A társasházi élet a maga kényelme mellett magában hordoz néhány, általában jogi háttérrel is rendelkező kötelezettséget is. A társasházak esetében a lakók által kevésbé ismert jogi vonatkozású ügyek intézését érdemes egy szakemberekből álló csapat hozzáértésére bízni. A társasházkezelésre magát specializált professzionális csapat tagjai között szerepet kapnak könyvelők, jogászok és műszaki szakemberek egyaránt.
Kevésbé ismert tény, amely szerint már két lakás is magára öltheti a társasházi tulajdonságokat, sőt emellett olyan nem feltétlenül lakásnak szánt épületek is, mint példaképpen a garázsok. Egy a lakásnak mindenképpen kell lennie.
A társasházak keretén belül közös tulajdonban lévő helynek bizonyulnak a saját lakrészeken kívül eső részek, példaképpen a folyosók, a padlástér és a lépcsőház. Az alapító okirat tartalmazza, hogy egy adott társasház mely részeire vonatkoztatható a közös tulajdonban lévőség. Mindezen, a tulajdoni lapon is szereplő, közös tulajdonúnak nyilvánított társasház-részekért közös tulajdoni hányadot szükséges fizetni.
Miután az alapító okiratot egy ügyvéd ellenjegyezte és a földhivatalba is eljutott a hivatalos dokumentum a társasház tulajdonosai kötelesek két hónapon, azaz legfeljebb hatvan napon belül összehívnia a közgyűlést, melynek keretén belül, többek között, a közös képviselő megválasztására is szükséges sort keríteni.
Ugyanezen közgyűlésen a tulajdonostársak elfogadják a működési szabályzatot (Szervezeti és Működési Szabályzat), melynek során annak meghatározása mellett, hogy példaképpen a tulajdonosokra milyen szabályok vonatkoznak a közös tulajdonban álló társasház-részeket, vagy, hogy milyen betartandókat foglal magába a közös házirend, azt is megtárgyalják, hogy milyen feladatok elvégzésére köteles a közös képviselő – avagy esetenként a több közös képviselőből álló intézőbizottság.