REM189 zRt. - Ingatlanüzemeltetés

Keresés
Close this search box.

Kategória: Elsődleges

Beküldve:

Egy Társasház Katalizátora: A Profi Házirend

A társasház házirendje elengedhetetlen a lakók közötti harmonikus együttműködés és az otthoni környezet biztonságának és rendezettségének fenntartása érdekében. A szabályok betartása segít megelőzni a vitákat és konfliktusokat, valamint biztosítja a társasház lakóinak kényelmét és jól-létét. Ezért fontos, hogy a társasház közössége egyetértésre jussanak a házirend tartalmával és betartásával kapcsolatban, és mindenki aktívan részt vegyen annak kialakításában és betartásában. Egy jól kidolgozott társasházi házirend segít megelőzni a vitákat és konfliktusokat, valamint elősegíti a lakók harmonikus együttműködését és az otthoni környezet biztonságát és kényelmét. Fontos, hogy minden lakó megismerje és betartsa a házirendet, hogy a társasház minden lakója számára kellemes és harmonikus legyen az otthon.

Egy társasházi házirendnek általában a következő elemeket kell tartalmaznia:

  1. Bevezető és cél: Rövid áttekintés arról, hogy miért fontos és mi a célja a házirendnek, valamint hogy kiknek kell betartaniuk, kikre vonatkozik.
  2. A társasház közös területei és használata: Részletes leírás arról, hogy milyen közös területek találhatók a társasházban, és hogyan kell őket használni. (A közös területek tisztasága az egyik legfontosabb pont). Ilyen közös terület például: lépcsőház, kert, udvar, pince, padlás stb.
  3. Lakók jogai és kötelezettségei, külön tulajdonú ingatlanrész használata: Kifejti a lakók jogait és kötelezettségeit, ideértve a zajszintre, az otthoni karbantartásra,  felújításra, zenélésre és egyéb fontos tényezőkre vonatkozó szabályokat.
  4. Közös költségek és fizetési módok: Részletesen meghatározza, hogy milyen közös költségek merülnek fel a társasházban, hogyan kerülnek elszámolásra és mik a fizetési határidők.
  5. Rendszabályok és tilalmak: Leírja azokat a konkrét tevékenységeket vagy viselkedéseket, amelyek tilosak a társasházban, ideértve például a háziállatok tartásának szabályait vagy a dohányzás helyeit.
  6. Építési és felújítási szabályok: Meghatározza, hogy milyen típusú építési és felújítási tevékenységek megengedettek vagy korlátozottak a társasházban.
  7. Panaszkezelés és konfliktusmegoldás: Ismerteti a lakók számára elérhető panaszkezelési eljárásokat és konfliktusmegoldási módszereket, hogy az esetleges viták és problémák hatékonyan megoldódjanak.
  8. Tűzvédelmi és biztonsági előírások: Részletesen kifejti a tűzvédelmi és biztonsági előírásokat, például a tűzoltó berendezések karbantartásának és használatának szabályait.
  9. Parkolás és gépjármű tárolás: Meghatározza a társasház parkolási és gépjárművek tárolási szabályait.
  10. Házirend módosítása és jóváhagyása: Részletezi, hogy hogyan történhetnek a házirend módosításai és ki kell-e őket hirdetni vagy jóvá kell-e hagyni a közgyűlésen.Esetenként tartalmazhat környezetvédelemre, környezettudatosságra, közösségi rendezvényekre, hirdetések és reklámok elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket, illetve ha van a házban lift akkor annak használati szabályait is a házirendbe rögzítik.

Beküldve:

Híres épületek Magyarországon: Acsaújlaki kastély

Az acsaújlaki kastélyt 1907-1910 között építtette a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és újdonsült veje, Patay Tibor vármegyei főispán számára a Sápivölgyi majorban.

Az Acsa-újlaki kastély építészeti kialakítása a középkori várjelleget hangsúlyozza. Az építtető mintaképe a régi acsai kastély. A kastély az ún. saroktornyos típusúak közé tartozik, amely megoldás a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra jellemző. Erre utal a oldalszárny reneszánsz pártázata is. Az archaizálás az épület szerkezeti megoldásait is jellemzi, a falak szokatlanul vastagok, és minden szinten téglaboltozatos födémek készültek.
A kastély belső kialakítására már a kényelem és a reprezentáció mértéktartó barokkos megfogalmazása jellemző. A kastély főépületből és oldalszárnyból áll, a főépületben földszint és két emelet, valamint padlás helyiség található, míg az oldalszárnyban földszint és padlástér van. Az épület teljes egésze alápincézett.

A főépületben a felújítás során king-size lakosztályok, öltözőszobák, vendégszobák, fogadóterek, szalonok, könyvtár, konyhák, étkezők, valamint az ezeket kiszolgáló vizes helyiségek lettek igényesen kialakítva.

Az Acsaújlaki, Magyar Versailles-ként is emlegetett kastély az év minden napján nyitva áll, és fogadja a látogatókat gyönyörű parkjával és exkluzív belső termeivel. A kastély teljes egészében körbejárható, folyamatosan, igény szerint induló vezetéssel. Megcsodálhatjuk a kastély kertjét, a borospincét, a gyönyürű hallt, vadászkürt alakú csillárokkal és falikarokkal, süttői márvány burkolatú kandallóval.

Jelenleg Schéner Mihály Kossuth-díjas festő képei díszítik a falakat – ezekből hamarosan külön kiállítás nyílik a kastélyban. A Csodálatos 94 négyzetméteres, görög mitológiai elemekkel ékesített díszterem alkalmas rendezvények megtartására.

Az Acsaújlaki Kastély egy privát kastély, ám idegenvezetővel az év minden napján látogatható (ünnepnapokon is), a nagyközönség részére megnyitott része és parkja.

Beküldve:

Insula, az ókori társasház (1.rész)

Az elmúlt héten az alábbi facebook posztban próbáltam rájönni vajon hol születhettek meg az első társasházak. Egyik tippem az ókori Rómában található Insula volt. Álljon itt most tíz fontos információ amik sokat elárulnak ezekről az épületekről.

– Többemeletes épületek: Az insulák leggyakrabban többemeletes épületek voltak, melyekben különböző társadalmi osztályok lakói éltek. Az alsó szintekre általában az alacsonyabb társadalmi osztályokhoz tartozó emberek költöztek, míg az emeleteken a gazdagabbak éltek.

– Sűrű lakottság: Az insulákban kevés szabad területet lehetett találni. Az insulae több száz lakót tudott befogadni, így nagyon zsúfolt és zajos helyek voltak.

– Alacsony életkörülmények: A legtöbb insula rossz higiéniai körülményekkel és gyenge építészeti állapottal rendelkezett. Az insula lakói gyakran szembesültek a rossz szellőzés, a vízhiány és a szennyvíz problémáival.

– Kereskedelmi és lakóépületek: Az insulában gyakran kereskedelmi és lakóépületeket egyesítettek. Az alsó szinteken üzletek és műhelyek voltak, míg az emeleteken lakások voltak megtalálhatók.

– Tűzesetek veszélye: Az insulák könnyen tűzvész áldozatává válhattak, mivel a fa és a tégla gyakran alkalmazott anyagok voltak az építésükhöz. A tűz általában gyorsan terjedt az insulák között, ami súlyos veszteségeket okozott.

– Bérlakások: Az insuláben lévő lakásokat általában szegény (szegényebb) bérlők bérelték, bár előfordult, hogy vagyonosabb bérlők vettek ki lakást (ami természetesen kitűnő állapotban volt), és a bérleti díj az adott hely elhelyezkedésétől és állapotától függött.

– Építészet és struktúra: Az insulae építészete általában egyszerű volt, és kevés figyelmet fordítottak a lakók kényelmére vagy biztonságára. Gyakran a legfontosabb szempont a helykihasználás volt.

– Szociális különbségek: Az insula lakói között nagy társadalmi különbségek voltak. A gazdagabbak többnyire a város központjához közelebbi lakásokat preferálták, míg a szegényebb emberek a külvárosi részeken éltek.

– Építési szabályozások: Bár voltak építési szabályok az insulák vonatkozásában, ezek gyakran nem voltak elégségesek a biztonságos vagy élhető környezet biztosításához.

– Fontosság a városi életben: Az insulák az ókori Róma fontos részét képezték, mivel otthont adott a városi lakosság nagy részének, valamint számos kereskedelmi funkciót láttak el a bennünk található üzletek révén.

Beküldve:

Híres épületek 50: Dominikánus udvar

A domonkosok Szent Miklós-temploma 1252 körül épült ezen a helyen. A kolostorépületben a 14. századtól Stúdium Generale néven működött domonkos oktatási intézmény, mely egyben Buda városának első iskolája is volt. 1478-ban Mátyás király itt helyeztette el tudományegyetemének teológiai és filozófiai karát. A török hódoltság idején mindkét épületrész szinte teljesen elpusztult, a templomot lóistállónak használták.
Történelmünk további évszázadai, de különösen a második világháború sem kímélte az épületet.

Ezért volt Budapest életében igen kiemelkedő esemény, amikor a Hilton szálloda átadásra került. A különleges építészeti kialakítású Hilton Budapest a romantikus Halászbástya és a Mátyás templom szomszédságában található, a Várnegyed szívében.
A Hilton, amely Pintér Béla (Budapest, 1925. február 23. – Budapest, 1992. június 23.)  tervei alapján készült el, 1977. január 1-én nyílt meg. A szálloda egy XIII. században alapított dominikánus rendi templom és kolostor rekonstruált romjaira épült, tökéletes harmóniát teremtve a múlt és a jelen építészeti stílusai között.

Beküldve:

Rémálomház az Elm utcában

A lakóhely, amelynek az otthonunknak kellene lennie, gyakran válik a stressz és frusztráció forrásává, ha a társasház üzemeltetése borzalmasan vagy pedig egyáltalán nem működik. Egy ilyen helyzetben a lakók mindennapjaikat a bizonytalanság és a kényelmetlenség határozza meg. Íme, egy mélyreható betekintés egy olyan társasház életébe, ahol a problémák csak halmozódnak, és a megoldások nem érkeznek meg, sőt néha még a szándék a megoldásra is hiányzik. A leírtakkal személyesen találkoztam, ugyanis az ominózus társasház kezelésére tőlem is kértek egy ajánlatot. Kimentem a házhoz, bejártam, felmértem, beszélgettem pár lakóval. A tapasztalatok pedig lentebb olvashatók. Elöljáróban annyit, hogy nem ez lesz életem legpozitívabb és legvidámabb beszámolója egy társasházzal kapcsolatban.

Mikkel is találkoztam? Mit mesélt az a pár tulajdonos aki szóba állt velem? Nem sok jót. Kezdjük talán a legijesztőbb esettel: Az elmúlt négy évben a társasház lakói már a legfontosabb döntéseket sem tudták meghozni, mivel nem volt közgyűlés, ami érthetetlen és teljesen szabálytalan a közös képviselő részéről, illetve egy hiba a lakóközösség részéről is, hiszen nem tettek semmit az ügyben. (https://rem189.eu/tenyek-es-tevhitek-a-kozos-kepviselorol-5-resz ezen a linken találhatóak megoldások rossz közös képviselők leváltására). Ennek eredményeként a szükséges felújítások, karbantartások és fejlesztések elmaradtak, ami komoly veszélyt jelent az épület lakhatóságára és a lakók biztonságára nézve.

Egy másik jelentősebb hiányosság a felújítási alap hiánya, ami azt jelenti, hogy nincs megfelelő anyagi fedezet az épület karbantartására és fejlesztésére. Ez pedig konkrétan oda vezet, hogy a nem túl jó állapotú tető problémái csak súlyosbodnak, és a beázások egyre gyakoribbak lesznek, fenyegetve az épület struktúráját és a lakók vagyonát. Arról már nem is beszélve, hogy bármi más felújításra sem lesz pénz.

A rendszeres elszámolások hiánya csak tovább súlyosbítja a helyzetet. A lakók nem kapnak megfelelő tájékoztatást a befizetésekről, és a közösség bizalmatlansága egyre csak növekszik. Nevezzük nevén: fogalma nincs az ott élőknek, hogy a befizetett közös költséggel mi történik. Nem tudják, hogy mire megy el a pénzük, hiszen a házban nem történik nagyjából semmi. Erre egy újabb kiváló példa: a társasház takarítása eléggé ad hoc jellegű. Egy héten egyszer-kétszer felbukkan pár takarítónak kinéző egyén és sepregetnek kicsit. De a ház tisztasága nagyjából a nem létező kategória felé tendál.
Erről a témáról már értekeztem korábban: https://rem189.eu/a-tarsashazi-takaritas-legnagyobb-hibai/

A társasház biztosítása lejárt, ami további bizonytalanságot és kockázatot hordoz a lakók számára. Amikor egy társasház nincs biztosítva, az azt jelenti, hogy nincs fedezet a különféle károkra, például tűz, árvíz, földrengés, vagy akár lopás esetén. Ez óriási kockázatot jelent a lakók vagyona szempontjából, hiszen egy esetleges káresemény során a lakók önerejükből vagy közösségi alapokból kellene helyreállítsák az okozott károkat. Azt hinné az ember, hogy ezt mindenki igyekszik elkerülni. Hát nem…

A villamos hálózat pedig elavult és veszélyes állapotban van, ami komoly biztonsági kockázatot jelent mind a lakók, mind az ingatlan tulajdonosai számára. Az elavult villamos hálózatok gyakran okoznak rövidzárlatokat vagy túlterheléseket, amelyek tűzveszélyt jelentenek. A rosszul karbantartott vezetékek, elavult csatlakozók vagy túlmelegedett alkatrészek könnyen kiválthatnak tüzet, ami komoly veszélyt jelent mind a lakókra, mind az ingatlanra nézve. Az elavult villamos hálózatok gyakran okoznak áramszüneteket és feszültségingadozásokat, amelyek kényelmetlenséget okozhatnak a lakók számára. Az áramszünetek különösen problémásak lehetnek olyan kritikus helyzetekben, mint például az éjszaka vagy a hideg téli hónapokban.

Akadt még pár apróság. Volt aki azt se tudta ki a közös képviselő, más valaki megkérdezte: „Van egyáltalán közös képviselőnk?”. A hírek szerint sem SZMSZ, sem pedig házirend nincs, a házon található reklámok és hirdetések után senki sem fizet a társasháznak bérleti díjat, a kaputelefont egy ott lakó idősebb úr tartja karban, a kukákat mindig valaki más húzza ki.

Természetesen elkezdtem gondolkodni, hogy miként lehet rendezni a kaotikus helyzetet, de hamar rájöttem, hogy a társasházban mélyen gyökerező problémák és a lakók közötti bizalmatlanság és konfliktusok nehezítik a helyzet kezelését. Végül úgy döntöttem, hogy nem vállalom a feladatot még ajánlat adás szintjén sem, felismertem ugyanis, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehetséges hatékonyan megoldani az előállt problémákat. Néha sajnos találkozom olyan esetekkel amikkel nem tudok mit tenni.

 

Beküldve:

Híres épületek 49: Széchenyi Gyógyfürdő

Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) bányamérnök kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Ezt a javaslatot Pest város közgyűlése 1868. március 4-én el is fogadta. A kút fúrásának helyéül a Városligetet jelölték ki (a mai Hősök terén, Árpád fejedelem lovas szobra előtti részen). A kút fúrása 1868 novemberében kezdődött el és 1878 januárjában fejeződött be.

A fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző  (Arad, 1850. július 19. –Budapest, Ferencváros, 1905. március 28.) tervei alapján. Czigler halála után, 1905-től irodáját Dvorák Ede (Oravica, 1861. október 19. – Budapest, Ferencváros, 1920. augusztus 23.) vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt. A végső terveket  Gerster Kálmánnal  (Pest, 1850. október 9. – Budapest, 1927. augusztus 25.) közösen készítette el. A kor jelentős művészei így Maróti Géza, Telcs Ede, Róna József, Róth Miksa, Vastagh György, Vajda Zsigmond közreműködött az épület külső és belső díszítésének kialakításában.

A fürdőt 1913. június 13-án nyitották meg. 1926-ban pályázatot írtak ki az épület bővítésére. 1927-ben el is készült a gyógyfürdő népfürdő szárnyának bővítése és az uszoda létesítse.
Az épület a II. világháborúban károkat szenvedett, de mivel a kút nem sérült meg a részleges üzemeltetése biztosított volt.
1963-ban a strandfürdő öltözőit téliesítettek és az óta a szabad területen lévő medencék télen is üzemelnek.


Beküldve:

Üzleti kapcsolatok hálózata, avagy vélemény az üzleti csoportokról

Párszor talán már megemlítettem, hogy magam is tagja vagyok egy üzleti csoportnak. Még véletlenül se valami piramis játékra vagy hasonló rendszerű átverésre kell itt gondolni, hanem megbízható és tisztességes vállalkozói körre. És mivel velem együtt cégünk is profitál ebből a csoportból néhány dolgot megosztanék az üzleti csoportokról.

Az „üzleti csoport” kifejezés alatt általában olyan szervezetet. szerveződést vagy közösséget értünk, amely vállalkozókat, vállalkozásokat és szakembereket tömörít egy adott területen vagy iparágba. Az üzleti csoportoknak különböző céljaik és formáik lehetnek, de általában az üzleti kapcsolatok kialakítását, az üzleti lehetőségek megosztását és az információcsere elősegítését célozzák meg. Ezek a csoportok gyakran rendszeres találkozókat vagy eseményeket szerveznek, amelyeken a tagok lehetőséget kapnak az üzleti kapcsolataik építésére, tapasztalataik megosztására és üzleti lehetőségek kiaknázására. Az üzleti csoportok széles körben változhatnak a méretben és a tevékenységekben. Vannak kis, helyi vállalkozói csoportok, amelyek informálisabb találkozókat tartanak, és nagyobb, nemzetközi hálózatok, amelyek globális üzleti kapcsolatokat és lehetőségeket kínálnak. Az üzleti csoportok általában elősegítik a tagok közötti kapcsolatok kiépítését és erősítését, valamint támogató közösséget biztosítanak a vállalkozók és szakemberek számára.
Tehát az üzleti csoportok általában olyan előnyöket kínálnak, mint az üzleti kapcsolatok hálózata, az üzleti lehetőségek megosztása, a tapasztalatok és tudás megosztása, a támogató környezet biztosítása és a szakmai fejlődés elősegítése. Ezek a csoportok lehetnek formális szervezetek, amelyek rendszeres találkozókat tartanak, vagy informálisabb közösségek, amelyek online vagy offline fórumokon kommunikálnak egymással. Az üzleti csoportok általában arra törekszenek, hogy összekapcsolják és erősítsék az üzleti közösségeket, valamint segítsenek a tagoknak növelni vállalkozásaik sikerességét és hatékonyságát.

Néhány konkrét előnyt is megosztanék:
– Üzleti kapcsolatok hálózata: Egy üzleti csoportban való részvétel lehetővé teszi az üzleti kapcsolatok kialakítását és bővítését különböző iparágak képviselőivel.

– Ajánlások és üzleti lehetőségek: A csoporttagok aktívan ajánlják egymást üzleti partnereknek vagy potenciális ügyfeleknek, növelve ezzel az üzleti lehetőségeket.

– Tanácsadás és mentorálás: Tapasztalt vállalkozók és szakemberek rendszeresen osztják meg tudásukat és tapasztalataikat, ami segíthet a szakmai fejlődésben és a vállalkozás sikereinek növelésében.

– Tanulás és fejlődés: Rendszeres képzések és workshopok segítik az üzleti készségek fejlesztését és az új trendek megismerését.

– Hitelesség és megbízhatóság: Az együttműködés egy megbízható üzleti hálózatban a hitelesség és megbízhatóság érzetét kelti a potenciális ügyfelekben és partnerekben.

– Erőforrások és szolgáltatások hozzáférése: Az üzleti csoportok gyakran rendelkeznek olyan erőforrásokkal és szolgáltatásokkal, mint például kedvezményes irodabérlet, könyvelői szolgáltatások vagy marketingsegítség.

– Közösség és támogatás: Az együttműködés egy olyan közösség részeként, amely hasonló célokkal rendelkező vállalkozókat fog össze, támogató környezetet teremthet a kihívások leküzdéséhez és a motiváció fenntartásához.

– Elismertség és presztízs: Az együttműködés egy neves üzleti csoporttal növelheti az üzleti elismertséget és presztízst az adott iparágban.

– Közösségi média és online jelenlét: Az üzleti csoport tagjai által nyújtott támogatás és ajánlások növelhetik a vállalkozások online jelenlétét és láthatóságát a közösségi médiában és az interneten.

– Rugalmas munkaerő és partnerség: Az üzleti csoportok lehetővé teszik a rugalmas munkaerő felhasználását és partnerkapcsolatok kialakítását olyan projektekben, amelyekhez szükség lehet további szakértői tudásra vagy erőforrásokra.

– Közvetítő szerep: Az üzleti csoportok gyakran közvetítenek különböző szakmai szolgáltatók és vállalkozók között, így segítve az üzleti tranzakciók létrejöttét és gördülékenységét.

– Bővített piaci lehetőségek: A csoporttagok különböző iparágakat képviselnek, így új piacokra való kiterjeszkedés lehetősége is adódhat az ajánlások és üzleti lehetőségek révén.


Beküldve:

Híres épületek 48: László Fülöp villa (XIV. Kerület Zichy Géza utca)

Zuglóban, a Zichy Géza és az Abonyi utca sarkán áll egy romos kastély. Fénykorában látványos tornyaival egy középkori kastélyt idézhetett. Vannak, akik csak Disney kastélynak becézik. Az épület László Fülöp festőművész otthona, műterme volt.

László Fülöpről:” az aranykor végén nem volt nála népszerűbb magyar festő Európa szerte. Bejárása volt szinte minden európai uralkodó-családhoz, és nincs olyan ország, ahol legalább egy László Fülöp portré ne függne a királyi paloták belső falain.”
László Fülöp egy szegény polgár-család tagjaként született (Pest, 1869. április 30.[1] –London, 1937. november 22.)  és először fényképretusálással foglakozott, majd elhatározta, hogy festő lesz. Szerencséjére figyelt rá a Kosmos-részvénytársaság, amely Ferdinánd bolgár fejedelem képmását akarta sokszorosítani. Erre a munkára az ifjú László Fülöpöt választották ki. Aki el is ment Szófiába, és megfestette az uralkodóról a portrét, akinek igen megtetszett az elkészült mű. Ezért jó szívvel ajánlotta őt rokonainak és ismerőseinek Európában. László Fülöp Angliába került, ahol az udvar hivatalos portréfestőjévé vált. Angliában ismerkedett meg élete szerelmével, Guiness Lucyval, aki az ír sör-király leánya volt. A fiatalok összeházasodtak, és frigyükből négy fiúgyermek született.

A család és a karrier elrendezése után László Fülöp visszatért Budapestre, ahol egy méltó otthont szeretett volna megteremteni családjának, amit az ír hozományból meg is valósított. Megvásárolta a Városliget egyik telkét (a mai Zichy Géza utcában) és felkérte Gyalus Lászlót (Gyepűfüzes, 1865. április 24. – Budapest, 1941. február 23.) egy különleges palota megtervezésére. A tervező műemlékek restaurálásával (Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás – templom helyreállításán) foglalkozott, ezért nem meglepő hogy az új épület is historikusra sikeredett. Az épület a német gótikus kastélyokat idézi küllemében. Most így lepusztulva is figyelemre méltó!

Beküldve:

Zöld oázisok városi környezetben: Társasházak zöld területeinek előnyei

A társasházak zöld területeinek létesítése napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő, kiemelkedően fontos téma. Az ilyen területek létrehozása nem csupán esztétikai, hanem számos praktikus és környezeti előnnyel is jár. A zöld övezetek segítségével a városi környezetben élő lakók olyan közösségi tereket hozhatnak létre, amelyek nem csupán esztétikailag vonzóak, hanem egészségesebb, fenntarthatóbb és élhetőbb környezetet is biztosítanak számukra.
Fontos megérteni, hogy a társasházak zöldterületeinek létesítése nem csupán az adott társasház lakóit szolgálja, hanem a környező közösséget és az egész várost is. Ezek a zöld oázisok nem csupán esztétikailag javítják a városképet, hanem hozzájárulnak a városi környezet élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételéhez. Ezért fontos, hogy a társasházak tervezése és fejlesztése során prioritást kapjon a zöld területek kialakítása és gondozása, hogy mindenki számára jobb és egészségesebb környezetet teremtsünk.

– Zöld övezet létrehozásával a társasház csökkentheti a városi hőszigetelődést, amely a beton- és aszfaltfelületek miatt jelentkezik. A növényzet segít az üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid) elnyelésében és az oxigén termelésében, így javítva a levegő minőségét és csökkentve a környezetszennyezést.

– A zöld területek mentális és érzelmi jólétet nyújtanak a lakóknak. A kertek, fák és virágok nyugtató hatással vannak az emberekre, segítenek csökkenteni a stresszt és javítani az általános hangulatot.

– A növényzet árnyékot nyújt a forró nyári napokon, ezáltal csökkentve az épületek hűtésére irányuló energiaigényt. Ennek eredményeként csökkenthetők az energiafelhasználásból adódó költségek és a környezeti terhelés.

– A zöld területek hozzájárulnak az épület körüli zajszint csökkentéséhez, így kellemesebb környezetet biztosítva a lakók számára. Ezen túlmenően a zöld területek közösségi térként is szolgálhatnak, ösztönözve az emberek közötti interakciót és kapcsolatokat.

– A zöld övezetekkel rendelkező társasházak ingatlanértéke általában magasabb, mivel vonzóbbak és kellemesebb környezetet biztosítanak a lakók számára. Ez elősegítheti az ingatlanok gyorsabb értékesítését és magasabb áron történő értékesítését.

– A zöld terek létrehozása lehetőséget teremt a lakóközösség számára arra, hogy összegyűljenek, közösen dolgozzanak és gondozzák a kertet. Ez erősítheti a közösségi szellemet és segíthet a konfliktusok feloldásában.

– A zöld övezetek lehetőséget kínálnak a helyi növény- és állatfajok számára, hogy éljenek és szaporodjanak. Ez elősegíti a biológiai sokféleség fenntartását, ami fontos a természetes ökoszisztémák egyensúlyának megőrzéséhez.

– A társasházi „zöld régió” komposztálási lehetőséget biztosítanak a szerves hulladék kezelésére, ezáltal csökkentve a társasház által termelt szemét mennyiségét és hozzájárulva a fenntartható hulladékgazdálkodáshoz.

– A kertészkedés és a növénygondozás lehetőséget nyújt a lakóknak a fizikai aktivitásra, ezáltal elősegítve az egészséges életmódot és a mozgás örömét.

– A zöld környezet vizuális vonzerejével emeli a társasház megjelenését és vonzóbbá teszi azt mind a lakók, mind a külső látogatók számára. Ez javíthatja az épület arculatát és az egész környék urbanisztikai értékét.

– A zöld övezetek segíthetnek a csapadékvíz kezelésében és a vízelvezetésben, különösen azáltal, hogy felszívják és lassítják a csapadékvíz lefolyását. Ez megakadályozhatja az árvizeket és a talajeróziót, valamint segíthet a helyi vízminőség javításában.

– A zöld térség létrehozása és fenntartása hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz és a városi zöldterületek növekedéséhez. Ez a fenntartható városfejlesztés egyik fontos eleme, amely elősegíti a városi területek élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételét hosszú távon.

– A zöld területek lehetőséget nyújtanak a megújuló energiaforrások, például a napelemek és a szélturbinák telepítésére. A zöld területek tisztább energiatermelést tesznek lehetővé, ami hozzájárul a társasház energiafüggetlenségéhez és fenntarthatóságához.

– A gondozott és felügyelt zöld térség csökkenthetik a bűnözés kockázatát egy társasház környékén. Az ilyen területek vonzóbbak és jóval forgalmasabbak, ami megnehezíti a bűnözők számára a rejtőzködést és a bűncselekmények elkövetését.

Beküldve:

Internetes veszélyek hálójában: Adathalászok új trükkjei

Levelet kaptunk informatikusunktól amiben egy ma sajnálatosan gyakori jelenségre hívta fel figyelmünket. Ez pedig az adathalászat egyik új módja. Cégünk életében sok-sok email szerepel, kapjuk és küldjük őket szép számmal, kapcsolattartásunk jó része emailben történik. Gondolom ezzel nem vagyunk egyedül, ahogy a csalás és szélhámosság internetes módjaival sem mi találkozunk először.

Mielőtt megnézzük mi is az aktuális „átverés”, összefoglalom az adathalászat lényegét:
Az adathalász emailek általában „álcázott” üzenetek, melyek célja az adatokkal való visszaélés vagy illetéktelen hozzáférés megszerzése. Ezek az e-mailek általában olyan látszólag hivatalos forrásokból származnak, mint például bankok, online fizetési rendszerek, vagy más nagy vállalatok. Az adathalászok általában arra ösztönzik a címzetteket, hogy kattintsanak egy linkre vagy töltsenek le egy mellékletet, amelyek általában egy hamis weboldalra vagy rosszindulatú szoftverre irányítják őket.
Ha valakiben felmerül, hogy miért is veszélye ez, mondok egy egyszerű példát: Személyes adataink illetéktelen felhasználása. Az adathalászok célja gyakran az érzékeny személyes adatok, például banki adatok, bejelentkezési adatok, személyazonosító információk megszerzése. Ezeket az adatokat különféle bűncselekményekhez, például pénzügyi csalásokhoz, identitáslopáshoz vagy más visszaélésekhez használhatják fel.

Most lássuk a jelenlegi konkrét fenyegetést:
Újabb adathalász email hullám indult. Figyeljenek az idegen emailek-re, amik valamilyen változás miatt kérik, hogy lépjen be a megadott linken.
Ezek jellemzően sürgetik is az embert, hogy 24 órán belül felfüggesztik a fiókját, ha nem nem lépnek be az új felületen.
Most egy tökéletes Magyarsággal megfogalmazott adathalász levél terjed, ami az Outlook web app 2024-re frissítés miatt kéri a felhasználókat, hogy lépjenek be a belépési azonosítójukkal.
Hasonló adathalászat folyik a Gmail, Fb, és számos bank nevében is. A link szövegéhez képest egy hasonló, de teljesen más weboldal jön be. Ezt a böngésző címsorában lehet ellenőrizni.
Ha megadják az adataikat egy ilyen felületen, akkor átveszik a fiók felett az uralmat, megváltoztatják a jelszót, és idegen célra kezdik használni.

Hasonló eset:

Telefonon felhívják a bank nevében az ügyfelet azzal az indokkal, hogy gyanús utalásokat vagy kártyás vásárlásokat észleltek.
Kérik, hogy telepítsetek a telefonra Anydesk, vagy hasonló távoli elérést biztosító alkalmazást és adjátok meg nekik a hozzáférést, hogy intézkedjenek.
Ezen keresztül a banki alkalmazást éjszaka elérik és használni tudják (ha az internet aktív a telefonon). Többeknek leürítették a számlájukat, mire észrevették.