Társasház kezelők és ingatlan kezelők életében nem ritka eset, hogy műemlék épületekkel vagy helyi védettség alatt álló ingatlanokkal találkoznak. Speciális ága ez a tevékenységünknek hiszen egy műemlék ház más besorolás alá esik mint egy „hétköznapi” ház. Más szabályok vonatkoznak rá, elég csak a felújítás vagy korszerűsítés esetén betartandó jogszabályokra gondolni. Most picit elmélyedünk a témában.. Első és legfontosabb feladat megfogalmazni mi is az a műemlék. Ennek tisztázásához az érvényben lévő törvényt hívom segítségül:
Műemlék:
minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan jellegű alkotás, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese (rendszere), vagy annak része, illetőleg romja vagy töredéke, amely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) emléke, annak rendeltetésszerűen szerves történeti alkotórészeivel, tartozékaival, berendezéseivel, valamint a hozzá tartozó vagy valaha hozzá tartozott, részben vagy egészben még létező melléképületekkel és ingatlanterülettel (területrésszel) együtt, amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.
b) Műemléki jelentőségű terület:
1. az épületek, építmények, műtárgyak, valamint a hozzájuk tartozó telkek és területek (a továbbiakban együtt: ingatlanok) minden olyan csoportja, illetve olyan ipari vagy közlekedési terület, amely az adott település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképei szempontjából védelemre és megtartásra érdemes, akkor is, ha nem minden egyes alkotóeleme egyedileg védett műemlék, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak;
2. a földfelszínnek, illetőleg a településnek az a része, amely alatt valamely elpusztult, de műemléki jelentőségű épületegyüttes, építmény vagy település összefüggő maradványai rejlenek, amely védelemre, feltárásra és legalább részleges bemutatásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.
c) Műemléki környezet:
a műemlék, illetve a műemléki jelentőségű terület közvetlen környezete, amelynek területén minden – e törvényben meghatározott – változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.
d) Védett műemléki terület (a továbbiakban: védett terület):
az e törvény szerinti műemléki jelentőségű területek és műemléki környezetek.
e) Történeti kert:
olyan történeti értékű kert, illetőleg park, amely műemlékkel, illetve a történeti városszerkezettel összefüggő kertépítészeti alkotás.
f) Műemléki helyreállítás:
a napi jó karbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a védett ingatlan egészét vagy nagyobb, illetőleg értékesebb részét érintő építészeti – s szükség esetén képző- és iparművészeti – restaurálás, helyreállítás.
Most már tehát egyértelmű, hogy mi is az a műemlék és milyen típusai vannak.
Van még három fogalom amivel a témában sűrűn találkozunk. Ezek pedig a védettség szintjei.
A műemlékvédelem szintjei:
– nemzetközi (egyetemes),
– országos (nemzeti)
– helyi
A nemzetközi építészeti örökség elemeit nemzetközi szerződések, egyezmények teszik védetté. Az építési törvény szerint a helyi építészeti örökség részét az építészeti örökségnek azok az elemei képezik, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési – fővárosban a fővárosi önkormányzat, illetve az általa szabályozott keretek között a kerületi – önkormányzat rendeletben dönthet. Vagyis helyileg védett is akkor lesz egy épület, ha erről az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) jogszabályt alkot.
Mi kell ahhoz, hogy valami egy épület műemlékké legyen nyílvánítva? Elég sok mindennek kell „klappolnia” ehhez. Azt az épületet lehet műemléki védettség alá helyezni, ami a műemléki érték törvényi követelményének megfelel.
A KÖH Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóságának vonatkozó irányelvei szerint a védetté nyilvánításhoz szükséges kiemelkedő jelentőség megmutatkozhat:
– a védendő emlék korában (ált. 1875 előtti)
– A védendő emlék létrehozásában megnyilvánuló közösségi akaratban (1867-1956 között valami közösségi célra – pl. egyházi, oktatási, kulturális, közigazgatási stb. épület és eredeti állapotát ma is őrzi)
– a védendő emlék egyediségében
– a védendő emlék tipikusságában
– a védendő emlék létrehozásának építéstechnika-történeti vonatkozásában
– a védendő emléknek a környezetével (településképpel, településszerkezettel, történeti tájjal) való összefüggésében
– a védendő emlékhez kapcsolódó különleges eszmei-szellemi, „nem anyagiasult” vonatkozásban
– az esetleg jórészt átalakított emlék fenti szempontok szerint különleges értéket jelentő részletében
– az emlék védett, ill. védendő együtteshez való tartozásában
De! – az elbírálás egyedi, a szempontok csak iránymutatóak, az azoknak történő megfelelés nem jelent automatikus védelmet, de akár egy szempontnak megfelelés is elég lehet.
Legközelebb azt vizsgáljuk meg, hogy alakuk ki a védetté nyílvánítás.
