsodás miatt. Ilyenkor a talajban összegyűlő víz nem tud eltávozni az épület mellől, hanem folyamatos terhelést jelent a pincefalak számára, ami időszakos beázásokban, nedvesedésekben jelentkezik.
Külön figyelmet érdemelnek a közművezetékek is, amelyek sokszor rejtetten, a pince közelében futnak. Egy lassú, nehezen észlelhető szivárgás az ivóvíz-, szennyvíz- vagy fűtési rendszeren folyamatos nedvesedést okozhat, amelyet a lakók gyakran összetévesztenek a csapadék okozta beázással. Az ilyen eredetű vizesedés jellemzően nem függ az időjárástól, és hosszabb távon komoly szerkezeti károkat is előidézhet.
Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni az épület természetes mozgásait sem. Talajsüllyedés, forgalmi terhelés vagy korábbi átalakítások hatására hajszálrepedések, szerkezeti elválások alakulhatnak ki, amelyek időszakosan megnyílnak, és lehetővé teszik a víz bejutását. Ezek a hibák sokszor csak bizonyos körülmények között – például nagyobb víznyomás esetén – okoznak látható problémát.
Összességében az időszakos pincei vizesedés azért különösen nehéz kérdés egy társasház életében, mert ritkán vezethető vissza egyetlen, jól körülhatárolható okra. A jelenség mögött legtöbbször több tényező együttes hatása áll, amelyek az időjárás, az évszakok és az épület műszaki állapotának változásával együtt jelentkeznek. Éppen ezért a megoldás kulcsa nem az azonnali beavatkozás, hanem az alapos, szakértői szemléletű feltárás, amely hosszú távon nemcsak költséget, hanem komoly vitákat is megspórolhat a társasháznak.
