Dég:
A köznemesi Festetics család a 18. század során emelkedett a Dunántúl legnagyobb birtokosai közé. Ebben nagy szerepe volt a keszthelyi kastélyt építtető Festetics Kristófnak. örökségéből vették meg fiai a dégi birtokot, amely végül a kisebbik fiú, Lajos (1732-1797) birtokába került. . Innentől válik szét a Festetics család a keszthelyi hercegi- és a dégi grófi ágra, így Festetics Lajost tekintjük a dégi családág alapítójának.
Festetics Lajos a Kaposvár melletti Toponáron lakott családjával, vagyonához képest szerény körülmények közt. Később, 1772-ben egy földszintes kúriát emeltetett Dégen. A következő ura Festetics Antal (1764-1853) Az 1800-as évek elején fogott bele a dégi birtok fejlesztés és a kastély építésébe.
A nyári rezidenciának használt épület tervezését a pályája elején álló, de már nem ismeretlen Pollack Mihályra bízta. A Dégen felépült kastély építtetője szándéka szerint kora legnagyobb és legkorszerűbb birtokközpontja kellett legyen. Pollack egy egyemeletes, alagsoros, U alakú épületet tervezett, amely hazánk egyik legkorábbi klasszicista műremeke lett. Az épület mindkét oldalán dór oszlopok tartotta portikusz emelkedik ki a homlokzat síkjából. kastélypark felé nyíló oszlopsort is. Az építkezés 1802 körül kezdődhetett. Az épület földszintjén a társasági élet színterei, a reprezentációs terek és a család tagjainak lakosztályai sorakoztak, az emeleten pedig elsősorban a gyerekszobák, hosszabb ideig itt időző rokonok lakosztályai, valamint vendégszobák kaptak helyet. . A család 1815-ben már be is költözhetett az új, késő tavasztól kora őszig használt család rezidenciába, ami négy generáción át, több mint száz éven keresztül szolgálta a családot. A kert ma legismertebb épületét, a Hollandi-házat a 19. század végén Festetics Pál építette.
