Folytatjuk a biztosításokról szóló kis értekezésünket. A társasházi biztosításokról itt beszéltünk, most nézzük meg az ingóság biztosítás mit is takar.
Mi minősül ingóságnak? Hivatalosan az otthonokban általánosan előforduló tárgyakat tekintjük annak, amelyek a legtöbb háztartásban megtalálhatóak. Vagyis minden olyan tárgy, amik a házban vagy a kertben találhatók és nem az épülethez tartoznak. Ennek alapján ide tartozik minden bútorunk, háztartási nagy- és kisgépünk, elektronikai berendezéseink, ruháink, cipőink, a konyhai felszerelések, a szerszámok, világító berendezések, lakástextíliák – például függönyök – és minden egyéb használati tárgyunk. A kerti bútorok is ingóságnak számítanak, de fontos tudni, hogy ezeket csak kiegészítő fedezettel védhetjük. Külön kategóriát képeznek az úgynevezett kiemelt értékű ingóságok: ékszerek, festmények, antik tárgyak. Az ingóságbiztosítás a lakásbiztosítás része, azonban nem mindegy, hogy egy teljes körű biztosítást köt vagy „csupán” az ingóságokat biztosítja! Köthet teljes körűt (ingatlan+ingóság), csak ingatlanra, amely az épületet, és az épülethez hozzátartozó elemeket biztosítja és megkötheti csak az ingóságbiztosítást is, amelyet olyan esetben választhat, ha társasházban lakik és a közösképviselet társasház biztosítással védi a teljes épületet, a lakásokat is beleértve. Ahhoz, hogy ingóságbiztosítást köthessen, amely általában a teljes körű lakásbiztosításoknál kedvezőbb áron érhető el, minimum feltétele, hogy a lakására kiterjedjen a társasház biztosítás. Ha nem biztos benne, hogy az ön ingatlanát is biztosítja a társasház, kérjen részletes felvilágosítást erről a közösképviselőjétől! Ha társasházban lakik, és van a közösképviselet által kötött teljes, az egész házat védő társasház biztosítás, akkor önnek elég a lakására ingóságbiztosítást kötni, mert ahogy már fentebb említettük, az ingatlanokat a társasház biztosítás biztosítja. Az ingóságbiztosításban ilyenkor nincsen az ingatlant is védő összetevő, hiszen az ilyenkor teljesen fölösleges lenne, ezért a biztosítás végösszege is jelentősen alacsonyabb lesz, mintha teljes körű (ingatlan+ingóság) biztosítást kötne magának.
Fontos téma még az, hogy mi nem minősül ingóságnak?
A padlólap, a csempe, a szegőléc, a parketta, a légkondícionáló berendezések kül-, illetve beltéri egysége, beépített bútorok, a falak, az ereszcsatorna, a csövek, illetve vezetékek, a riasztóberendezés, az ajtó, az ablak, stb. Ezek a felsoroltak, mind az ingatlan elválaszthatatlan részét képezik, az ingatlanhoz rögzítették, beépítették azokat, ezért nem is tekinthetőek ingóságnak, így az ingóságbiztosítás nem is nyújt fedezetet ezekre.
Összefoglalva tehát az ingóságbiztosítás is lakásbiztosítás, azonban ez nem fedezi az ingatlant, csupán az ingatlanban lévő különböző vagyontárgyakat. Az ingatlant a társasház közös képviselője által megkötött társasház biztosítás védi, amely a közös területeket (például: tető, vagy lépcsőház) és sok esetben, de nem mindig a lakásokat is biztosítja.
Visszautalva előző írásomra, zézzük meg, hogy az egyik nagy biztosító mit kínál társasházi biztosításként az alapcsomag részekén. Ez azt jelenti, hogy a társasház biztosítása az alábbi károkat fedezi:
– tűz kockázatok
– elemi károk;
– ismeretlen építmény és üreg beomlása,
– idegen jármű ütközése,
– idegen tárgyak rádőlése,
– vízkár
– felhőszakadás,
– földrengés,
– üvegtörés;
– árvíz,
– betöréses lopás,
– rongálás,
– rablás.
Kiegészítő csomagként lehet választani az alábbiakat:
– lakóközösségek jogvédelmi biztosítása,
– felvonó rongálás és géptörés biztosítás,
– gépjármű-biztosítás,
– Öko csomag: napkollektor, napelem biztosítás, hőszivattyú meghibásodás
– Energia csomag: kazán géptörés biztosítás, gázórákban és villanyórákban vandalizmussal okozott kár
– Villám- és füstkár csomag: villámcsapás másodlagos hatása, füstkár
– Épület tartozékok rongálása
– Vandalizmus csomag; •
– Állatkár csomag: kártevő állatok által okozott károk, darázsirtás költségei; •
– Vízkár plusz csomag: dugulás elhárítás térítés, vízveszteség térítés, csővezeték pótlási költsége;
