A nógrádi vár Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely
a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették
a védelem erejét.
Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a Váci egyházmegyének. A fennsík egyik sarkában létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakított ki Jacobus Tragurinus dalmáciai építőmester.
Az építkezések végét az 1483-as évszámmal jegyzett, sárkányos, farkasfog díszítésű Báthory–címer jelzi, amit a feltárás alkalmával találtak a belsővár feltöltődött árkában. 1544-ben a közeledő törökök elől megfutamodott
a helyőrsége, visszafoglalására csak kerek ötven esztendő múltán került sor. Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette, falait a könyörtelen időjárás és a környékbeli lakosság bontó kezei fogyasztották meg.
1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belsővár árkában,
de a helyreállításra 1997-ig várni kellett.
Történések a látogatásom óta: a vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének egyik helyszíne volt, de végül kikerült a programból.
2023 áprilisában a várat életveszélyessé nyilvánították, majd annak tulajdonosa, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azt 2023.04.28. napján lezárta, látogatása tilos.
