A „város peremén”, közvetlenül József Attila valamikori lakhelye közelében Zuglóban, a Városliget szomszédságában, a Mexikói út 60.számon most a Mozgásjavító Általános Iskola és Gyermekotthon működik.
Eredetileg ez a sötétvörös téglás épület a gyengénlátó gyermekek tanintézete volt. Az épület tervezője Lajta Béla (1873-1920) – a huszadik századi magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alkotója. Az intézmény megépítését lovag Wechselmann Ignác és neje, Neuschloss Zsófia 1903-ban kelt végrendelete tette lehetővé. A gyermektelen házaspár jelentős vagyonával egy olyan alapítványt hozott létre, melynek célja gyengén látó gyermekek tanítása és gondozása volt. Azt is meghagyták, hogy a létrejövő intézetnek fele-fele arányban kell felvennie zsidó és nem-zsidó származású rászorultakat.
A Zsidó Vakok Intézete Lajta Béla első nagyobb tömegű tervezése volt, 1908-ban készült el. Díszítésében tanúsítja az építész eredeti iskolázottságát, a magyar szecesszió hatását, megformálásában az Art Deco jegyeit viseli az épület.
A főbejáratnál található két kovácsoltvas oszlopfő eredetileg örökmécsesként szolgált, Galambos Jenő munkája, (1897-munkaszolgálatosként megölték Kőszegen 194t 03. 24-én) aki az épületen lévő többi kovácsoltvas munkát is készítette. Így kerítésen látható állatmotívumokat, és Braille-írásos bibliai és klasszikus magyar idézet-táblákat.
Az épület további története is érdekes: a húszas évek közepétől megszűnt eredeti funkciója. 1944-ben gettó volt. A háború után egy általános iskolát telepítettek a falai közé, az ötvenes években néhány évig itt működött az Idegen Nyelvek Főiskolája, 1956 után pedig fokozatosan a Mozgásjavító Iskola kapott benne helyet, és végzi áldásos tevékenységét.
