Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A premontrei szerzetesrend Szűz Mária tiszteletére emelt monostora a váradelőhegyi prépostság filiájaként ( plébániához tartozó lelkipásztori hely) jött létre. A bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke

Az eredeti templom a XIII. században épült, román stílusban, valószínűleg II. András alapította. A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott az épületben, melyet a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építettek újjá. A templom mellé, attól elkülönülten álló kolostort is építettek a premontre-iak. A kolostorépület nem vészelte át az évszázadokat, mára már nyomát sem leljük. A török időkben, a XVI. század közepén mecsetként használták. Az történelem viharai súlyosan károsították az épületet. A templomot a teljes pusztulás elől végül is gróf Teleki József mentette meg, támogatásával helyreállították és át is építették a templomot, melyet 1777-ben szenteltek fel a reformátusok. A gyönyörű műemléket nemcsak turisták látogatják, vasárnap délelőttönként a misére rendszeresen megtelik a templom a református hívőkkel.

Az utolsó nagyszabású munkálatok az 1986-92-ben történtek, amikor is 1995-ben Európa Nostra díjat kapott az alapos helyreállításnak köszönhetően.
A templombelső legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, melyben a templom építésével egyidős (1275-1300 körüli) freskók kerültek felszínre. A feltárt freskók Árpád-kori falfestészetünk kiemelkedő alkotásai.