Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye. Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták.
Az alföldi szecessziót akartam megismerni, így utaztam el a városba. Most négy épületet mutatnék be.
Cifrapalota ismert szecessziós épület. A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt. Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készített.
A kecskeméti Városháza a város főterén, a Kossuth tér 1. szám alatt található. 1893 és 1897 között épült, szecessziós stílusban. Tervezője Lechner Ödön és Pártos Gyula.
Középrizalitjának ormán a honalapító Árpád fejedelem szobrát helyezték el. A korabeli kecskemétiek, akik először idegenkedtek az új városházától, Árpádkának nevezték el a pánczélos vitézt. Az épületen kívül és belül több helyen szerepel a Magyarország és Kecskemét város címere. A homlokzat közepén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden egész órakor játsza a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt. Következik a Kodály Bécsi harangjátéká és Kodály Toborzója. Végül Erkel: Palotása zárja a haragjátékot.
Kecskeméti Szabadság tér 7. Református Általános Iskola és Gimnázium – a tragikusan fiatalon elhunyt építész Mende Valér tervezte, aki a szecesszió modernebb felfogású, a kortárs nemzetközi építészet irányzataihoz illeszkedő ún. „Fiatalok” csoportjához tartozott, mint pl. Kós Károly. Az épület külső megoldásain elsősorban az erdélyi népi építészet, továbbá a Jugendstil észak német válfaja és a finn hatás keveredik, miközben sajátosan magyar alföldi hangulatot hordoz.
Kossuth u, 4. A kecskeméti iparosok 1903-ban határozták el tágas, új székház építését. 1904-ben kiírt tervpályázat nyertese a Komor Marcell‒Jakab Dezső építészpáros lett. Leghíresebb munkáik közé tartozott a szabadkai városháza és a marosvásárhelyi kultúrpalota. Az Iparos Otthont a 20. században sok megpróbáltatás érte: a földrengés, a két világháború és az azokat követő megszállások, beköltözések. Az 1982-83-ban történt felújítás óta a kecskeméti ifjúság művelődési és közösségi tere.
