Székesfehérvár (latinul: Alba Regia,) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye, továbbá a Székesfehérvári egyházmegye székvárosa.
Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi székhely és koronázó város.
Székesfehérvár és Budapest távolsága autóval kb. 64-66 km, a leggyorsabb útvonalon (M7-es autópályán) ez körülbelül 45-50 percet vesz igénybe. A légvonalban mért távolság ennél rövidebb, kb. 58 km. Tehát bárki könnyen felkeresheti, hiszen a Dunántúl vasúti csomópontja is. Székesfehérvárt mindenki ismeri, szereti, én is, megmutatom én miért.
Nemzeti emlékhely: Az egykori bazilika a középkori magyar állam Szent István király által építtetett szakrális központja. 38 királykoronázás helyszíne, ahol egyúttal a Szent Koronát, a királyi kincstárat és levéltárat őrizték. Hosszú ideig a magyar királyok temetkezési helye, amely 15 uralkodó földi maradványait fogadta be. A város 1543-as oszmán-török elfoglalását követően a sírokat szétdúlták, a templomot dzsámivá alakították, amely többször súlyosan sérült, majd végleg elpusztult. Az 1862-ben elkezdett ásatások a mai napig tartanak.
Országalma egy vörösmárvány díszkút a belvárosában, a Városház tér közepén áll. Ohmann Béla szobrászművész alkotása, 1943-ban állították fel.
Püspöki palota : a Belvárosban, a Városház téren található, 1788–1801 között épült empire-és copf stílusban. A palotának olyan nevezetességei vannak, mint a Püspöki Könyvtár, mely körülbelül 40 000 kötetet számlál a középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal együtt.
Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően két óránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok.
Kovács Jenő órásmester, aki a megalkotója és a fő kivitelezője volt. A látványos külső megjelenést Ecsedi Mária képzőművészés Korompai Péter keramikusművész, a figurákat pedig Diós Tibor kovácsmester is készítette. 2002-ben készült el.
Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra Székesfehérvár belvárosában, a Liszt Ferenc sétálóutcában található. A belvárosi piacra kocsiját toló idős asszonyt ábrázoló szobor Kocsis Balázs alkotása. A szobor ihletője Molnár Imréné Boda Katalin volt, aki még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályoka ( négy részre, azaz fertályokra felvágott, saját zsírjában ropogósra sütött hús).
