Ma Sopronba, a főtérre látogatunk:
Sopron főtere az 1676-os nagy tűzvész után nyerte el mai képét. A barokk stílusú Fő tér minden épülete műemlék, közepén az egyik legismertebb látványosságával, a szentháromság szoborral. A Fő tér épületeinek elhelyezkedése a 13. század óta változatlan.
A római korban itt volt az akkori Scarbantia fóruma (városközpont), valamint itt haladt keresztül a Borostyánkőút. A 2010-es felújítások során 4 méteres mélységben találtak rá egy részére.
Szentháromság szobor a magyarországi barokk szobrászat egyik legértékesebb alkotása. Az 1695-ös pestisjárványt után emeltette Késmárki Thököly Katalin és férje, Löwenburg Jakab, hálából, amiért túlélték a szörnyű kórt. A gyönyörű barokk oszlop 1701 óta díszíti Sopron Fő terét. Mögötte található a Vármegyeháza.
Vármegyeháza 1829 és 1834 között épült fel Hild Vencel klasszicista tervei alapján. Az L-alakú épület homlokzatának központi részét nyitott erkély foglalja el. Fölötte két emelet magas korinthoszi oszlopok háromszögű oromzatot tartanak. Ebben a régi Sopron vármegye címere látható, melyet Stróbl Alajos készített 1919-ben. Szent Mihály arkangyalt ábrázolja.
Nagyboldogasszony templom, Kecske templom, Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom – Mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomot kell érteni. Ferences szerzetesek a város központjában építették fel először kolostorukat, majd 1280 körül a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásaként templomukat. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, népies nevén a Kecske templom a bencések temploma lett. Falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere volt.
