DSCF6134 Magyarok Nagyasszonya székesegyház (közismert nevén fogadalmi templom) főhomlokzat 2

Híres épületek: Szeged

Ma Szegedre látogatunk. Két részben szeretném megmutatni különleges szépségét. Most az első részben két vallási intézményt mutatnék be. A második részben a város házaiból mutatnék be néhányat.

Szeged megyei jogú városMagyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros öleli.

– A Fogadalmi templom (hivatalosan Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, másik közismert nevén szegedi dómneoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma. 20. századi magyar egyházi építészet egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma. Eredetileg Schulek Frigyes (Pest, 1841. november 19. – Balatonlelle, 1919. szeptember 5.) által készített terveket Foerk Ernő  (Temesvár, 1868. február 3. – Budapest, 1934. január 26. ) jelentősen módosította, az építkezés pedig 1913-ban indulhatott meg. Az I. világháború  az antant-megszállás miatt 1914 és 1923 között leálltak a munkálatok. 1923 áprilisában végül újraindultak a munkálatok Foerk Ernő, Petrovácz Gyula és Ottovay István vezetésével, bár a korábbinál lassabb tempóban. A templomot és az időközben felépülő Dóm teret 1930. október 23-25. között megrendezett ünnepségsorozat keretében adták át.

DSCF6063 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz freakoi 2 DSCF6074 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz oltar2 DSCF6088 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz szentely freakoi2 DSCF6109 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz karzat orgona2 DSCF6134 Magyarok Nagyasszonya szekesegyhaz kozismert neven fogadalmi templom fohomlokzat 2 1

– A szegedi Új Zsinagóga Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb és egyik legszebb zsinagógája. 1900 és 1903 között épült Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. – Budapest, 1932. július 8.) tervei alapján, aki a századforduló legjelentősebb zsinagógaépítésze volt. Az épület a szecesszió, a historizmus és a gótikus formák egyedülálló ötvözete.  Az épület nemcsak vallási központ, hanem Szeged kulturális örökségének kiemelkedő része is. A zsinagóga felavatására napra pontosan 60 évvel a régi zsinagóga felavatását követően, 1903. május 19-én került sor. A kupola 48,5 méter magas. A belső teret gazdag szimbolika díszíti, amelyek bibliai motívumokat és zsidó szimbólumokat ábrázolnak. Különösen szépek az ablakokon és a kupolán megjelenő üvegfestmények, melyeket Róth Manó (Róth Miksa testvére) készített.

DSCF6182 Uj zsinagoga Guttenberg u. oldal2 DSCF6203 Uj zsinagoga Josika utcai fohomlokzat2 DSCF6212 Uj zsinagoga eloter2 DSCF6218 Uj zsinagoga beleptem2 DSCF6232 Regi Uj zsinagoga tora szekreny2 DSCF6240 Uj zsinagoga ablakai2

Kérjük, ossza meg, ha tetszett!

Ossza meg