A fagyok veszélyei

A téli időszakban a fagy komoly károkat okozhat az ingatlanokban, különösen a nem megfelelően előkészített vagy ritkán használt épületek esetében. A fagyási károk megelőzése nemcsak jelentős költségektől óvhat meg, hanem az üzemeltetés biztonságát és folyamatosságát is biztosítja.

1. A leggyakoribb fagyással összefüggő károk
– Vízvezetékek szétfagyása, repedése
– Radiátorok, kazánok, bojlerek károsodása
– Vízórák és aknák elfagyása
– Tetők, ereszcsatornák károsodása (jégdugók, jégcsapok)
– Burkolatok, vakolatok repedése a fagyás–olvadás ciklus miatt

2. Vízvezetékek és gépészeti rendszerek védelme
– Hőszigetelés: A fűtetlen helyiségekben (pince, garázs, padlástér) futó vízcsöveket megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni.
– Minimális temperáló fűtés: Lakott és lakatlan ingatlanokban is javasolt legalább 5–8 °C hőmérséklet biztosítása.
– Víz elzárása és leürítése: Hosszabb távollét vagy használaton kívüli épületrész esetén a víz főelzáróját el kell zárni, a rendszert pedig le kell üríteni.
– Fagymentes csapok alkalmazása: Kültéri vízvételi pontokon célszerű fagymentes kivitelű csapokat használni.

3. Fűtési rendszerek felkészítése
– Rendszeres karbantartás: A fűtési szezon előtt a kazánok, keringtető szivattyúk és szabályozók ellenőrzése elengedhetetlen.
– Fagyvédelmi funkciók használata: Modern kazánoknál aktiválni kell a beépített fagyvédelmi üzemmódot.
– Radiátorszelepek ellenőrzése: A beszorult szelepek fagyveszélyt okozhatnak, ezért időszakos átmozgatásuk javasolt.

4. Tetők, csapadékvíz-elvezetés védelme
– Ereszcsatornák tisztítása: Az őszi lomb eltávolítása megelőzi a jégdugók kialakulását.
– Megfelelő lejtés és rögzítés: A hibás lejtésű vagy lazán rögzített csatornák könnyen károsodnak fagyban.
– Jégcsapok eltávolítása: A kialakuló jégcsapok baleset- és kárveszélyesek, ezért rendszeresen ellenőrizni kell őket.

5. Nyílászárók és épületszerkezetek védelme
– Nyílászárók tömítettsége: A rosszul záródó ajtók és ablakok hőveszteséget és helyi fagyást okozhatnak.
– Repedések javítása: A homlokzaton és a lábazaton lévő repedésekbe bejutó nedvesség fagyáskor szerkezeti károkat okoz
– Pince- és padlástéri szellőzés ellenőrzése: A nem megfelelő szellőzés párakicsapódást és fagykárt eredményezhet.

Különösen veszélyeztetett ingatlanok:
– Üresen álló lakások
– Nyaralók, hétvégi házak
– Csak részben fűtött helységek
– Földszinti, pincei vagy padlástéri vízvezetékekkel rendelkező épületek
– Régi, elhanyagolt épületek

2026.01.19.

Híres épületek: Szolnok

– Belvárosi templom avagy Nagytemplom (hivatalosan Szentháromság római katolikus templom) a Templom utca 8. alatt. Bezdiczky Ignác só tiszt 1718-ban költözött a városba, és a mai helyen egy szentélyszerű kápolnát építtetett a ferences barátok részére, úgy, hogy az később, bővíthető legyen. A barokk stílusú templomot és a rendházat, ami tulajdonképpen bővítés volt 1724–1757 között építették Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint. A templom mai formáját a 19. században nyerte el.

– A református templom Szolnokon a Tisza-parti sétány 1. alatt található. Szolnok városának a 19. században még nem volt református temploma, csak kis imaháza a vallás gyakorlóinak. Az első lépéseket egy állandó épület létrehozására az 1880-as években tették. Az alapkövet 1893-ban tették le, és már 1894 karácsonyára el is készült az épület. A templom tervezője Sztehlo Ottó volt Neogótikus stílusú épület, különleges hatású, fala vöröstégla, valamint 3 tornya van, a legmagasabb 28, a másik kettő 19 méter magasak.
DSCF1047 reformatus templom2 scaled

– Tisza- parti sétányon található a nagyméretű, valamikor zsinagóga. A zsinagógát 1898– ban építették Baumhorn Lipót tervei alapján, mór stílusban. Maga az épület téglalap alakú, kupolája hasonlít az Iparművészetei Múzeum kupolájához. A felújításnál ügyeltek a korabeli állapot visszaállítására, ami 1972-ben volt. Belseje egyterű. Ideális hely kiállítások megrendezésére. Ma a Damjanich János Múzeum, képzőművészeti gyűjteményének, valamint időszaki kiállításainak ad otthont. Ahogy a bevetőmben írtam Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából kiállítást rendeznek itt a festő alkotásaiból.

2026.01.12.

A meg nem kapott anyagok margójára

a manager under 288ee069 ab67 4cd5 a821 3585c5b97992

Mi történik, ha az előző közös képviselettől kapott anyagok nem felelnek meg a valóságnak?

A társasházak működésében kiemelt jelentősége van a pontos és naprakész dokumentációnak. Amikor egy társasház új közös képviseletet választ, gyakran az előző képviselettől kapott anyagok képezik az átadás alapját. Probléma akkor merül fel, ha ezek az adatok nem egyeznek a valósággal.

Ilyen esetekben többféle eltérés fordulhat elő:

A lakók nem kaptak értesítést a közös költség emelésről, így a határozatok és befizetések nem mindig felelnek meg a valós helyzetnek.
A tulajdoni hányadok és a lakások méretei nem egyeznek a nyilvántartásban szereplő adatokkal, ami torzíthatja a közös költség elosztását és a szavazati arányokat.
Nem minden lakói befizetés került lekönyvelésre, ami anyagi és adminisztratív problémákat okozhat.
Hiányozhatnak fontos dokumentumok, például tűzvédelmi és érintésvédelmi igazolások, valamint tervrajzok, amelyek jogi és biztonsági szempontból is kockázatot jelenthetnek.

Ezek az eltérések nem csupán a mindennapi működést nehezítik meg, hanem jogi és pénzügyi következményekkel is járhatnak. A társasház pontos működéséhez, a közös költségek helyes elszámolásához, valamint a tulajdonosok érdekeinek védelméhez elengedhetetlen, hogy az átadott dokumentáció megbízható és teljes körű legyen.

2026.01.05.

Híres Épületek: Szeged (második rész).

Ma Szeged város néhány nekem kedves épületét mutatom be.

Anna fürdő szeged belvárosban álló műemlék fürdőépület. A neoreneszánsz és török jegyeket felvonultató, eklektikus stílusban épült műemlék épületet 1896-ban építették Láng Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján. Ugyanis az 1879-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A fürdőt 1896. szeptember 6-án nyitották meg. 1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű Anna-kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a pajzsmirigy megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel, amelyről a kút később a nevét kapta. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek.

A Gróf-palota a szegedi belváros legnagyobb önálló szecessziós stílusú épülete, amely szinte változtatás nélkül maradt meg napjainkig. A palota építését Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze kezdeményezte, hogy magas fizetésű városi tisztviselők otthonául szolgáljon. A Raichle J. Ferenc által tervezett épület utcai szintjén ügyvédi irodák, emeletén lakások kaptak helyet. A palota igen rövid idő alatt, az építkezés kezdete után mindössze 13 hónappal, elkészült. Homlokzatának felületformálása igen változatos, oromfalak, erkélyek, beugrók tagolják, két saroktoronnyal. Az oromzatok díszítése kifejezetten különlegessé teszi az épületet kora nyári reggeleken, amikor a homlokzatra eső napfény visszaverődik az aranyszínű mintázatról. A keleties hangulatot hordozó kék, sárga és aranyszínű díszítések mellett számos helyen találhatók a magyar népművészetből átemelt motívumok, kerámiából készült fali díszek.

A Móricz-ház egy 1912-ben szecessziós stílusban épült műemlék épület, amely a szegedi Szent István tér déli szegletében emelkedik. Az épületet Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle J. Ferenc építette 1910 és 1912 között. A Móricz-házat a korabeli nagypolgárság igényeit szem előtt tartva építették. A homlokzatot a juhászok subáját idéző díszítéssel látták el.

Reök-palota Szeged belvárosában található szecessziós épület, amely 1907-ben épült Magyar Ede tervei alapján.

Magyar Ede, az épület tervezője tragikusan rövid életében mindössze nyolc alkotó év jutott osztályrészül. Az európai utazásai során megismert és magával hozott élményanyagot és formavilágot felhasználva tervezte meg számomra a legszebb alkotását, ezt a palotát. A megrendelő Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, kultúrmérnök, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő volt. A palota 1907 novemberében készült el luxus kivitellel, többnyire helyi művészek és mesteremberek közreműködésével. A kétemeletes saroképület minden részletén a szecesszió jellemző formakincsei fedezhetők fel a stilizált virágmotívumok, az éles vonalak elkerülése, a gyűrött falfelületek, az alapvető falsíkok hullámos kialakításának alkalmazása révén. Magyar Ede a homlokzati felületeket vízszintes és függőleges irányban, plasztikus szobrászati eszközökkel alakította ki. A kivitelezés során Winkler és Társai pesti épületszobrászok valódi méretű szénvázlatok alapján rabic-hálóra vagy a nyers felületre hordták fel a gipszes mészhabarcs pépet. A kovácsoltvas munkákat a Kiss János szegedi lakatosmester műhelyében dolgozó Fekete Pál díszkovács készítette Magyar Ede rajzai alapján.

Ungár–Mayer-palota Szeged belvárosában álló szecessziós bérpalota, amely a város egyik jelképének számít. 1910 és 1911 között épült, szintén Magyar Ede tervei alapján, nevét a két megrendelő vállalkozóról, Ungár Benőről és Mayer Áronról kapta.

Az 1900-as évek elején Magyar Ede az egyik legkeresettebb szegedi építésznek számított. Ungár Benő és Mayer Áron őt bízták meg 1908-ban egy nagyméretű, látványos bérpalota megtervezésével. Az épület szerkezete vasbetonból készült, amely a 20. század elején még teljesen új építőanyagnak számított. Ennek terveit és a statikai számításokat Zielinszky Szilárd, a magyarországi vasbetonépítés úttörője készítette, aki nem sokkal korábban a szintén úttörőnek számító vasbeton szegedi víztornyot is tervezte.

Az épületen felfelé haladva a homlokzat egyre kidolgozottabb, döntően geometrikus formákat használó díszítésekkel borított. A legfeltűnőbb díszítőelem a sarkon magasodó torony, amelyet bádogból készült táncoló félmeztelen kisasszonyok díszítenek. A díszes kupolát támasztó, körben összekapaszkodó lányokat Halm Mihály bádogosmester készítette, a kupolát emellett további bádog virágfüzérek dekorálják. A további lakatosmunkákat Szeged egyik legnevesebb díszkovácsa, Kecskeméti Antal végezte, míg a szobrászati munkákat Varga Sándor és Tóásó László készítették.

A Víztorony a Szent István téren áll és 1904-ben épült. Tervezője Zielinski Szilárd. A magyarországi vasbetonépítés úttörő egyéniségének víztornya másodikként épült az országban, a torony épület kivitelezője Freund Henrik és Fiai munkáját dicséri. 2003 márciusában egyedi ipartörténeti műemléki védettséget kapott.

2025.12.22.

Nem a Jézuska viszi le

Karácsonyi hulladékkezelés a társasházban

A karácsonyi időszak a társasházak számára nemcsak ünnep, hanem kiemelten terhelt üzemeltetési időszak is. Az ajándékok, a vendégjárás és az ünnepi készülődés együtt jár a hulladékmennyiség hirtelen megugrásával, ami – megfelelő szervezés nélkül – gyorsan rendetlenséghez és lakói konfliktusokhoz vezethet.

Miért kritikus a karácsonyi időszak hulladék szempontból?

Az ünnepek alatt rövid időn belül jelentkezik:
– jelentősen több kommunális hulladék
– nagy mennyiségű kartondoboz
– csomagolópapír, fólia, hungarocell
– kiürült italos dobozok, üvegek
– pár nappal később pedig kidobott karácsonyfák

A probléma nem a mennyiség önmagában, hanem az, hogy mindez egyszerre keletkezik.

Tipikus karácsonyi problémák a társasházakban

Ingatlanüzemeltetői szemmel gyakran találkozunk:
– túlcsorduló kukákkal
– kukák mellé helyezett dobozhegyekkel
– szétszóródó hulladékkal a szél miatt
– megtelt kukahelyiségekkel
– a közlekedési útvonalak akadályozásával

Ezek nemcsak esztétikai problémák, hanem:
– tűzvédelmi
– balesetvédelmi
– és higiéniai kockázatot is jelentenek.

Mit mondanak a szabályok? (röviden)

– A közös területeken hulladék nem tárolható tartósan
-A kukahelyiségek nem raktárak
– A kartondobozokat lapítva kell elhelyezni
– A társasház házirendje gyakran részletesen szabályozza a hulladékkezelést

Ezek megsértése házirendi vagy birtokvédelmi problémát is felvethet.

Karácsonyfák: a „második hullám”

Az ünnepek után néhány nappal jön a következő csúcs:
– fenyők a lépcsőházban
– fenyők a kukák mellett
– tűlevelek a közös területeken

Fontos tudni: a karácsonyfa nem kommunális hulladék, kijelölt időszakban és helyen szállítják el, rossz helyre téve akadályozhatja a közlekedést és a takarítást

2025.12.14.2025.12.14.

A házirend és az SZMSZ szerepe az állattartásban

Társasházban az állattartás gyakorlati szabályait elsősorban nem az országos törvények részletezik, hanem a társasház saját belső normái:
– a házirend és
– a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ).

Ezek a dokumentumok azonban nem állnak a jogszabályok felett, kizárólag azokon belül értelmezhetők.

Jogszabályi alap: mit enged a társasházi törvény?
A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (Tht.) rögzíti, hogy:
– a tulajdonostárs a külön tulajdonát (lakását) jogosult rendeltetésszerűen használni,
– de köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely más tulajdonostárs jogait, vagy a közösség jogos érdekeit szükségtelenül vagy aránytalanul sérti.

(Tht. 13. §, 17. §, 26. §)

Ez a jogi alap nem tiltja az állattartást, viszont lehetőséget ad arra, hogy a közösség szabályozza annak módját, ha az mások együttélését érintheti.

Mit szabályozhat jogszerűen a házirend?

A házirend a társasházi együttélés gyakorlati rendjét rögzíti. Állattartás esetén kifejezetten jogosan szabályozhatja például:

✔ a közös területek (lépcsőház, folyosó, udvar, lift) használatát
✔ az állatok közlekedésének módját (póráz, hordozó, felügyelet)
✔ a közös területek tisztántartására vonatkozó kötelezettséget
✔ a zajjal, szaggal, szennyezéssel kapcsolatos elvárásokat
✔ az állattartásból eredő károkért való felelősséget

Ezek nem az állattartás tiltását, hanem annak keretek közé szorítását szolgálják.

Mit NEM tehet meg jogszerűen a házirend?

Nagyon fontos jogi határ:
– Nem tilthatja meg általánosan a kedvtelésből tartott állatok tartását
– Nem írhat elő önkényes, indokolatlan korlátozásokat
– Nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal

A bírói gyakorlat következetes abban, hogy a teljes körű állattartási tilalom aránytalan jogkorlátozás, különösen akkor, ha az állat tartása bizonyíthatóan nem sérti mások jogait. A házirend nem vonhat el tulajdonosi jogot, csak annak gyakorlását szabályozhatja.

Az SZMSZ szerepe – miért erősebb, mint a házirend?

Az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) a társasház „belső alkotmánya”.
Jogilag erősebb dokumentum, mint a házirend, mert:
– a közgyűlés minősített döntésével fogadják el,
– részletesen szabályozza a közös tulajdon használatát,
– hosszú távú, strukturális szabályokat rögzít.
(Tht. 13. § (1)–(2))

Mit rögzíthet jogszerűen az SZMSZ állattartás kapcsán?

Az SZMSZ szabályozhatja például:
– a közös tulajdon használatának feltételeit állattal
– az állattartással kapcsolatos közösségi együttélési normákat
– a jogsértések jogkövetkezményeit (felszólítás, jegyzői eljárás, per)
– az állattartással összefüggő károk megtérítésének rendjét

De az SZMSZ sem tilthatja meg általánosságban az állattartást, és nem írhat elő olyan korlátozást, amely indokolatlan, aránytalan, vagy nincs közvetlen kapcsolata a közös érdek védelmével.

2025.12.14.

Híres épületek: Szeged

DSCF6134 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz kozismert neven fogadalmi templom fohomlokzat 2

Ma Szegedre látogatunk. Két részben szeretném megmutatni különleges szépségét. Most az első részben két vallási intézményt mutatnék be. A második részben a város házaiból mutatnék be néhányat.

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros öleli.

– A Fogadalmi templom (hivatalosan Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, másik közismert nevén szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma. 20. századi magyar egyházi építészet egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma. Eredetileg Schulek Frigyes (Pest, 1841. november 19. – Balatonlelle, 1919. szeptember 5.) által készített terveket Foerk Ernő (Temesvár, 1868. február 3. – Budapest, 1934. január 26. ) jelentősen módosította, az építkezés pedig 1913-ban indulhatott meg. Az I. világháború az antant-megszállás miatt 1914 és 1923 között leálltak a munkálatok. 1923 áprilisában végül újraindultak a munkálatok Foerk Ernő, Petrovácz Gyula és Ottovay István vezetésével, bár a korábbinál lassabb tempóban. A templomot és az időközben felépülő Dóm teret 1930. október 23-25. között megrendezett ünnepségsorozat keretében adták át.

– A szegedi Új Zsinagóga Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb és egyik legszebb zsinagógája. 1900 és 1903 között épült Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. – Budapest, 1932. július 8.) tervei alapján, aki a századforduló legjelentősebb zsinagógaépítésze volt. Az épület a szecesszió, a historizmus és a gótikus formák egyedülálló ötvözete. Az épület nemcsak vallási központ, hanem Szeged kulturális örökségének kiemelkedő része is. A zsinagóga felavatására napra pontosan 60 évvel a régi zsinagóga felavatását követően, 1903. május 19-én került sor. A kupola 48,5 méter magas. A belső teret gazdag szimbolika díszíti, amelyek bibliai motívumokat és zsidó szimbólumokat ábrázolnak. Különösen szépek az ablakokon és a kupolán megjelenő üvegfestmények, melyeket Róth Manó (Róth Miksa testvére) készített.

2025.12.14.

10 fontos dolog a karácsonyi időszakra

home safety tips for the holidays 2048x1152 1

1. Adventi koszorú és gyertyák
Soha ne hagyd őket felügyelet nélkül. A kiszáradt koszorú percek alatt lángra kap.

2. Karácsonyfa világítás
Csak minősített, sértetlen égősorokat használj. Kapcsold le, ha elmész vagy lefekszel.

3. Túlterhelt konnektorok
Hosszabbítók, elosztók túlterhelése gyakori tűz ok karácsonykor.

4. Fűtőtestek és éghető anyagok
A fa, ajándékcsomagoló papír, függöny ne legyen fűtőtest közelében.

5. Konyhai tűzveszély
Olaj, zsír, sütés-főzés – soha ne hagyd magára a tűzhelyet.

6. Gyermek- és háziállat-biztonság
Égősorok, gyertyák, díszek, csokik – sok minden veszélyes lehet számukra. Fokozottan figyeljünk oda rájuk.

7. Betörésveszély utazáskor
Ne jelezd nyilvánosan, hogy nem vagytok otthon. Ne posztold tele a közésségi médiát. Időzített világítás sokat segít.

8. Vízvezetékek, csapok
Hosszabb távollét előtt ellenőrizd, nincs-e szivárgás. Egy csőtörés ünnepen különösen drága.

9. Füst- és szén-monoxid-érzékelők
Legyenek működőképesek, elemmel ellátva. Életeket mentenek.

10. Bejárati ajtó és zárak ellenőrzése
Az ünnepi rohanásban gyakori a nem megfelelően bezárt ajtó, kulcsra nem zárt zár, rosszul csukódó bejárat. Érdemes ellenőrizni a zárak állapotát, különösen vendégségbe indulás előtt.

2025.12.03.

Közös képviselő vagy társasházkezelő?

Sokszor kérdezik, hogy mi a különbség a társasházkezelő és a közös képviselő. Most megpróbálom a leplet lerántani erről a témáról.

Közös képviselő – JOGILAG MEGHATÁROZOTT SZEREP

A közös képviselő egy törvényben nevesített tisztségviselő, akit a társasház közgyűlése választ meg.

Fő jellemzői:
– A társasház törvényes képviselője
– A lakóközösség nevében jognyilatkozatot tehet
– A társasház szerződéseit aláírja
– A közgyűlés határozatait végrehajtja
– Felelős a társasház működéséért és gazdálkodásáért

Jogállása: ehet magánszemély vagy lehet cég (gazdasági társaság) is, ami megbízási jogviszonyban áll a társasházzal

Társasházkezelő – SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ

A társasházkezelő alapvetően egy szolgáltató, aki az üzemeltetési és adminisztratív feladatokat végzi el.

Fő jellemzői:
– Üzemeltetés
– Karbantartás szervezése
– Számlázás, könyvelés előkészítése
– Hibaelhárítás intézése
– Lakók ügyintézése

Jogállása:
– Nem feltétlenül választja a közgyűlés
– A közös képviselő vagy a társasház szerződéssel megbízza
– Lehet alvállalkozó

👉 Röviden:
Ő az, aki a MŰKÖDTETÉST végzi, de nem biztos, hogy jogilag képvisel.

A LEGGYAKORIBB HELYZET A VALÓSÁGBAN

A két szerep EGYBEN:
Nagyon gyakori, hogy a közös képviselő EGYBEN társasházkezelő is
vagy a közös képviselő egy társasházkezelő cég.

Ebben az esetben: a jogi képviselet és az üzemeltetés egy kézben van

2025.12.02.

„A közös képviselő küldött” féle átverések margójára

Nemrégen sajnos ismét hallottunk friss híreket a címben szereplő témában. Íme a leggyakoribb társasházi csalások és átverések, amikor szélhámosok a közös képviselőre vagy a társasházra hivatkozva próbálják megtéveszteni a lakókat. Ezek sajnos gyakoriak, és sok társasházkezelő találkozik velük.

1. „A közös képviselő küldött” – ál-szakemberek

Hogyan működik: A csaló vízvezetékszerelőnek, gázszerelőnek, villanyszerelőnek vagy karbantartónak adja ki magát, és azt mondja, a közös képviselő kérésére jött valamit ellenőrizni vagy elhárítani.
Cél: bejutni a lakásba → értékek ellopása, gyorsan összecsapott, túlárazott „munkáért” pénzt kérni.
Jellemző ismertetőjelek:
nincs előzetes értesítés, sürgetés („azonnal kell ellenőrizni a gázvezetéket”), készpénzt kér helyben.

2. A közös költségre hivatkozó pénzbehajtók

Hogyan működik: A csaló azt mondja, tartozás van a közös költségben, és helyben kell rendezni, különben „eljárás indul”.
Cél: helyszíni készpénzes fizetés kierőszakolása.
Jellemző ismertetőjelek: a közös képviselő sosem küld házaló „pénzbehajtót”, nincs ÍRÁSBAN küldött előzetes értesítés, gyakran agresszív vagy fenyegető a hangnem.

3. Hamis „társasházi felmérés” vagy „lakásfelújítási akció”

Hogyan működik: Támogatott felújítást, villamos hálózat korszerűsítést vagy energetikai ellenőrzést ígérnek, amit állítólag a társasház rendelt meg. Vagy a csaló azt mondja, a társasház kérésére „ellenőrzi” az ajtókat, lakásbiztonságot, szigetelést vagy nyílászárókat.
Cél: adatlopás, előleg kicsalása vagy túlárazott szolgáltatás eladása, feltérképezni, mikor vannak otthon, milyen értékek, milyen zárak vannak.
Jellemző ismertetőjelek: „csak ma él az akció” típusú nyomás, a társasház állítólagos megbízása, de erről nincs hirdetmény vagy levél, sok kérdés a lakás állapotáról és biztonságáról.

4. Hamis „közgyűlési határozatok” vagy csekkek

Hogyan működik: A lépcsőházba bedobnak vagy e-mailben küldenek valódinak látszó, de hamis fizetési felszólítást vagy társasházi határozatot.
Cél: utalással vagy csekkbefizetéssel pénzt kicsalni.
Jellemző ismertetőjegyek: eltérő bankszámlaszám, brutális helyesírási hibák, gyanús, sosem hallott cégnevek vagy aláírások.

5. Idős lakók célzott megtévesztése

A társasházakban élő idősebb lakók gyakori célpontok:
Tipikus mondatok: „A közös képviselő küldött, mert veszélyes a gázbojler.”
„A társasház támogatja ezt a szolgáltatást.”
„Sürgős fizetni kell, mielőtt kikapcsolják a valamit.”
Cél: készpénz, értékek , belépés a lakásba.

REM189 zRt. - Ingatlanüzemeltetés

Kategória: Elsődleges

A fagyok veszélyei

Híres épületek: Szolnok

A meg nem kapott anyagok margójára

Mi történik, ha az előző közös képviselettől kapott anyagok nem felelnek meg a valóságnak?

Híres Épületek: Szeged (második rész).

Nem a Jézuska viszi le

A házirend és az SZMSZ szerepe az állattartásban

Mit NEM tehet meg jogszerűen a házirend?

Az SZMSZ szerepe – miért erősebb, mint a házirend?

Híres épületek: Szeged

10 fontos dolog a karácsonyi időszakra

Közös képviselő vagy társasházkezelő?

„A közös képviselő küldött” féle átverések margójára

Elérhetőség

Kiemelt linkek

Hírlevélre feliratkozás

Mi történik, ha az előző közös képviselettől kapott anyagok nem felelnek meg a valóságnak?

Mit NEM tehet meg jogszerűen a házirend?

Az SZMSZ szerepe – miért erősebb, mint a házirend?

Elérhetőség

Kiemelt linkek​

Hírlevélre feliratkozás

Kiemelt linkek