Mit kérdezzek a közös képviselőtől?

Ma egy barátom azzal a témával fordult hozzám, épp társasházzá alakulnak és meghívtak pár közös képviselőt a közgyűlésre és majd választanak egyet közülük. Gondolták, hogy minél gyorsabban legyenek túl ezen is. Az ötlet jó és érthető, de akkor mi lehet a probléma? Nos elég komoly gonddal találkoztam, hiszen azt a kérdést tette fel a barátom, hogy mit kérdezzenek az új közös képviselőtől? Ugyanis senkinek a lakók közül nincs tapasztalata a témában, mivel eddig egy lakó kivételével senki sem lakott társasházban. (Aki meg ott lakott az sosem foglalkozott a témával). Nem egyszerű dolog a közös képviselő kiválasztása, de azért megpróbáltam néhány kérdéssel segíteni neki.

– Mekkora tapasztalata van közös képviselőként vagy más kapcsolódó vezetői szerepkörben (társaskezelőként vagy ingatlankezelőként)?

– Hogyan kezelné a közös képviselő az esetleges konfliktusokat vagy nézeteltéréseket a lakók között?

– Milyen módon kommunikálná rendszeresen a társasház aktuális ügyeivel kapcsolatban?

– Mennyire rugalmas az időbeosztása, és mennyi időt tudna szánni a közös képviselői feladatokra hetente vagy havi szinten?

– Milyen elképzelései vannak a társasház infrastrukturális fejlesztésével vagy karbantartásával kapcsolatban?

– Hogyan tervezné megoldani az esetleges pénzügyi kihívásokat vagy költségvetési problémákat a társasházban?

– Milyen módon foglalkozna a társasház biztonsági kérdéseivel?

– Van-e kapcsolata szakemberekkel, akik segíthetnek a karbantartási vagy javítási feladatokban?

– Hogyan biztosítaná a közös képviselő a lakók részére a hatékony és gyors problémamegoldást?

– Milyen tapasztalattal rendelkezik a társasház jogi kérdéseivel kapcsolatban? Illetve van-e megbízható ügyvédje?

– Milyen módon kezelné a közös képviselő az esetleges panaszokat vagy javaslatokat a lakóktól a munkájával kapcsolatban?

– Hogyan állna a közös képviselő a fenntarthatósági, környezetvédelmi kérdésekhez és az energiatakarékossági kezdeményezésekhez?

Híres épületek Magyarországon 2. rész: Szent Jakab apostol templom (Árpás)

Szent Jakab apostol templom  Mórichida területén épült, mely ma Árpás Dombiföld nevű településrészén, a Rába jobb partján található.
A templom történetében kevés okmány áll rendelkezésre, ezek az Árpád-kori királyaink idejéből ismert. Az egyik 1086-ból való és ez még portusként, vagyis révként, révpartként, kikötőhelyként nevezi Árpást. Egy 1403. évi oklevélből kivehető, hogy a Mórichidai családnak a mórichidai prépostságban volt temetkezési helye.

Az eddig említett okmányokon kívül egyedül azt tudjuk, hogy 1242. október 3-án IV. Béla király itt megfordult és, hogy a prépostságot 1251-ben alapították. A premontrei rend tagjai szigorú hallgatással, örök böjttel, önfeláldozó szegénységgel, kevés alvással, kézimunka, valamint művészetek gyakorlatával élték mindennapjaikat.
A török  időben a nagyszombati klarissza rend apácáihoz került a templom, 1601-ben. A templom mai barokk jellegű belső díszítése nekik köszönhető.

A templom építése a román korszak átmeneti időszakára tehető. Az épület nagy része téglából, némely kis részlete kőből készült. A templom egyhajós. A kar, a szentély és a karzat eredeti állapotú. Érdekes, hogy a zárda mellett melléképületnek nyoma nincs. Magyarázat, hogy az építőanyagot máshová használták fel, vagy az alapot az iszap befedte, és a rajta kinőtt fű elrejti. A templom déli oldalán a sekrestye mellett látszik egy befalazott ajtó, de nem tudni, hogy vajon a kolostor udvarából vezetett-e be a templomba,

Oltárkép:
A köpenyes Madonna
: Ismeretlen alkotója a 17. század közepén a Köpenyes Mária képtípusához vezethető vissza, amely még a középkorban igen népszerű téma volt. Szűz Mária védő gesztussal köpenye alá vonja Magyarország térképét, és az angyalok magyar koronával készülnek őt megkoronázni.
Ez az oltárkép már nem a Szent Jakab-templomban látható, megóvása érdekében elvitték a Győri Püspökvárba. Itt a kép másolata található.
A ma látható oltárkép a 1790 körüli olajfestmény, amely Szent Jakab apostolt, a templom védőszentjét ábrázolja.

Egy Társasház Katalizátora: A Profi Házirend

A társasház házirendje elengedhetetlen a lakók közötti harmonikus együttműködés és az otthoni környezet biztonságának és rendezettségének fenntartása érdekében. A szabályok betartása segít megelőzni a vitákat és konfliktusokat, valamint biztosítja a társasház lakóinak kényelmét és jól-létét. Ezért fontos, hogy a társasház közössége egyetértésre jussanak a házirend tartalmával és betartásával kapcsolatban, és mindenki aktívan részt vegyen annak kialakításában és betartásában. Egy jól kidolgozott társasházi házirend segít megelőzni a vitákat és konfliktusokat, valamint elősegíti a lakók harmonikus együttműködését és az otthoni környezet biztonságát és kényelmét. Fontos, hogy minden lakó megismerje és betartsa a házirendet, hogy a társasház minden lakója számára kellemes és harmonikus legyen az otthon.

Egy társasházi házirendnek általában a következő elemeket kell tartalmaznia:

  1. Bevezető és cél: Rövid áttekintés arról, hogy miért fontos és mi a célja a házirendnek, valamint hogy kiknek kell betartaniuk, kikre vonatkozik.
  2. A társasház közös területei és használata: Részletes leírás arról, hogy milyen közös területek találhatók a társasházban, és hogyan kell őket használni. (A közös területek tisztasága az egyik legfontosabb pont). Ilyen közös terület például: lépcsőház, kert, udvar, pince, padlás stb.
  3. Lakók jogai és kötelezettségei, külön tulajdonú ingatlanrész használata: Kifejti a lakók jogait és kötelezettségeit, ideértve a zajszintre, az otthoni karbantartásra,  felújításra, zenélésre és egyéb fontos tényezőkre vonatkozó szabályokat.
  4. Közös költségek és fizetési módok: Részletesen meghatározza, hogy milyen közös költségek merülnek fel a társasházban, hogyan kerülnek elszámolásra és mik a fizetési határidők.
  5. Rendszabályok és tilalmak: Leírja azokat a konkrét tevékenységeket vagy viselkedéseket, amelyek tilosak a társasházban, ideértve például a háziállatok tartásának szabályait vagy a dohányzás helyeit.
  6. Építési és felújítási szabályok: Meghatározza, hogy milyen típusú építési és felújítási tevékenységek megengedettek vagy korlátozottak a társasházban.
  7. Panaszkezelés és konfliktusmegoldás: Ismerteti a lakók számára elérhető panaszkezelési eljárásokat és konfliktusmegoldási módszereket, hogy az esetleges viták és problémák hatékonyan megoldódjanak.
  8. Tűzvédelmi és biztonsági előírások: Részletesen kifejti a tűzvédelmi és biztonsági előírásokat, például a tűzoltó berendezések karbantartásának és használatának szabályait.
  9. Parkolás és gépjármű tárolás: Meghatározza a társasház parkolási és gépjárművek tárolási szabályait.
  10. Házirend módosítása és jóváhagyása: Részletezi, hogy hogyan történhetnek a házirend módosításai és ki kell-e őket hirdetni vagy jóvá kell-e hagyni a közgyűlésen.Esetenként tartalmazhat környezetvédelemre, környezettudatosságra, közösségi rendezvényekre, hirdetések és reklámok elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket, illetve ha van a házban lift akkor annak használati szabályait is a házirendbe rögzítik.

Híres épületek Magyarországon: Acsaújlaki kastély

Az acsaújlaki kastélyt 1907-1910 között építtette a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és újdonsült veje, Patay Tibor vármegyei főispán számára a Sápivölgyi majorban.

Az Acsa-újlaki kastély építészeti kialakítása a középkori várjelleget hangsúlyozza. Az építtető mintaképe a régi acsai kastély. A kastély az ún. saroktornyos típusúak közé tartozik, amely megoldás a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra jellemző. Erre utal a oldalszárny reneszánsz pártázata is. Az archaizálás az épület szerkezeti megoldásait is jellemzi, a falak szokatlanul vastagok, és minden szinten téglaboltozatos födémek készültek.
A kastély belső kialakítására már a kényelem és a reprezentáció mértéktartó barokkos megfogalmazása jellemző. A kastély főépületből és oldalszárnyból áll, a főépületben földszint és két emelet, valamint padlás helyiség található, míg az oldalszárnyban földszint és padlástér van. Az épület teljes egésze alápincézett.

A főépületben a felújítás során king-size lakosztályok, öltözőszobák, vendégszobák, fogadóterek, szalonok, könyvtár, konyhák, étkezők, valamint az ezeket kiszolgáló vizes helyiségek lettek igényesen kialakítva.

Az Acsaújlaki, Magyar Versailles-ként is emlegetett kastély az év minden napján nyitva áll, és fogadja a látogatókat gyönyörű parkjával és exkluzív belső termeivel. A kastély teljes egészében körbejárható, folyamatosan, igény szerint induló vezetéssel. Megcsodálhatjuk a kastély kertjét, a borospincét, a gyönyürű hallt, vadászkürt alakú csillárokkal és falikarokkal, süttői márvány burkolatú kandallóval.

Jelenleg Schéner Mihály Kossuth-díjas festő képei díszítik a falakat – ezekből hamarosan külön kiállítás nyílik a kastélyban. A Csodálatos 94 négyzetméteres, görög mitológiai elemekkel ékesített díszterem alkalmas rendezvények megtartására.

Az Acsaújlaki Kastély egy privát kastély, ám idegenvezetővel az év minden napján látogatható (ünnepnapokon is), a nagyközönség részére megnyitott része és parkja.

Insula, az ókori társasház (1.rész)

Az elmúlt héten az alábbi facebook posztban próbáltam rájönni vajon hol születhettek meg az első társasházak. Egyik tippem az ókori Rómában található Insula volt. Álljon itt most tíz fontos információ amik sokat elárulnak ezekről az épületekről.

Többemeletes épületek: Az insulák leggyakrabban többemeletes épületek voltak, melyekben különböző társadalmi osztályok lakói éltek. Az alsó szintekre általában az alacsonyabb társadalmi osztályokhoz tartozó emberek költöztek, míg az emeleteken a gazdagabbak éltek.

Sűrű lakottság: Az insulákban kevés szabad területet lehetett találni. Az insulae több száz lakót tudott befogadni, így nagyon zsúfolt és zajos helyek voltak.

Alacsony életkörülmények: A legtöbb insula rossz higiéniai körülményekkel és gyenge építészeti állapottal rendelkezett. Az insula lakói gyakran szembesültek a rossz szellőzés, a vízhiány és a szennyvíz problémáival.

Kereskedelmi és lakóépületek: Az insulában gyakran kereskedelmi és lakóépületeket egyesítettek. Az alsó szinteken üzletek és műhelyek voltak, míg az emeleteken lakások voltak megtalálhatók.

Tűzesetek veszélye: Az insulák könnyen tűzvész áldozatává válhattak, mivel a fa és a tégla gyakran alkalmazott anyagok voltak az építésükhöz. A tűz általában gyorsan terjedt az insulák között, ami súlyos veszteségeket okozott.

Bérlakások: Az insuláben lévő lakásokat általában szegény (szegényebb) bérlők bérelték, bár előfordult, hogy vagyonosabb bérlők vettek ki lakást (ami természetesen kitűnő állapotban volt), és a bérleti díj az adott hely elhelyezkedésétől és állapotától függött.

Építészet és struktúra: Az insulae építészete általában egyszerű volt, és kevés figyelmet fordítottak a lakók kényelmére vagy biztonságára. Gyakran a legfontosabb szempont a helykihasználás volt.

Szociális különbségek: Az insula lakói között nagy társadalmi különbségek voltak. A gazdagabbak többnyire a város központjához közelebbi lakásokat preferálták, míg a szegényebb emberek a külvárosi részeken éltek.

Építési szabályozások: Bár voltak építési szabályok az insulák vonatkozásában, ezek gyakran nem voltak elégségesek a biztonságos vagy élhető környezet biztosításához.

Fontosság a városi életben: Az insulák az ókori Róma fontos részét képezték, mivel otthont adott a városi lakosság nagy részének, valamint számos kereskedelmi funkciót láttak el a bennünk található üzletek révén.

Híres épületek 50: Dominikánus udvar

A domonkosok Szent Miklós-temploma 1252 körül épült ezen a helyen. A kolostorépületben a 14. századtól Stúdium Generale néven működött domonkos oktatási intézmény, mely egyben Buda városának első iskolája is volt. 1478-ban Mátyás király itt helyeztette el tudományegyetemének teológiai és filozófiai karát. A török hódoltság idején mindkét épületrész szinte teljesen elpusztult, a templomot lóistállónak használták.
Történelmünk további évszázadai, de különösen a második világháború sem kímélte az épületet.

Ezért volt Budapest életében igen kiemelkedő esemény, amikor a Hilton szálloda átadásra került. A különleges építészeti kialakítású Hilton Budapest a romantikus Halászbástya és a Mátyás templom szomszédságában található, a Várnegyed szívében.
A Hilton, amely Pintér Béla (Budapest1925február 23. – Budapest, 1992június 23.)  tervei alapján készült el, 1977. január 1-én nyílt meg. A szálloda egy XIII. században alapított dominikánus rendi templom és kolostor rekonstruált romjaira épült, tökéletes harmóniát teremtve a múlt és a jelen építészeti stílusai között.

Rémálomház az Elm utcában

A lakóhely, amelynek az otthonunknak kellene lennie, gyakran válik a stressz és frusztráció forrásává, ha a társasház üzemeltetése borzalmasan vagy pedig egyáltalán nem működik. Egy ilyen helyzetben a lakók mindennapjaikat a bizonytalanság és a kényelmetlenség határozza meg. Íme, egy mélyreható betekintés egy olyan társasház életébe, ahol a problémák csak halmozódnak, és a megoldások nem érkeznek meg, sőt néha még a szándék a megoldásra is hiányzik. A leírtakkal személyesen találkoztam, ugyanis az ominózus társasház kezelésére tőlem is kértek egy ajánlatot. Kimentem a házhoz, bejártam, felmértem, beszélgettem pár lakóval. A tapasztalatok pedig lentebb olvashatók. Elöljáróban annyit, hogy nem ez lesz életem legpozitívabb és legvidámabb beszámolója egy társasházzal kapcsolatban.

Mikkel is találkoztam? Mit mesélt az a pár tulajdonos aki szóba állt velem? Nem sok jót. Kezdjük talán a legijesztőbb esettel: Az elmúlt négy évben a társasház lakói már a legfontosabb döntéseket sem tudták meghozni, mivel nem volt közgyűlés, ami érthetetlen és teljesen szabálytalan a közös képviselő részéről, illetve egy hiba a lakóközösség részéről is, hiszen nem tettek semmit az ügyben. (https://rem189.eu/tenyek-es-tevhitek-a-kozos-kepviselorol-5-resz ezen a linken találhatóak megoldások rossz közös képviselők leváltására). Ennek eredményeként a szükséges felújítások, karbantartások és fejlesztések elmaradtak, ami komoly veszélyt jelent az épület lakhatóságára és a lakók biztonságára nézve.

Egy másik jelentősebb hiányosság a felújítási alap hiánya, ami azt jelenti, hogy nincs megfelelő anyagi fedezet az épület karbantartására és fejlesztésére. Ez pedig konkrétan oda vezet, hogy a nem túl jó állapotú tető problémái csak súlyosbodnak, és a beázások egyre gyakoribbak lesznek, fenyegetve az épület struktúráját és a lakók vagyonát. Arról már nem is beszélve, hogy bármi más felújításra sem lesz pénz.

A rendszeres elszámolások hiánya csak tovább súlyosbítja a helyzetet. A lakók nem kapnak megfelelő tájékoztatást a befizetésekről, és a közösség bizalmatlansága egyre csak növekszik. Nevezzük nevén: fogalma nincs az ott élőknek, hogy a befizetett közös költséggel mi történik. Nem tudják, hogy mire megy el a pénzük, hiszen a házban nem történik nagyjából semmi. Erre egy újabb kiváló példa: a társasház takarítása eléggé ad hoc jellegű. Egy héten egyszer-kétszer felbukkan pár takarítónak kinéző egyén és sepregetnek kicsit. De a ház tisztasága nagyjából a nem létező kategória felé tendál.
Erről a témáról már értekeztem korábban: https://rem189.eu/a-tarsashazi-takaritas-legnagyobb-hibai/

A társasház biztosítása lejárt, ami további bizonytalanságot és kockázatot hordoz a lakók számára. Amikor egy társasház nincs biztosítva, az azt jelenti, hogy nincs fedezet a különféle károkra, például tűz, árvíz, földrengés, vagy akár lopás esetén. Ez óriási kockázatot jelent a lakók vagyona szempontjából, hiszen egy esetleges káresemény során a lakók önerejükből vagy közösségi alapokból kellene helyreállítsák az okozott károkat. Azt hinné az ember, hogy ezt mindenki igyekszik elkerülni. Hát nem…

A villamos hálózat pedig elavult és veszélyes állapotban van, ami komoly biztonsági kockázatot jelent mind a lakók, mind az ingatlan tulajdonosai számára. Az elavult villamos hálózatok gyakran okoznak rövidzárlatokat vagy túlterheléseket, amelyek tűzveszélyt jelentenek. A rosszul karbantartott vezetékek, elavult csatlakozók vagy túlmelegedett alkatrészek könnyen kiválthatnak tüzet, ami komoly veszélyt jelent mind a lakókra, mind az ingatlanra nézve. Az elavult villamos hálózatok gyakran okoznak áramszüneteket és feszültségingadozásokat, amelyek kényelmetlenséget okozhatnak a lakók számára. Az áramszünetek különösen problémásak lehetnek olyan kritikus helyzetekben, mint például az éjszaka vagy a hideg téli hónapokban.

Akadt még pár apróság. Volt aki azt se tudta ki a közös képviselő, más valaki megkérdezte: „Van egyáltalán közös képviselőnk?”. A hírek szerint sem SZMSZ, sem pedig házirend nincs, a házon található reklámok és hirdetések után senki sem fizet a társasháznak bérleti díjat, a kaputelefont egy ott lakó idősebb úr tartja karban, a kukákat mindig valaki más húzza ki.

Természetesen elkezdtem gondolkodni, hogy miként lehet rendezni a kaotikus helyzetet, de hamar rájöttem, hogy a társasházban mélyen gyökerező problémák és a lakók közötti bizalmatlanság és konfliktusok nehezítik a helyzet kezelését. Végül úgy döntöttem, hogy nem vállalom a feladatot még ajánlat adás szintjén sem, felismertem ugyanis, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehetséges hatékonyan megoldani az előállt problémákat. Néha sajnos találkozom olyan esetekkel amikkel nem tudok mit tenni.

 

Híres épületek 49: Széchenyi Gyógyfürdő

Zsigmondy Vilmos (Pozsony1821május 15. – Budapest1888december 21.) bányamérnök kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Ezt a javaslatot Pest város közgyűlése 1868. március 4-én el is fogadta. A kút fúrásának helyéül a Városligetet jelölték ki (a mai Hősök terén, Árpád fejedelem lovas szobra előtti részen). A kút fúrása 1868 novemberében kezdődött el és 1878 januárjában fejeződött be.

A fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző  (Arad1850július 19. –BudapestFerencváros1905március 28.) tervei alapján. Czigler halála után, 1905-től irodáját Dvorák Ede (Oravica1861október 19. – BudapestFerencváros1920augusztus 23.) vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt. A végső terveket  Gerster Kálmánnal  (Pest1850október 9. – Budapest1927augusztus 25.) közösen készítette el. A kor jelentős művészei így Maróti Géza, Telcs Ede, Róna József, Róth Miksa, Vastagh György, Vajda Zsigmond közreműködött az épület külső és belső díszítésének kialakításában.

A fürdőt 1913. június 13-án nyitották meg. 1926-ban pályázatot írtak ki az épület bővítésére. 1927-ben el is készült a gyógyfürdő népfürdő szárnyának bővítése és az uszoda létesítse.
Az épület a II. világháborúban károkat szenvedett, de mivel a kút nem sérült meg a részleges üzemeltetése biztosított volt.
1963-ban a strandfürdő öltözőit téliesítettek és az óta a szabad területen lévő medencék télen is üzemelnek.


Üzleti kapcsolatok hálózata, avagy vélemény az üzleti csoportokról

Párszor talán már megemlítettem, hogy magam is tagja vagyok egy üzleti csoportnak. Még véletlenül se valami piramis játékra vagy hasonló rendszerű átverésre kell itt gondolni, hanem megbízható és tisztességes vállalkozói körre. És mivel velem együtt cégünk is profitál ebből a csoportból néhány dolgot megosztanék az üzleti csoportokról.

Az „üzleti csoport” kifejezés alatt általában olyan szervezetet. szerveződést vagy közösséget értünk, amely vállalkozókat, vállalkozásokat és szakembereket tömörít egy adott területen vagy iparágba. Az üzleti csoportoknak különböző céljaik és formáik lehetnek, de általában az üzleti kapcsolatok kialakítását, az üzleti lehetőségek megosztását és az információcsere elősegítését célozzák meg. Ezek a csoportok gyakran rendszeres találkozókat vagy eseményeket szerveznek, amelyeken a tagok lehetőséget kapnak az üzleti kapcsolataik építésére, tapasztalataik megosztására és üzleti lehetőségek kiaknázására. Az üzleti csoportok széles körben változhatnak a méretben és a tevékenységekben. Vannak kis, helyi vállalkozói csoportok, amelyek informálisabb találkozókat tartanak, és nagyobb, nemzetközi hálózatok, amelyek globális üzleti kapcsolatokat és lehetőségeket kínálnak. Az üzleti csoportok általában elősegítik a tagok közötti kapcsolatok kiépítését és erősítését, valamint támogató közösséget biztosítanak a vállalkozók és szakemberek számára.
Tehát az üzleti csoportok általában olyan előnyöket kínálnak, mint az üzleti kapcsolatok hálózata, az üzleti lehetőségek megosztása, a tapasztalatok és tudás megosztása, a támogató környezet biztosítása és a szakmai fejlődés elősegítése. Ezek a csoportok lehetnek formális szervezetek, amelyek rendszeres találkozókat tartanak, vagy informálisabb közösségek, amelyek online vagy offline fórumokon kommunikálnak egymással. Az üzleti csoportok általában arra törekszenek, hogy összekapcsolják és erősítsék az üzleti közösségeket, valamint segítsenek a tagoknak növelni vállalkozásaik sikerességét és hatékonyságát.

Néhány konkrét előnyt is megosztanék:
– Üzleti kapcsolatok hálózata: Egy üzleti csoportban való részvétel lehetővé teszi az üzleti kapcsolatok kialakítását és bővítését különböző iparágak képviselőivel.

– Ajánlások és üzleti lehetőségek: A csoporttagok aktívan ajánlják egymást üzleti partnereknek vagy potenciális ügyfeleknek, növelve ezzel az üzleti lehetőségeket.

– Tanácsadás és mentorálás: Tapasztalt vállalkozók és szakemberek rendszeresen osztják meg tudásukat és tapasztalataikat, ami segíthet a szakmai fejlődésben és a vállalkozás sikereinek növelésében.

– Tanulás és fejlődés: Rendszeres képzések és workshopok segítik az üzleti készségek fejlesztését és az új trendek megismerését.

– Hitelesség és megbízhatóság: Az együttműködés egy megbízható üzleti hálózatban a hitelesség és megbízhatóság érzetét kelti a potenciális ügyfelekben és partnerekben.

– Erőforrások és szolgáltatások hozzáférése: Az üzleti csoportok gyakran rendelkeznek olyan erőforrásokkal és szolgáltatásokkal, mint például kedvezményes irodabérlet, könyvelői szolgáltatások vagy marketingsegítség.

– Közösség és támogatás: Az együttműködés egy olyan közösség részeként, amely hasonló célokkal rendelkező vállalkozókat fog össze, támogató környezetet teremthet a kihívások leküzdéséhez és a motiváció fenntartásához.

– Elismertség és presztízs: Az együttműködés egy neves üzleti csoporttal növelheti az üzleti elismertséget és presztízst az adott iparágban.

– Közösségi média és online jelenlét: Az üzleti csoport tagjai által nyújtott támogatás és ajánlások növelhetik a vállalkozások online jelenlétét és láthatóságát a közösségi médiában és az interneten.

– Rugalmas munkaerő és partnerség: Az üzleti csoportok lehetővé teszik a rugalmas munkaerő felhasználását és partnerkapcsolatok kialakítását olyan projektekben, amelyekhez szükség lehet további szakértői tudásra vagy erőforrásokra.

– Közvetítő szerep: Az üzleti csoportok gyakran közvetítenek különböző szakmai szolgáltatók és vállalkozók között, így segítve az üzleti tranzakciók létrejöttét és gördülékenységét.

– Bővített piaci lehetőségek: A csoporttagok különböző iparágakat képviselnek, így új piacokra való kiterjeszkedés lehetősége is adódhat az ajánlások és üzleti lehetőségek révén.


Híres épületek 48: László Fülöp villa (XIV. Kerület Zichy Géza utca)

Zuglóban, a Zichy Géza és az Abonyi utca sarkán áll egy romos kastély. Fénykorában látványos tornyaival egy középkori kastélyt idézhetett. Vannak, akik csak Disney kastélynak becézik. Az épület László Fülöp festőművész otthona, műterme volt.

László Fülöpről:” az aranykor végén nem volt nála népszerűbb magyar festő Európa szerte. Bejárása volt szinte minden európai uralkodó-családhoz, és nincs olyan ország, ahol legalább egy László Fülöp portré ne függne a királyi paloták belső falain.”
László Fülöp egy szegény polgár-család tagjaként született (Pest1869április 30.[1] –London1937november 22.)  és először fényképretusálással foglakozott, majd elhatározta, hogy festő lesz. Szerencséjére figyelt rá a Kosmos-részvénytársaság, amely Ferdinánd bolgár fejedelem képmását akarta sokszorosítani. Erre a munkára az ifjú László Fülöpöt választották ki. Aki el is ment Szófiába, és megfestette az uralkodóról a portrét, akinek igen megtetszett az elkészült mű. Ezért jó szívvel ajánlotta őt rokonainak és ismerőseinek Európában. László Fülöp Angliába került, ahol az udvar hivatalos portréfestőjévé vált. Angliában ismerkedett meg élete szerelmével, Guiness Lucyval, aki az ír sör-király leánya volt. A fiatalok összeházasodtak, és frigyükből négy fiúgyermek született.

A család és a karrier elrendezése után László Fülöp visszatért Budapestre, ahol egy méltó otthont szeretett volna megteremteni családjának, amit az ír hozományból meg is valósított. Megvásárolta a Városliget egyik telkét (a mai Zichy Géza utcában) és felkérte Gyalus Lászlót (Gyepűfüzes1865április 24. – Budapest1941február 23.) egy különleges palota megtervezésére. A tervező műemlékek restaurálásával (Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás – templom helyreállításán) foglalkozott, ezért nem meglepő hogy az új épület is historikusra sikeredett. Az épület a német gótikus kastélyokat idézi küllemében. Most így lepusztulva is figyelemre méltó!