Kémény ellenőrzéssel bizonyára mindenki találkozott már. Ilyenkor megjelennek a kéményseprők és ellenőrzik a kéményeket. Egész pontosan a következőket végzik el:
– az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását;
– minden negyedik évben az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát;
– a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, figyelembe véve a levegő-utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, vagy egyedi beavatkozások hatását is;
– az égéstermék paramétereinek ellenőrzését;
– az összekötőelem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását;
– a szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelmények teljesülését, valamint ellenőrzi az érzékelő működőképességét.
Az ellenőrzés végén ha minden rendben kapunk erről egy „igazolást” és nincs további teendőnk. Viszont ha valami probléma van akkor a papírra egy hibakód vagy rosszabb esetben hibakódok kerülnek. Ezek részletezve nincsenek (vagy csak elég ritkán) ezért most megnézzük mit jelentenek a különböző hibakódok.
Az első legfontosabb az EGYES hibakód. Ez takarja az élet és tűzveszélyes hibákat.
1/a: A nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető.
Ebben az esetben az égéstermék-elvezető berendezés (továbbiakban: kémény) nem megfelelően füst- és gáztömör, az égésterméket a kémény a saját falán átengedi, tehát repedés, fúgahiány, vagy nagyobb szerkezeti sérülés található rajta. A hiba többféle okra vezethető vissza, amelyek gáz-, fa-, szén-, vagy olajtüzelés esetén, illetve a kémény építési módja – épített, szerelt, vagy épített-szerelt (bélelt) –, és a bélés anyaga szerint eltérőek lehetnek. Általában illesztési, illetve korróziós hiba miatt szűnik meg egy kémény tömörsége.
1/b: A használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága.
Ennek a kódnak a magyarázata az égéstermék-elvezető berendezések romos állapotára, illetve a szerkezeti hibákból adódó kéménytest gyengülésére, állékonysági problémákra utal. Ezek a problémák rendszerint a tüzelőberendezésben elégetett tüzelőanyagból felszabaduló égéstermék összetételétől függetlenül jelentkezhetnek, továbbá külső, környezeti hatások is ronthatják a kémény állékonyságát. Állékonysági problémát okozhat továbbá az is, ha az égéstermék-elvezetőt nem a gyártó által előírt rögzítéssel látták el.
1/c: A tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli, tartós visszaáramlása.
Ilyen esetben az égéstermék a tüzelőberendezés lehető legnagyobb terhelése mellett öt percen keresztül folyamatosan visszaáramlik, tehát nem tud az égéstermék-elvezető berendezésen keresztül a szabadba áramlani. Ez a jelenség leggyakrabban a gázüzemű tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőinél okoz problémát, mert itt a füstgáz – színtelen, szagtalan – jellege miatt a visszaáramlás jelei érzékszerveinkkel alig észlelhetőek.
A keletkezett égéstermék eltávozását megakadályozza a tömör nyílászárók beépítése és megfordíthatja a tüzelőberendezéssel egy légtérben vagy légtér-összeköttetésben található mesterséges elszívó, vagy más, nagyobb levegőmennyiséget igénylő tüzelőberendezés (cserépkályha, kandalló). Okozhatja a kürtő keresztmetszetének szűkülése, továbbá a megfelelő karbantartás hiánya, illetve ritkán külső légköri jelenség is..
1/d: A ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg.
Ez a jelenség leggyakrabban a szilárd tüzelésű tüzelő-, fűtőberendezéseknél jelentkezik. Oka jellemzően a nem megfelelő méretű készülék, hosszú vagy hideg térben átvezetett összekötőelem, nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kevés égési levegő.
Amikor a tűz nem jut megfelelő mennyiségű égési levegőhöz, tökéletlen égés alakul ki. Túl sok éghető anyag marad az égéstermékben, ami a feláramlás során fokozatosan kihűlő füstgázból a vízgőzzel együtt kicsapódik a kémény falán. További veszélyforrás, hogy a tökéletlen égés során felszabaduló gázok egy része nem távozik a kéményen keresztül, így a szobában lévők egészségét – különösen a gyermekekét és időskorúakét – közvetlenül károsítja.
A nem megfelelő tüzelőanyag elégetésekor a benne található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, szennyezve a környezetet és közvetlenül károsítva az egészségünket.
Előfordul olyan eset is, amikor már a tüzelőberendezésben is kicsapódik a kátrány.
1/e: szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó, használatban lévő égéstermék-elvezetőnél az E-F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya.
A szikrafogó a kipattanó szikrák, parazsak ellen nyújt védelmet, ennek az eszköznek a hiánya fa-, szén-, olajtüzelésű berendezéseknél okoz problémát, azon belül is az E-F tűzvédelmi osztályba sorolt tetők esetén. Szikrafogó felszerelésekor a kitorkolláshoz feljárást kell biztosítani a tisztításához.
1/f: A kémény falába beépített, B-F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet tartalmazó égéstermék-elvezető használata.
Ennél a hibakódnál az égéstermék-elvezető berendezés szerkezetében B-F tűzvédelmi osztályba tartozó éghető anyagot építettek be, ami tűzveszélyes.
1/g: A jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata.
Az 1/g kód kiadásával a kéményseprőipari tevékenységet végző személy arra hívja fel a kéménytulajdonos figyelmét, hogy a kémény műszaki vizsgálata nem történt meg annak használatba vétele előtt.
A kéményseprőipari műszaki vizsgálatot minden esetben meg kell rendelni az újonnan épített, vagy szerelt égéstermék-elvezetők használatba vételét megelőzően, sőt az új kéményeket csak helyszíni vizsgálatot követően lehet eltakarni, burkolni.
A felújított, átalakított égéstermék-elvezető, a korábban használaton kívül helyezett, vagy tartalék (biztonsági) kémény ismételt használatba vételét megelőzően, illetve a tüzelőberendezés cseréje után, tüzelőanyagváltás esetében pedig az új rendszer használatba vételét megelőzően kell megrendelni a műszaki felülvizsgálatot.
A meglévő égéstermék-elvezető bontása, funkciójának megváltoztatása, használaton kívül helyezése, vagy az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítás, felújítás végrehajtását megelőzően is műszaki vizsgálat szükséges.
1/h: Nem megfelelően rögzített, nem tisztítható, sérült, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú, vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem.
Ezt a típusú hibát tüzelési módtól és tüzelőanyagtól függetlenül megtalálhatjuk minden égéstermék-elvezető berendezésnél.
Hiba az indokolatlanul sok iránytörés, vagy a füstcső, illetve összekötőelem nem megfelelő rögzítése. Az emberi kreativitás határtalan. A füstcső nem bontható, iránytörésben ellenőrző idom nincs beépítve.
1/i: A tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása.
Az égéstermék-elvezető berendezésen általában két tisztítóidom, tisztítóajtó található. Egyik a bekötés alatt minimum 50 centiméterrel, egy pedig általában a padláson, tetőtérben elhelyezve. A felső tisztítóajtóra abban az esetben nincs szükség, ha a kémény kitorkollása biztonságosan megközelíthető és ellenőrizhető, tisztítható a kürtő. A beépített tisztítóidom vagy tisztítóajtó nem megfelelő záródása, kiesése áramlási problémákat okoz és elősegítheti a tűz keletkezését, továbbterjedését.
1/j: Az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szén-monoxid- (CO) tartalma.
A hibakód kiadása esetén a kéményseprő az égéstermék-koncentrációban egy ezrednyi, vagy annál nagyobb mértékben kimutatható szén-monoxid-tartalmat mért.
A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan” – színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb – mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle. Annyira mérgező, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.
folyt.köv.
