Jártamban, keltemben időnként megállok megnézni egy-egy lakóház vagy társasház szép és gondozott kertjét. Nem titok ebben a szakmában, ilyenkor az ember szeret ötleteket és megoldásokat ellesni másoktól. Tanulni és fejlődni mindig kell és célszerű ezt úgy megtenni, hogy még jól is érezzük magunkat. Egy ízlésesen megtervezett és gondosan ápolt kert látványa jó érzéseket kelt bennünk. A szépet mindenki szereti és mindenki vágyik arra, hogy pár pillanatra megállhasson gyönyörködni.
Sajnos azonban az utóbbi időszakban ennek az ellenkezőjét is láttam. Az sem „üdvözítő” ha egy családi ház kertje elhanyagolt, ám ha egy társasház kertje vagy egy irodaház zöld területe rendezetlen és igénytelen az egyenesen borzalmas tud lenni. Pláne ha mondjuk ezekben az elhanyagolt kertekben megjelenik például a parlagfű. Mivel pedig ősz van és az allergia szezon korántsem ért véget, ezért kicsit utánamentem az allergiás növények témának. Ha ilyen növényeket lát kertjében akkor célszerű rögtön megszabadulni tőlük.
Az őszi allergiák tünetei:
A légúti allergiák fő szezonja a tavasz és a nyár, a kellemetlen tünetek azonban ősszel is jelentkezhetnek. Ennek oka, hogy ősszel sokkal alacsonyabb a levegő pollentartalma, azonban azt se felejtsük el, hogy az őszi allergiák kiváló okainak egy részét az otthonunkban kell keresnünk. Az őszi allergiák tünetei leginkább a megfázáshoz, meghüléshez hasonlítanak, legfőbb jellemzői az eldugult, vagy állandóan nedvedző orr, és az égő, könnyező szemek. Az allergiában szenvedő embereket sajnos gyakran kapja el heves, ismétlődő tüsszögési vagy köhögési roham, romlik a szaglásuk és az ízlelésük. Sok betegnél az allergiák száj- és torokviszketéssel, irritációval járnak. Súlyosabb esetekben nyomó vagy nyilalló –főként köhögéskor jelentkező− mellkasi fájdalom, az arcüreg fájdalma, valamint asztmára utaló tünetek is jelentkezhetnek.
Leggyakrabban előforduló allergén növények:
Pázsitfűfélék
A pázsitfűfélék családja meglehetősen népes: világszerte sok ezer fajt sorolunk ide, köztük kenyérgabonákat is. Éppen ennek a sokszínűségnek is köszönhető, hogy e növények virágzása meglehetősen sokáig, áprilistól októberig tart Magyarországon, ami különösen annak tükrében problémás, hogy ezek egy része nagyon erős allergén, azaz igen sokan szenvednek miattuk allergiás panaszoktól. A pázsitfűallergiát jelezheti: orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, könnyezés, szemkörnyéki duzzanat, szemviszketés.
Libatopfélék
A libatopfélék az egyik fajokban leggazdagabb, haszon és gyomnövényeket egyaránt magába foglaló család. Hazánkban húsz faja is él, az ország minden táján megtalálhatók képviselõi. A fajok változatos tulajdonságúak, megjelenési formáik eltérõek. Keresztreakció: disznóparéjfélék, laboda, répa, seprűfű, paraj, ballagófű. Az erős allergénnek számító, több tucat hazai fajt magukban foglaló libatopfélék június és október között virágzanak, pollenszórásuk pedig rendszerint augusztusban és szeptember első felében van a csúcsán.
Üröm
Az üröm júliustól októberig szórja pollenjét, ezáltal a késő nyár egyik legveszélyesebb allergénjének tekinthető. Őshonos európai növénynemzetségként a skandináv régiótól egészen a déli, mediterrán területekig mindenhol megtalálható – beleértve természetesen a Kárpát-medencét is -, ráadásul olyan helyeken is megél, ahol a parlagfű még nem terjedt el.
Útifű félék:
Májustól októberig szórják erősen allergén pollenjeiket az útifűfélék. Bár legerősebb aktivitásuk főként a június-júliusi időszakra tehető, még szeptember első egy-két hetében is közepes koncentrációban lehet jelen virágporuk a levegőben. Az útifűfélék (Plantaginaceae) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe tartozó igen heterogén, kozmopolita növénycsalád. Főként mérsékelt égövi lágy szárú növények, cserjék és vízinövények tartoznak ide. A korábbi osztályozás szerint csak 3 nemzetség, az újabb, kibővített leírás alapján 90 nemzetség mintegy 1700 faja sorolható a családba.
Parlagfű
Az első magok valószínűsíthetően gabonát és egyéb élelmiszert szállító amerikai hajókon érkeztek Európába a múlt század elején. Bár az ötvenes években még alig ismerték, immár több mint két évtizede a leggyakoribb, szinte minden mezőgazdasági kultúrában jelenlévő gyomként tartják számon a parlagfüvet Magyarországon. Nagyon erős allergén, ráadásul egyetlen növény is több milliárd pollenszemet bocsáthat ki, amelyeket akár 100 kilométerre is elvisz a szél. Virágzása júliustól októberig tart.
Csalánfélék
Legelterjedtebb képviselőjük hazánkban a nagy csalán (Urtica dioica). A csalánfélékhez tartozik a kevésbé ismert, de erősen allergén pollenű közönséges falgyom (Parietaria officinalis) is, mely a csalánhoz hasonló megjelenésű, de levele ép szélű és csalánszőrei sincsenek. Eredetileg köves, sziklás helyeken, szurdokerdőkben honos, de az utóbbi években már a városokban is terjed, a házfalak tövében, belső udvarokban többfelé már tömegesen jelenik meg. A csalánfélék pollenje a nyár első felében (június-július) a pollenterhelés domináns összetevője, de akár késő őszig elhúzódhat.
