A Fót a Gödöllői-dombság peremén, Budapesttől északra 17 km-re található. A Fót elnevezés legelőször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben 1152-ből.
Fót és környéke a régészeti feltárások szerint az újkőkor óta folyamatosan lakott volt. Árpád-kori település. Nevét a Váradi Regestrum már 1219-ben említette. A település a török hódoltság idején is mindvégig lakott maradt, csak a török elleni felszabadító háború idején vált átmenetileg lakatlanná. 1727-ben Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György gróf országbíró tulajdonában volt. A család kihaltával a gróf Károlyi családra szállt az uradalom. A kastélyt és a parkot gróf Károlyi István létesítette az 1830-as években, és ugyanő építtette 1845 és 1855 között Ybl Miklós tervei szerint a katolikus plébániatemplomot.
Szeplőtelen fogantatás katolikus templom: Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei lapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között. A budapesti Vigadó mellett a magyar romantikus építészet legjelentősebb alkotása
A Károlyi-kastély elődje földszintes, kastélyformájú 18. századi épület volt. Többször alakítottak rajta. A legnagyobb átalakítás Ybl Miklós tervei alapján az 1840-es években történt, a kastély korábbi klasszicista jellegét a kor ízlésének megfelelően romantikus stílusúvá változtatva. Az épület 2017 elejéig a Fóti Gyermekvárosnak adott otthont. A tervek szerint a gyermekotthont megszüntetik, az ott levő gyermekeket az ország különböző részeiben helyezik el.
Már az újgazda emberei jelen voltak látogatásom során, és felszólítottak, hogy fotózni tilos! Miután én ezt a kastélyt az ország egyik közkincsének tartom, nem fogadtam szót!