Hogyan alakulnak az árak Budapest és vidék viszonylatban 2020 és 2021-ben.
Cikkünkben arra kerestük a választ, hogy az ország lakáspiacát a COVID-járvány alatt jellemző folyamatok mennyiben – esetleg milyen helyi sajátosságokkal – jelentek meg a hazai nagyvárosainkban. Próbáltam összegezni a rengeteg információt, ami megtalálható ez ügyben.
Az MNB Portfolió tanulmányai és cikkei alapján:
2020 és 2021 második negyedéve között országos szinten a lakásárak drágulása 13,2%-ra gyorsult, területileg azonban differenciáltabb a helyzet: Budapesten 9,1, a vidéki városokban átlagosan 18,2%-os volt az áremelkedés üteme. Hatalmas különbségeket figyelhetünk meg a lakásárak drágulásának mértékében az ország különböző régiói között.
Az eladó ingatlanok kínálatának száma és annak változása alapján a vizsgált településeken eladásra felkínált ingatlanok darabszáma rendkívül eltérő volt. A legnagyobb számokat a két egyetemváros Pécs és Debrecen produkálta, mindkettő 4 ezer fölötti ingatlanszámmal, míg a harmadik nagy egyetemváros Szeged alig lépte át a 3 ezret. Győr és Miskolc rendelkezett a legalacsonyabb számú eladásra kínált ingatlannal az első felmérés időpontjában. Ez a kép a vizsgált időszakban némileg átalakult, hiszen mind az öt mintaterületen a kínálat csökkenése tapasztalható, viszont nem egyenlő mértékben. A trendtől némileg eltérően, 2020 októberében Szeged és Pécs esetében is megfigyelhető volt egy lokális maximum, amely az egyetemistáknak a nyári időszak végén, a bérleti piacon sikertelenül felkínált ingatlanok megjelenését mutathatja.
Az árak alakulása a COVID-periódusban az MNB szerint:
Az elmúlt másfél év leforgása alatt, eléggé meredek emelkedés figyelhető meg a meghirdetett ingatlanok nm-árai esetében. Mindegyik mintaterületen közel 100 ezer forinttal emelkedett a hirdetési ár.
A két keleti régiót a sorrendben a dél-alföldi (18,8%), közép-dunántúli (18,7%), dél-dunántúli (18,3%), közép-magyarországi (12,1%) és nyugat- dunántúli (8,9%) régió városai követnek. A községekben a drágulás, ehhez képest országos szinten csak 7,3%-os volt.
Budapesten mindössze 6,4%-kal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak, aminek következményeképpen szűkült az árolló a megyeszékhelyek és a főváros között. Ennek oka többek között az is lehet, hogy a budapesti magas árszint már egyre kevésbé megfizethető a lakásvásárlók számára, ami csökkenti az áremelkedés ütemét. Budapesten emellett a belső és külső kerületek között is csökkent az árkülönbség 2021 első félévében. A lakás-áremelkedés önmagában még persze nem sokat jelent, hiszen amennyiben azt a jövedelmek is lekövetik, akkor nincsen semmi probléma. A valóság azonban az, amit mindenki érezhet is a bőrén, hogy jövedelmek emelkedésének üteme jócskán alulmúlja a lakások drágulásának tempóját
A lakásvásárlás elérhetősége az ország régióközpontjait tekintve Miskolcon a legkedvezőbb, ahol az országos szintnél alacsonyabb, kevesebb, mint 7 évnyi átlagjövedelemből vásárolható egy medián árszintű, 75 négyzetméteres lakóingatlan. 2021. év első felében az ingatlanpiaci és a jövedelmi folyamatok eredőjeként valamennyi magyarországi régióközpontban emelkedett a mutató értéke 2020 végéhez képest.
2021-ben a hazai lakáspiac jelentős élénküléssel indult. A gazdaság újraindítását követően megkezdődött a munkaerőpiac gyors helyreállása, a foglalkoztatottság a nyári hónapokban történelmi csúcsra emelkedett, amivel összhangban a lakosság reáljövedelme is növekedett. Az év elejétől elérhető új otthonteremtési támogatások érdemi szerepet játszottak a lakhatási célú kereslet élénkítésében. Az MNB szerint az ingatlanárak nettó átlagjövedelmekhez viszonyított aránya 2021 második negyedévének végén Budapesten és Debrecenben volt a legmagasabb, ahol egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához rendre 11,3 és 12,0 évnyi helyi átlagjövedelem volt szükséges. Számomra ez kicsit hihetetlen, szerintem ettől sokkal több munka idő és pénz van és lesz mögötte!
Az MNB előrejelzése szerint az idei évben várhatóan 150 ezer tranzakció lehet a hazai piacon.
Persze ez változhat hiszen itt az újabb COVID hullám.
Forrás:
MNB Portfólió valamint Dr. Nagy Gábor az ELKH KRTK RKI munkatársa, Kovalcsik Tamás az SZTE TTIK Földtudományi Doktori Iskola doktorandusza írásaiból